Indul a bioüzemanyag-gyártás

A földtulajdonosokkal hosszú lejáratú, 10–15 évre szóló megállapodást akarnak kötni, melynek értelmében hektáronként 50-től 100 euróig terjedő összeget fizetnének évente. Mint kiderült, ez a pénz a gazdák számára nettó jövedelemnek számítana, ugyanis a befektető ingyen biztosítaná a termeléshez szükséges feltételeket a vetőmagtól a növényvédő szereken át a megműveléshez szükséges gépekig. „Ezenkívül természetesen a földtulajdonosok megkapnák a mezőgazdasági kifizetési ügynökségektől a területalapú támogatást, ami 50 és 80 euró közötti összeget jelent, valamint egy körülbelül 20 eurós hektáronkénti támogatást azért, mert bioüzemanyag gyártásához termelnek alapanyagot” – magyarázta Kerekes Ferenc, aki szerint a múlt heti tájékoztató óta naponta több mint tíz gazdálkodó érdeklődik cégüknél az együttműködés iránt. Vénig Zoltán nagykárolyi agrármérnök szerint a környékbeli földtulajdonosok évi jövedelme sok tényezőtől függ, átlagosan évente 80 eurós bevételük van egy hektár föld után, hacsak nem éri komoly természeti csapás a termést. A biodízelgyártók hangsúlyozzák, hogy épp a biztos jövedelem teszi ajánlatukat vonzóvá. A kialkudott összeget megkapják a gazdák, amennyiben az utóbbi tíz év átlagának megfelelő termést (kukorica esetén körülbelül hétezer, míg ciroknál  hektáronkénti körülbelül hatezer kilogrammot) szolgáltatnak be a cégnek, a jövedelem pedig csak nőhet a közeljövőben, mivel a biodízel ára a gazdasági mutatókat figyelembe véve csak emelkedhet. A bioüzemanyag árát az EU parlamentjének bioenergetikai csoportja szabja meg. „A bizottság májusban ül össze, és amennyiben megemelik (a gyártók azt remélik, hogy 0,6 euróról 0,8 euróra módosítják) a biodízel árát, a gazdáknak fizetendő fix összeg is növekedni fog” – állította Kerekes Ferenc. Mint kiderült, kukorica esetén a fajtaválasztásnál lényegében egyetlen szempontot tartanak szem előtt: azt, hogy nagy legyen a keményítőtartalma. A cirok nagyobb jövedelmet hoz a biodízelgyártóknak, a gond csak az vele, hogy nem mindenütt megfelelőek a talaj- és éghajlati viszonyok az optimális termésátlag eléréséhez. Nagykároly környéke azonban megfelel a célnak, ellentétben például Marosvásárhely környékével, ahol szintén tájékozódtak a beruházók. A befektetés összértéke eléri a nyolcvanmillió eurót, az üzem – mely a tervek szerint jövő ősztől már működni fog – pedig közel száz embernek biztosít majd munkahelyet.