2009. március 10., 09:192009. március 10., 09:19
| Az Alfa Kartell szakszervezeti tömörülés ellenzi az IMF-hitel fölvételét, és széles körű tiltakozáshullám kirobbantásával fenyeget arra az esetre, ha a kormány mégis a hitel fölvétele mellett dönt. „Romániának elsősorban a banki politikát kell hatékonyabbá tennie. Az IMF-hitel a konzervatív politika jele, amely ellentétes az európai politikai gyakorlattal, és Románia eladósodását eredményezi, ami elsősorban a politikai maffiának kedvez, nem a gazdasági és társadalmi fejlődésnek. A hitelmegállapodás aláírására tett kísérlet szociális konfliktushoz vezethet” – áll Bogdan Hossu, az érdekvédelmi tömörülés elnöke közleményében, amely szerint a hitelfelvételt sem a bankok, sem a gazdaság helyzete nem indokolják. |
Jól haladnak a Románia és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) közötti hiteltárgyalások – jelentette ki tegnap, a kormánykoalíció pártjainak vezetői közötti egyeztetést követően Theodor Stolojan, a Demokrata-Liberális Párt (PDL) első alelnöke. A tegnapi megbeszélés legfőbb témája az IMF-hitel felvétele volt, ezzel kapcsolatosan Stolojan elmondta, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a PDL tisztában van azzal, hogy Romániának külföldi forrásokra is szüksége van, miközben a külföldi beruházások volumene várhatóan felére csökken az idei esztendőben.
A politikus-közgazdász elmondta, hamarosan Bukarestbe érkezik az IMF küldöttsége, hogy „interaktív tárgyalásokat” kezdeményezzen a Romániának nyújtandó hitelről. Leszögezte: két út áll az ország előtt. Az egyik az, hogy elutasítja a külföldi hitelt, ebben az esetben viszont csökkentenie kell az importot, a másik út viszont arról szól, hogy elfogadja a hitelt, és folytatja a szerkezeti reformokat. Stolojan figyelmeztetett: amenynyiben nem sikerül külföldi hitelt fölvennie, Románia azt kockáztatja, hogy megismétlődhet az 1997. és 2000. közötti válság, amikor a lej gyakorlatilag bedőlt, és a dollár árfolyama 4000-ről 8000 lejre nőtt.
Radu Berceanu közlekedési miniszter – némileg árnyalva a Stolojan által elmondottakat – elmondta, a kapcsolatfelvétel első fázisában a pénzügyminisztérium és a jegybank egy-egy képviselőjéből álló delegáció próbálta föltérképezni, milyen a hangulat az IMF-nél, így elsődleges céljuk nem is a hiteltárgyalások folytatása volt. Leszögezte: eddig még semmilyen hivatalos tárgyalás nem zajlott Románia és az IMF között, erre ennek a delegációnak nem is volt fölhatalmazása.
Dan Nica miniszterelnök-helyettes, aki egyben a belügyminiszteri tisztséget is betölti, elmondta, a valutaalap küldöttsége, amely a héten érkezik az országba, az ország gazdasági állapotát méri majd fel, és azt vizsgálja, milyen mértékben készült fel a gazdasági válság hatásainak kivédésére. Egyúttal azt is megpróbálják fölvázolni, milyen intézkedések szükségesek a pénzügyi és a bankrendszer megerősítésére.
Nica azt is elmondta, hogy az IMF nemcsak Romániában, hanem számos más országban is tájékozódik, a delegáció mostani látogatása során pedig nem tárgyal majd a kormány képviselőivel. A miniszterelnök-helyettes az ország gazdasági helyzete kapcsán úgy vélte, aggasztó, hogy a cégek nehezebben juthatnak banki hitelhez, ezért megoldásokat keresnek arra, hogyan nyújthatnak segítséget az érintett intézményeknek.
Az IMF-hitel szükségességéről beszélt Adrian Vasilescu, a nemzeti bank elnökének tanácsadója is. Vasilescu leszögezte, Romániának szüksége van a hitelre, úgy vélte azonban, hogy az összeget a magánszektor megerősítésére kell fordítani. „Az államnak nem a bankokat, hanem a magánszektort kell megsegítenie” – hangsúlyozta a tanácsadó. Ő is megerősítette, hogy az elmúlt héten az Egyesült Államokban járt küldöttség csupán előzetes tárgyalásokat folytatott a hitelről.
A gazdasági válság kapcsán Vasilescu úgy vélte, az nem csupán a bankokat érinti majd, hanem az emberek mindennapjaira is befolyással lesz. „Ez a válság megváltoztatja az emberek életét. Maguk a bankok is egyfajta IMF-ként működnek majd. Ésszerű megfontolások alapján folyósítanak majd hiteleket, az adósaikat pedig elszámoltatják. Nem lesznek többé csupán a személyi igazolvány felmutatásával felvehető hitelek, nem szórják zsákszámra a pénzt” – mutatott rá. Gheorghe Pogea pénzügyminiszter még a múlt héten elismerte, hogy Románia egy hitelfelvétel lehetőségeinek ügyében tapogatózik az IMF-nél. Pogea azt is elmondta, a költségvetési deficit mintegy 2,8 milliárd euró, ennek 58–60 százalékát belső forrásokból, államkötvények kibocsátása útján finanszírozná a kormány.
Az Agerpres hírügynökség tegnapi megkeresésére egyébként az IMF bukaresti irodájának képviselői nem tudták hivatalosan megerősíteni a kapcsolatfelvétel tényét, és korábban Emil Boc kormányfő is rámutatott, hogy jelenleg csupán az Európai Unióval zajlanak hivatalos tárgyalások.
Ugyanakkor a Reuters értesülései szerint az uniós pénzügyminiszterek arra készülnek, hogy fölkérjék az IMF-et: az eddig rendelkezésre álló források kétszeresét, 500 milliárd dollárt bocsásson a rendelkezésükre, hogy ebből az összegből nyújthassanak támogatást a válság által jelentős mértékben sújtott országoknak.
Az erre vonatkozó dokumentumot várhatóan a legfejlettebb gazdasági országok részvételével megtartandó londoni G20-értekezleten tárják majd a nyilvánosság elé. Elemezők szerint ez a lépés válasz arra a washingtoni felkérésre, amely koordinált, globális fellépést kért a világ országaitól a kereslet fokozása és a gazdasági recesszióból való kilábalás érdekében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egyetlen olyan szomszédja sincs Romániának, ahol ne lenne olcsóbb a benzin és a gázolaj, holott az ország a régió azon kevés államai közé tartozik, ahol jelentős kőolajtermelés folyik.
A SAFE védelmi fejlesztési eszköz keretében Romániának nyújtott hitelek futamideje 45 év, a türelmi időszak pedig 10 év, a következő részletek folyósítása azonban a finanszírozott projektek tekintetében vállalt mérföldkövek teljesítésétől függ.
Látványos különbség van a Románia különböző piacain gyakorolt árak között. Ami még szomorúbb, két erdélyi megyeszékhelyen a legdrágább a piac romániai összevetésben.
A romániai üzemanyagpiac főbb szereplői 2026 április–június közötti időszakban betartották a kereskedelmi árrés felső határára vonatkozó előírásokat – derül ki a Versenytanács előzetes jelentéséből.
Elutasította Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök azt a felvetést, hogy a magáncégekre kivetett adók emeléséből finanszírozzák a szakszervezetek által a közszféra számára követelt béremeléseket.
Nagyváradon nyit új központot az egyik legnagyobb európai közúti fuvarozó, a Girteka – adta hírül a Profit.ro gazdasági hírportál.
Évtizedes mélyponton van a betöltetlen állások száma Romániában – irányította rá a figyelmet keddi elemzésében a Ziarul Financiar gazdasági napilap.
A minimálbér emeléséért és a társadalmi párbeszéd újrakezdéséért tüntetett az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség három tagszervezete kedden a bukaresti munkaügyi minisztérium előtt.
Szeptember 1-jétől nyújthatják be a támogatási kérelmeket a sertés- és szarvasmarha-tenyésztők – jelentette be kedden Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
„Eurómilliárdokat fogunk elveszíteni – ingyenes európai pénzt” – figyelmeztet Eugen Rădulescu. Mugur Isărescunak, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója szerint a román gazdaság súlyos válság küszöbére sodródott.
Látogatottsági adatok