
Fotó: Pixabay.com
Közzétették a budapesti hatóságok a közbeszerzési tájékoztatót a Budapestet Kolozsvárral összekötő nagysebességű vasútvonal megvalósíthatósági tanulmányának elkészítésére. A magyar kormány évek óta szorgalmazza a nagyszabású beruházást.
2020. január 28., 14:562020. január 28., 14:56
2020. január 28., 14:582020. január 28., 14:58
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által kiírt ajánlati/részvételi felhívás a Budapest és a kincses város közötti gyorsvasút országhatárig történő kiépítését célzó, költség-haszon elemzést is tartalmazó részletes megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére vonatkozik. A Magyarépítők.hu által kedden szemlézett tájékoztatóban szereplő műszaki adatok értelmében a vasúti pálya magyarországi szakasza 250-300 kilométer hosszú lenne.
Tartalmaznia kell a tanulmánynak legkevesebb két, átlagosan legalább 70 135 lakosú város közösségi közlekedési rendszerébe történő csatlakozást, intermodális csomópontot is. Feltétel továbbá speciális műtárgyak, különösen nagyobb folyók, folyamok (elsősorban a Tisza, valamint a Körösök, Szamos) keresztezésénél, nagy forgalmú közutak keresztezésénél, városi környezetben, nehéz domborzati viszonyok között létesítendő műtárgyak, hidak, alagutak kiépítése. Az ajánlatok vagy részvételi kérelmek benyújtásának határideje 2020. február 26.
A 450 kilométer hosszúságú Budapest–Kolozsvár-gyorsvasút kiépítésére a magyar kormány tett javaslatot évekkel ezelőtt, 2018 januárjában pedig az Orbán Viktor vezette kabinet jóvá is hagyta az infrastrukturális beruházás létrehozásának tervtanulmányait. Budapest egymilliárd forintot (3,2 millió euró) különített el a gyorsvasút megvalósíthatósági tanulmányának elkészítésére. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter 2018 februárjában tett bukaresti látogatása során tárgyalt a gyorsvasút megépítéséről a román külügyminisztérium akkori vezetőjével, Teodor Meleșcanuval. Akkor Szijjártó elmondta: egyetértés van Magyarország és Románia között abban, hogy a térség első TGV-típusú gyorsvasúti összeköttetése Budapest és Kolozsvár között épüljön meg.
Bár a kétoldalú tárgyalások során többször felvetődött, hogy a gyorsvasút-összeköttetést nem csak a magyar főváros és Kolozsvár, hanem Budapest és Bukarest között kellene megteremteni, a román hatóságok nem tettek konkrét lépéseket ebbe az irányba. A román államvasutak (CFR) két évvel ezelőtt a Krónika kérdésére közölte, szerződést kötött a Kolozsvár, Nagyvárad és Biharpüspöki közötti vasúti szakasz korszerűsítését és villamosítását célzó megvalósíthatósági tanulmány aktualizálására. Răzvan Cuc volt közlekedési miniszter tavaly áprilisban úgy nyilatkozott, a bukaresti tárca rendelkezik már egy megvalósíthatósági tanulmánnyal, amit a létező Kolozsvár–Biharpüspöki-vasútvonal korszerűsítésére készítettek el, hogy a vonalon közlekedő személyvonatok elérhessék az óránkénti 160 kilométeres sebességet. A munkálatok tervezése és kivitelezése viszont azóta sem kezdődött el.
Szakértők szerint egyébként egy 250 kilométeres sebességre alkalmas gyorsvasút építési költségei sík terepen mintegy tízmillió euróra rúgnak kilométerenként, hegyvidéken ugyanakkor a kilométerenkénti ár 80–100 millió euróra is emelkedhet. Ennek nyomán a Bukarest és Budapest között 850 kilométeren húzódó nagy sebességű vonat építési költsége becslések szerint elérheti a tízmilliárd eurót.
A benzin és a gázolaj esetében is védett árat vezet be a magyar kormány, az intézkedés éjféltől lép életbe – jelentette be Orbán Viktor hétfőn a Facebookon.
A kormány három forgatókönyvet vizsgál az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására és a literenkénti 10 lejes lélektani határ túllépésének elkerülésére a nemzetközi piacokon gyorsuló olajár-emelkedés fényében – mondják a Digi 24 által idézett források.
Sorin Grindeanu PSD-elnök hétfői bejelentése szerint a Szociáldemokrata Párt országos politikai tanácsa vasárnapi ülésén dönt majd arról, hogy a szociáldemokraták megszavazzák-e a 2026-os állami költségvetés tervezetét a parlamentben.
A közel-keleti konfliktusok kirobbanása nyomán kialakult energiapiaci helyzet miatt lépéskényszerbe került nemzeti kormányok sorra jelentik be, hogy mit lépnek polgáraik lehető legnagyobb mértékű védelme érdekében.
Idén januárban 5403 cég szűnt meg Romániában, 47,22 százalékkal több, mint 2025 első hónapjában (3670) – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) által vasárnap közzétett adatsorokból.
A Brent nyersolaj ára hétfőn a reggeli órákban közel 30 százalékkal, 120 dollárra emelkedett, elérve a 2022-es szintet, amikor Oroszország háborút indított Ukrajna ellen. Ezt követően az árak 116 dollárra estek vissza.
Bogdan Ivan energiaügyi miniszter szombaton Besztercén kijelentette, „rendkívül fontos”, hogy Romániában az üzemanyagárak ne érjék el a kétjegyű számok szintjét.
A kútnál üzemanyagra kifizetett 10 lejből majdnem 7 az államé, az árakat a román adópolitika is alaposan befolyásolja, nem csak a kőolaj díjszabása – állítja az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
A romániaiak csaknem fele kizárólag itthon tölti szabadságát, vagy a belföldi turizmust külföldi utazásokkal kombinálja a nemzetközi feszültségek és a légi járatokkal kapcsolatos bizonytalanságok közepette.
Ronthatja Románia államadós-besorolásának kilátásait a Moody's Ratings, ha a kormány nem tudja hatékonyan végrehajtani fiskális konszolidációs tervét – derül ki a nemzetközi hitelminősítő időszakos elemzéséből.
1 hozzászólás