Jól haladnak a Románia és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) közötti hiteltárgyalások – jelentette ki tegnap, a kormánykoalíció pártjainak vezetői közötti egyeztetést követően Theodor Stolojan, a Demokrata-Liberális Párt (PDL) első alelnöke. A tegnapi megbeszélés legfőbb témája az IMF-hitel felvétele volt, ezzel kapcsolatosan Stolojan elmondta, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a PDL tisztában van azzal, hogy Romániának külföldi forrásokra is szüksége van, miközben a külföldi beruházások volumene várhatóan felére csökken az idei esztendőben.

A politikus-közgazdász elmondta, hamarosan Bukarestbe érkezik az IMF küldöttsége, hogy „interaktív tárgyalásokat” kezdeményezzen a Romániának nyújtandó hitelről. Leszögezte: két út áll az ország előtt. Az egyik az, hogy elutasítja a külföldi hitelt, ebben az esetben viszont csökkentenie kell az importot, a másik út viszont arról szól, hogy elfogadja a hitelt, és folytatja a szerkezeti reformokat. Stolojan figyelmeztetett: amenynyiben nem sikerül külföldi hitelt fölvennie, Románia azt kockáztatja, hogy megismétlődhet az 1997. és 2000. közötti válság, amikor a lej gyakorlatilag bedőlt, és a dollár árfolyama 4000-ről 8000 lejre nőtt.

Radu Berceanu közlekedési miniszter – némileg árnyalva a Stolojan által elmondottakat – elmondta, a kapcsolatfelvétel első fázisában a pénzügyminisztérium és a jegybank egy-egy képviselőjéből álló delegáció próbálta föltérképezni, milyen a hangulat az IMF-nél, így elsődleges céljuk nem is a hiteltárgyalások folytatása volt. Leszögezte: eddig még semmilyen hivatalos tárgyalás nem zajlott Románia és az IMF között, erre ennek a delegációnak nem is volt fölhatalmazása.

Nica: föl kell pörgetni a hitelezést

Dan Nica miniszterelnök-helyettes, aki egyben a belügyminiszteri tisztséget is betölti, elmondta, a valutaalap küldöttsége, amely a héten érkezik az országba, az ország gazdasági állapotát méri majd fel, és azt vizsgálja, milyen mértékben készült fel a gazdasági válság hatásainak kivédésére. Egyúttal azt is megpróbálják fölvázolni, milyen intézkedések szükségesek a pénzügyi és a bankrendszer megerősítésére.

Nica azt is elmondta, hogy az IMF nemcsak Romániában, hanem számos más országban is tájékozódik, a delegáció mostani látogatása során pedig nem tárgyal majd a kormány képviselőivel. A miniszterelnök-helyettes az ország gazdasági helyzete kapcsán úgy vélte, aggasztó, hogy a cégek nehezebben juthatnak banki hitelhez, ezért megoldásokat keresnek arra, hogyan nyújthatnak segítséget az érintett intézményeknek.

A magánszektornak kell a pénz

Az IMF-hitel szükségességéről beszélt Adrian Vasilescu, a nemzeti bank elnökének tanácsadója is. Vasilescu leszögezte, Romániának szüksége van a hitelre, úgy vélte azonban, hogy az összeget a magánszektor megerősítésére kell fordítani. „Az államnak nem a bankokat, hanem a magánszektort kell megsegítenie” – hangsúlyozta a tanácsadó. Ő is megerősítette, hogy az elmúlt héten az Egyesült Államokban járt küldöttség csupán előzetes tárgyalásokat folytatott a hitelről.

A gazdasági válság kapcsán Vasilescu úgy vélte, az nem csupán a bankokat érinti majd, hanem az emberek mindennapjaira is befolyással lesz. „Ez a válság megváltoztatja az emberek életét. Maguk a bankok is egyfajta IMF-ként működnek majd. Ésszerű megfontolások alapján folyósítanak majd hiteleket, az adósaikat pedig elszámoltatják. Nem lesznek többé csupán a személyi igazolvány felmutatásával felvehető hitelek, nem szórják zsákszámra a pénzt” – mutatott rá. Gheorghe Pogea pénzügyminiszter még a múlt héten elismerte, hogy Románia egy hitelfelvétel lehetőségeinek ügyében tapogatózik az IMF-nél. Pogea azt is elmondta, a költségvetési deficit mintegy 2,8 milliárd euró, ennek 58–60 százalékát belső forrásokból, államkötvények kibocsátása útján finanszírozná a kormány.

Egységes fellépésre készül az Európai Unió

Az Agerpres hírügynökség tegnapi megkeresésére egyébként az IMF bukaresti irodájának képviselői nem tudták hivatalosan megerősíteni a kapcsolatfelvétel tényét, és korábban Emil Boc kormányfő is rámutatott, hogy jelenleg csupán az Európai Unióval zajlanak hivatalos tárgyalások.

Ugyanakkor a Reuters értesülései szerint az uniós pénzügyminiszterek arra készülnek, hogy fölkérjék az IMF-et: az eddig rendelkezésre álló források kétszeresét, 500 milliárd dollárt bocsásson a rendelkezésükre, hogy ebből az összegből nyújthassanak támogatást a válság által jelentős mértékben sújtott országoknak.

Az erre vonatkozó dokumentumot várhatóan a legfejlettebb gazdasági országok részvételével megtartandó londoni G20-értekezleten tárják majd a nyilvánosság elé. Elemezők szerint ez a lépés válasz arra a washingtoni felkérésre, amely koordinált, globális fellépést kért a világ országaitól a kereslet fokozása és a gazdasági recesszióból való kilábalás érdekében.