Drágább a fogyasztói kosár: a krumpli több mint húsz százalékkal kerül többe, mint az év elején
Fotó: Gábos Albin
A burgonya és a citrusfélék drágultak leginkább az év első hét hónapjában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból. Júliusban 4,12 százalék volt a tavalyi hetedik hónaphoz mérten az infláció, ami ismét növekedés az előző hónapban jegyzett 3,8 százalék után.
2019. augusztus 12., 15:062019. augusztus 12., 15:06
2019. augusztus 12., 15:092019. augusztus 12., 15:09
A burgonya drágult a legjobban, 21,17 százalékkal, a lista második helyén a citrusfélék és más déli gyümölcsök állnak, 20,01 százalékos drágulással. Idén az élelmiszeripari termékek területén csak néhány esetben volt árcsökkenés, így a tojás ára 7,71 százalékkal, a szemes paszuly és más hüvelyeseké 2,18 százalékkal csökkent.
2019 júniusához képest a tojás ára júliusban 0,64 százalékkal emelkedett, a sertéshús 0,58 százalékkal lett drágább, a telemeáért pedig 0,55 százalékkal kellett többet fizetni. A krumpli 11,41 százalékkal, a gyümölcs 1,31 százalékkal lett olcsóbb. A nem élelmiszer jellegű termékek közül a dohány 6,18 százalékkal, az üzemanyag 4,79 százalékkal, a hőenergia 4,79 százalékkal lett drágább. Kevesebbe került a földgáz (-4,93%) és az elektromos energia (-0,61%).
A szolgáltatások közül júniushoz képest leginkább a légi közlekedés drágult (9,26 százalék), míg telefonszolgáltatások olcsóbbak lettek (-0,45 százalék).
Az INS ugyancsak hétfőn közzétett adatai szerint 4,1 százalékra nőtt az éves infláció júliusban a júniusban regisztrált 3,84 százalékról, miután az élelmiszerek 5,15 százalékkal, a nem élelmiszer jellegű iparcikkek 3,44 százalékkal, a szolgáltatások 4,11 százalékkal kerülnek többe, mint egy évvel ezelőtt. A tavalyi év hasonló időszakához képest 4,1 százalékkal nőttek a fogyasztói árak. A harmonizált fogyasztóiár-index (HICP) szerint kiszámolt évi ráta 4,1 százalékos volt. Az elmúlt 12 hónapban (2018. augusztus - 2019. július) az előző 12 hónapos időszakhoz képest (2017. augusztus - 2018. július) a HICP alapján kiszámolt átlagos ráta 4 százalék, tájékoztat az INS.
Mugur Isărescu, a Román Nemzeti Bank (BNR) kormányzója a múlt héten azt nyilatkozta, hogy a jegybank fenntartja év végére a 4,2 százalékos inflációs előrejelzését, a következő év végére pedig 3,4 százalékos pénzromlásra számít. Májusban a BNR 3,3 százalékra becsülte az inflációs rátát 2020 decemberére.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A romániai lakosság számára a megnövekedett megélhetési költségek jelentik a legfőbb aggodalmat a 2025-ös év végén, a második helyen pedig az ország gazdaságának alakulását találjuk.
Kartellezés miatt bírságolta meg a Rombat Rt. román autóipari céget az Európai Bizottság – írta az Economedia.ro az uniós testület közleménye alapján.
Az év első tíz hónapjában 24,636 milliárd euró volt a folyó fizetési mérleg hiánya, ami növekedést jelent a 2024 januárja és októbere között jegyzett 23,644 milliárd euróhoz képest – közölte hétfőn a Román Nemzeti Bank.
A minimálbér kényszerű emelése veszélybe sodorhatja a kis- és középvállalkozásokat – figyelmeztetett Radu Miruță gazdasági miniszter.
Az idei harmadik negyedévben a munkaképes korú – 15 és 64 év közötti – lakosság foglalkoztatási rátája 63,4 százalékos volt, 0,1 százalékponttal magasabb, mint az előző negyedévben – közölte hétfőn az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az idei harmadik negyedévben az előző negyedévhez képest 0,3 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában, miközben a nyugdíjasok átlagos száma 4,921 millióra nőtt – tájékoztatott hétfőn az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A romániai mikro-, kis- és középvállalkozások érdekeit képviselő IMM Románia a napokban tette közzé a 2025-ös Mezőgazdasági Fehér Könyvet, amely kiemeli, hogy idén a gazdálkodók mindössze 30%-ának sikerült európai vagy nemzeti támogatást szereznie, m&
Az elmúlt években mintegy 800, bíróság előtt megindult per zárult le peren kívüli egyezséggel a Banki Szektor Alternatív Vitarendezési Központja (CSALB) közreműködésével – közölte a banki jogvitákra szakosodott intézmény.
Technikai recesszió 2025 utolsó két negyedévében, a vagyoni jellegű adók emelése 2026-ban, fogyasztáscsökkenés, a nettó bérek emelésére vonatkozó negatív kilátások azok a fő érvek, amelyek szerint tovább fog romlani a romániai lakosság vásárlóereje.
A közelmúltban több autóipari beszállító jelentette be gyárainak bezárását vagy a termelés áthelyezését az Európai Unión kívülre, ugyanis az ágazat világszerte küzd a zöld átállás, a konkurencia és a vásárlóerő csökkenése jelentette kihívással.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!