Indul a közbeszerzés: egy lépéssel közelebb a Budapest–Kolozsvár-szupervasút megvalósítása

Tartalmaznia kell a tanulmánynak legkevesebb két, átlagosan legalább 70 135 lakosú város közösségi közlekedési rendszerébe történő csatlakozást, intermodális csomópontot is. Feltétel továbbá speciális műtárgyak, különösen nagyobb folyók, folyamok (elsősorban a Tisza, valamint a Körösök, Szamos) keresztezésénél, nagy forgalmú közutak keresztezésénél, városi környezetben, nehéz domborzati viszonyok között létesítendő műtárgyak, hidak, alagutak kiépítése. Az ajánlatok vagy részvételi kérelmek benyújtásának határideje 2020. február 26.

A 450 kilométer hosszúságú Budapest–Kolozsvár-gyorsvasút kiépítésére a magyar kormány tett javaslatot évekkel ezelőtt, 2018 januárjában pedig az Orbán Viktor vezette kabinet jóvá is hagyta az infrastrukturális beruházás létrehozásának tervtanulmányait. Budapest egymilliárd forintot (3,2 millió euró) különített el a gyorsvasút megvalósíthatósági tanulmányának elkészítésére. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter 2018 februárjában tett bukaresti látogatása során tárgyalt a gyorsvasút megépítéséről a román külügyminisztérium akkori vezetőjével, Teodor Meleșcanuval. Akkor Szijjártó elmondta: egyetértés van Magyarország és Románia között abban, hogy a térség első TGV-típusú gyorsvasúti összeköttetése Budapest és Kolozsvár között épüljön meg.

Bár a kétoldalú tárgyalások során többször felvetődött, hogy a gyorsvasút-összeköttetést nem csak a magyar főváros és Kolozsvár, hanem Budapest és Bukarest között kellene megteremteni, a román hatóságok nem tettek konkrét lépéseket ebbe az irányba. A román államvasutak (CFR) két évvel ezelőtt a Krónika kérdésére közölte, szerződést kötött a Kolozsvár, Nagyvárad és Biharpüspöki közötti vasúti szakasz korszerűsítését és villamosítását célzó megvalósíthatósági tanulmány aktualizálására. Răzvan Cuc volt közlekedési miniszter tavaly áprilisban úgy nyilatkozott, a bukaresti tárca rendelkezik már egy megvalósíthatósági tanulmánnyal, amit a létező Kolozsvár–Biharpüspöki-vasútvonal korszerűsítésére készítettek el, hogy a vonalon közlekedő személyvonatok elérhessék az óránkénti 160 kilométeres sebességet. A munkálatok tervezése és kivitelezése viszont azóta sem kezdődött el.

Szakértők szerint egyébként egy 250 kilométeres sebességre alkalmas gyorsvasút építési költségei sík terepen mintegy tízmillió euróra rúgnak kilométerenként, hegyvidéken ugyanakkor a kilométerenkénti ár 80–100 millió euróra is emelkedhet. Ennek nyomán a Bukarest és Budapest között 850 kilométeren húzódó nagy sebességű vonat építési költsége becslések szerint elérheti a tízmilliárd eurót.