2008. február 15., 00:002008. február 15., 00:00
A földtulajdonosokkal hosszú lejáratú, 10–15 évre szóló megállapodást akarnak kötni, melynek értelmében hektáronként 50-től 100 euróig terjedő összeget fizetnének évente. Mint kiderült, ez a pénz a gazdák számára nettó jövedelemnek számítana, ugyanis a befektető ingyen biztosítaná a termeléshez szükséges feltételeket a vetőmagtól a növényvédő szereken át a megműveléshez szükséges gépekig. „Ezenkívül természetesen a földtulajdonosok megkapnák a mezőgazdasági kifizetési ügynökségektől a területalapú támogatást, ami 50 és 80 euró közötti összeget jelent, valamint egy körülbelül 20 eurós hektáronkénti támogatást azért, mert bioüzemanyag gyártásához termelnek alapanyagot” – magyarázta Kerekes Ferenc, aki szerint a múlt heti tájékoztató óta naponta több mint tíz gazdálkodó érdeklődik cégüknél az együttműködés iránt. Vénig Zoltán nagykárolyi agrármérnök szerint a környékbeli földtulajdonosok évi jövedelme sok tényezőtől függ, átlagosan évente 80 eurós bevételük van egy hektár föld után, hacsak nem éri komoly természeti csapás a termést. A biodízelgyártók hangsúlyozzák, hogy épp a biztos jövedelem teszi ajánlatukat vonzóvá. A kialkudott összeget megkapják a gazdák, amennyiben az utóbbi tíz év átlagának megfelelő termést (kukorica esetén körülbelül hétezer, míg ciroknál hektáronkénti körülbelül hatezer kilogrammot) szolgáltatnak be a cégnek, a jövedelem pedig csak nőhet a közeljövőben, mivel a biodízel ára a gazdasági mutatókat figyelembe véve csak emelkedhet. A bioüzemanyag árát az EU parlamentjének bioenergetikai csoportja szabja meg. „A bizottság májusban ül össze, és amennyiben megemelik (a gyártók azt remélik, hogy 0,6 euróról 0,8 euróra módosítják) a biodízel árát, a gazdáknak fizetendő fix összeg is növekedni fog” – állította Kerekes Ferenc. Mint kiderült, kukorica esetén a fajtaválasztásnál lényegében egyetlen szempontot tartanak szem előtt: azt, hogy nagy legyen a keményítőtartalma. A cirok nagyobb jövedelmet hoz a biodízelgyártóknak, a gond csak az vele, hogy nem mindenütt megfelelőek a talaj- és éghajlati viszonyok az optimális termésátlag eléréséhez. Nagykároly környéke azonban megfelel a célnak, ellentétben például Marosvásárhely környékével, ahol szintén tájékozódtak a beruházók. A befektetés összértéke eléri a nyolcvanmillió eurót, az üzem – mely a tervek szerint jövő ősztől már működni fog – pedig közel száz embernek biztosít majd munkahelyet.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Az elektronikai alkatrészeket gyártó német Limoss vállalat tervez üzemet nyitni az Arad megyei Borosjenőben, ahol az Aptiv amerikai autóipari vállalat éppen bezárni készül termelőegységét. Az új befektető jövőre maximum 500 embert foglalkoztatna.
Románia az Európai Unió egyik legmagasabb energiaárát fizeti a lakossági jövedelmekhez viszonyítva – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a parlamentben, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján.
Ilie Bolojan hétfőn kijelentette, hogy a jövő évi költségvetés tervezetének összeállítása nagy valószínűséggel januárra tolódik, mert előtte el kell fogadni azokat a jogszabályokat, amelyek egy kiszámítható büdzsé kidolgozását teszik lehetővé.