A mezőgazdasági és vidékfejlesztési minisztérium keretében működő vidékfejlesztési kifizetésekért felelős ügynökség (APDRP) vezérigazgatója szerint mindenekelőtt az információhiány okozta azt, hogy országos viszonylatban akadozott az Európai Unió Mezőgazdasági, Vidékfejlesztési, Strukturális Előcsatlakozási Program (SAPARD) keretében vidékfejlesztésre lehívható pénz megszerzése.
Klárik adatai szerint a 2004. évi kormányváltáskor a romániai SAPARD-alapoknak mindössze 36 százalékára volt szerződés, és csak 16 százalékát fizették ki ténylegesen a nyerteseknek. Azóta a kifizetési hátralékok törlesztése mellett a programot olyanynyira sikerült népszerűsíteni, hogy a hatalmas igénylésre való tekintettel a kormány 300 millió euróval egészítette ki az EU által Romániának biztosított 1,52 milliárd eurós keretet.
Ilyen előzmények után nőtt meg ugrásszerűen a nyertes pályázatok száma és értéke Erdélyben és a Partiumban. Míg Bihar megyében például 2002–2004-ig 11,8 millió euró értékben 22 pályázat volt sikeres, addig azóta 57,2 millió euró értékben 168 pályázat nyert. Kolozs megyében a korábbi 25 helyett most 121 pályázat fut, összegszerűen pedig 15,1 millió euróról 52,1-re nőtt a lehívott összeg.
Ennél is látványosabb a növekedés a székelyföldi megyékben. Míg a régió 2004 végén 40,5 millió euró értékben alig 56 sikeres pályázattal rendelkezett, addig ma 168,6 millió euró értékben 431 pályázat fut. Hargita megyében 26-ról 141-re nőtt a sikeres pályázatok száma és 18,4-ről 51,1 millió euróra azok értéke. Kovászna megyében a korábbi 9 helyett ma 84 pályázat fut, az érték 12-ről 36,9 millió euróra nőtt, Maros megyében pedig 21-ről 206-ra emelkedett a sikeres pályázatok száma és 10,1-ről 80,6 millió euróra azok értéke.
Mindezekből országos viszonylatban 186 húsfeldolgozó üzem, 95 tejfeldolgozó, 429 állattenyésztési és 1231 növénytermesztő farm, 738 panzió, továbbá 2558 kilométer községi út, 4918 kilométer ivóvízvezeték és 863 kilométer szennyvízcsatorna létesült. Klárik László Attila szerint érdemes odafigyelni, a sikerhez pedig nem kell más, csak használható információ és szakmai tanácsadás.
Hol kopogjunk?
A SAPARD-program az EU által a tagjelölt államoknak felajánlott pénzszerzési lehetőség a vidékfejlesztésre. A keretösszeg uniós pályázati rendszerben való szétosztását, ellenőrzését, elkönyvelését, és elszámolását a SAPARD romániai ügynöksége biztosítja, a kivitelezésére a 2006. február 27-i 13. számú sürgősségi kormányhatározattal hozták létre a vidék- és halászati fejlesztési kifizetésekért felelős ügynökséget (APDRP). Ennek központi hivatala mellett nyolc regionális központja és minden megyében egy-egy hivatala működik. Az érdeklődők ezekhez a hivatalokhoz fordulhatnak információkért.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Az elektronikai alkatrészeket gyártó német Limoss vállalat tervez üzemet nyitni az Arad megyei Borosjenőben, ahol az Aptiv amerikai autóipari vállalat éppen bezárni készül termelőegységét. Az új befektető jövőre maximum 500 embert foglalkoztatna.
Románia az Európai Unió egyik legmagasabb energiaárát fizeti a lakossági jövedelmekhez viszonyítva – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a parlamentben, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján.
Ilie Bolojan hétfőn kijelentette, hogy a jövő évi költségvetés tervezetének összeállítása nagy valószínűséggel januárra tolódik, mert előtte el kell fogadni azokat a jogszabályokat, amelyek egy kiszámítható büdzsé kidolgozását teszik lehetővé.
A tavasszal becsült 1,4 százalékról 0,7 százalékra módosította hétfőn közzétett őszi prognózisában az Európai Bizottság a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését.
Románia gazdasága „életjeleket mutat”, miután a harmadik negyedévben enyhe pozitív meglepetésről számoltak be – vallja Valentin Tătaru, az ING vezető közgazdásza.
Látogatottsági adatok