2009. március 10., 09:192009. március 10., 09:19
| Az Alfa Kartell szakszervezeti tömörülés ellenzi az IMF-hitel fölvételét, és széles körű tiltakozáshullám kirobbantásával fenyeget arra az esetre, ha a kormány mégis a hitel fölvétele mellett dönt. „Romániának elsősorban a banki politikát kell hatékonyabbá tennie. Az IMF-hitel a konzervatív politika jele, amely ellentétes az európai politikai gyakorlattal, és Románia eladósodását eredményezi, ami elsősorban a politikai maffiának kedvez, nem a gazdasági és társadalmi fejlődésnek. A hitelmegállapodás aláírására tett kísérlet szociális konfliktushoz vezethet” – áll Bogdan Hossu, az érdekvédelmi tömörülés elnöke közleményében, amely szerint a hitelfelvételt sem a bankok, sem a gazdaság helyzete nem indokolják. |
Jól haladnak a Románia és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) közötti hiteltárgyalások – jelentette ki tegnap, a kormánykoalíció pártjainak vezetői közötti egyeztetést követően Theodor Stolojan, a Demokrata-Liberális Párt (PDL) első alelnöke. A tegnapi megbeszélés legfőbb témája az IMF-hitel felvétele volt, ezzel kapcsolatosan Stolojan elmondta, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a PDL tisztában van azzal, hogy Romániának külföldi forrásokra is szüksége van, miközben a külföldi beruházások volumene várhatóan felére csökken az idei esztendőben.
A politikus-közgazdász elmondta, hamarosan Bukarestbe érkezik az IMF küldöttsége, hogy „interaktív tárgyalásokat” kezdeményezzen a Romániának nyújtandó hitelről. Leszögezte: két út áll az ország előtt. Az egyik az, hogy elutasítja a külföldi hitelt, ebben az esetben viszont csökkentenie kell az importot, a másik út viszont arról szól, hogy elfogadja a hitelt, és folytatja a szerkezeti reformokat. Stolojan figyelmeztetett: amenynyiben nem sikerül külföldi hitelt fölvennie, Románia azt kockáztatja, hogy megismétlődhet az 1997. és 2000. közötti válság, amikor a lej gyakorlatilag bedőlt, és a dollár árfolyama 4000-ről 8000 lejre nőtt.
Radu Berceanu közlekedési miniszter – némileg árnyalva a Stolojan által elmondottakat – elmondta, a kapcsolatfelvétel első fázisában a pénzügyminisztérium és a jegybank egy-egy képviselőjéből álló delegáció próbálta föltérképezni, milyen a hangulat az IMF-nél, így elsődleges céljuk nem is a hiteltárgyalások folytatása volt. Leszögezte: eddig még semmilyen hivatalos tárgyalás nem zajlott Románia és az IMF között, erre ennek a delegációnak nem is volt fölhatalmazása.
Dan Nica miniszterelnök-helyettes, aki egyben a belügyminiszteri tisztséget is betölti, elmondta, a valutaalap küldöttsége, amely a héten érkezik az országba, az ország gazdasági állapotát méri majd fel, és azt vizsgálja, milyen mértékben készült fel a gazdasági válság hatásainak kivédésére. Egyúttal azt is megpróbálják fölvázolni, milyen intézkedések szükségesek a pénzügyi és a bankrendszer megerősítésére.
Nica azt is elmondta, hogy az IMF nemcsak Romániában, hanem számos más országban is tájékozódik, a delegáció mostani látogatása során pedig nem tárgyal majd a kormány képviselőivel. A miniszterelnök-helyettes az ország gazdasági helyzete kapcsán úgy vélte, aggasztó, hogy a cégek nehezebben juthatnak banki hitelhez, ezért megoldásokat keresnek arra, hogyan nyújthatnak segítséget az érintett intézményeknek.
Az IMF-hitel szükségességéről beszélt Adrian Vasilescu, a nemzeti bank elnökének tanácsadója is. Vasilescu leszögezte, Romániának szüksége van a hitelre, úgy vélte azonban, hogy az összeget a magánszektor megerősítésére kell fordítani. „Az államnak nem a bankokat, hanem a magánszektort kell megsegítenie” – hangsúlyozta a tanácsadó. Ő is megerősítette, hogy az elmúlt héten az Egyesült Államokban járt küldöttség csupán előzetes tárgyalásokat folytatott a hitelről.
A gazdasági válság kapcsán Vasilescu úgy vélte, az nem csupán a bankokat érinti majd, hanem az emberek mindennapjaira is befolyással lesz. „Ez a válság megváltoztatja az emberek életét. Maguk a bankok is egyfajta IMF-ként működnek majd. Ésszerű megfontolások alapján folyósítanak majd hiteleket, az adósaikat pedig elszámoltatják. Nem lesznek többé csupán a személyi igazolvány felmutatásával felvehető hitelek, nem szórják zsákszámra a pénzt” – mutatott rá. Gheorghe Pogea pénzügyminiszter még a múlt héten elismerte, hogy Románia egy hitelfelvétel lehetőségeinek ügyében tapogatózik az IMF-nél. Pogea azt is elmondta, a költségvetési deficit mintegy 2,8 milliárd euró, ennek 58–60 százalékát belső forrásokból, államkötvények kibocsátása útján finanszírozná a kormány.
Az Agerpres hírügynökség tegnapi megkeresésére egyébként az IMF bukaresti irodájának képviselői nem tudták hivatalosan megerősíteni a kapcsolatfelvétel tényét, és korábban Emil Boc kormányfő is rámutatott, hogy jelenleg csupán az Európai Unióval zajlanak hivatalos tárgyalások.
Ugyanakkor a Reuters értesülései szerint az uniós pénzügyminiszterek arra készülnek, hogy fölkérjék az IMF-et: az eddig rendelkezésre álló források kétszeresét, 500 milliárd dollárt bocsásson a rendelkezésükre, hogy ebből az összegből nyújthassanak támogatást a válság által jelentős mértékben sújtott országoknak.
Az erre vonatkozó dokumentumot várhatóan a legfejlettebb gazdasági országok részvételével megtartandó londoni G20-értekezleten tárják majd a nyilvánosság elé. Elemezők szerint ez a lépés válasz arra a washingtoni felkérésre, amely koordinált, globális fellépést kért a világ országaitól a kereslet fokozása és a gazdasági recesszióból való kilábalás érdekében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok