
Drágább a fogyasztói kosár: a krumpli több mint húsz százalékkal kerül többe, mint az év elején
Fotó: Gábos Albin
A burgonya és a citrusfélék drágultak leginkább az év első hét hónapjában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból. Júliusban 4,12 százalék volt a tavalyi hetedik hónaphoz mérten az infláció, ami ismét növekedés az előző hónapban jegyzett 3,8 százalék után.
2019. augusztus 12., 15:062019. augusztus 12., 15:06
2019. augusztus 12., 15:092019. augusztus 12., 15:09
A burgonya drágult a legjobban, 21,17 százalékkal, a lista második helyén a citrusfélék és más déli gyümölcsök állnak, 20,01 százalékos drágulással. Idén az élelmiszeripari termékek területén csak néhány esetben volt árcsökkenés, így a tojás ára 7,71 százalékkal, a szemes paszuly és más hüvelyeseké 2,18 százalékkal csökkent.
2019 júniusához képest a tojás ára júliusban 0,64 százalékkal emelkedett, a sertéshús 0,58 százalékkal lett drágább, a telemeáért pedig 0,55 százalékkal kellett többet fizetni. A krumpli 11,41 százalékkal, a gyümölcs 1,31 százalékkal lett olcsóbb. A nem élelmiszer jellegű termékek közül a dohány 6,18 százalékkal, az üzemanyag 4,79 százalékkal, a hőenergia 4,79 százalékkal lett drágább. Kevesebbe került a földgáz (-4,93%) és az elektromos energia (-0,61%).
A szolgáltatások közül júniushoz képest leginkább a légi közlekedés drágult (9,26 százalék), míg telefonszolgáltatások olcsóbbak lettek (-0,45 százalék).
Az INS ugyancsak hétfőn közzétett adatai szerint 4,1 százalékra nőtt az éves infláció júliusban a júniusban regisztrált 3,84 százalékról, miután az élelmiszerek 5,15 százalékkal, a nem élelmiszer jellegű iparcikkek 3,44 százalékkal, a szolgáltatások 4,11 százalékkal kerülnek többe, mint egy évvel ezelőtt. A tavalyi év hasonló időszakához képest 4,1 százalékkal nőttek a fogyasztói árak. A harmonizált fogyasztóiár-index (HICP) szerint kiszámolt évi ráta 4,1 százalékos volt. Az elmúlt 12 hónapban (2018. augusztus - 2019. július) az előző 12 hónapos időszakhoz képest (2017. augusztus - 2018. július) a HICP alapján kiszámolt átlagos ráta 4 százalék, tájékoztat az INS.
Mugur Isărescu, a Román Nemzeti Bank (BNR) kormányzója a múlt héten azt nyilatkozta, hogy a jegybank fenntartja év végére a 4,2 százalékos inflációs előrejelzését, a következő év végére pedig 3,4 százalékos pénzromlásra számít. Májusban a BNR 3,3 százalékra becsülte az inflációs rátát 2020 decemberére.
A lakások drágultak tavaly jobban, mint a családi házak – irányította rá a figyelmet éves jelentésében a REMAX Europe.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szerint Románia óriási költségvetési hiányt örökölt a Marcel Ciolacu vezette kormánytól, amelyik 2024-ben rekordösszegű, 250 milliárd lejes hitelt vett fel.
Áprilisban 48 135 ingatlant adtak el Romániában, 5240-nel kevesebbet, mint egy hónappal korábban – közölte hétfőn az országos kataszteri és ingatlan-nyilvántartási hivatal (ANCPI).
Hétfőn újabb történelmi csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,1998 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki 13 órakor.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése a romániai töltőállomásokon a belpolitikai válság és a közel-keleti feszültségek miatt.
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
szóljon hozzá!