2009. március 10., 09:192009. március 10., 09:19
| Az Alfa Kartell szakszervezeti tömörülés ellenzi az IMF-hitel fölvételét, és széles körű tiltakozáshullám kirobbantásával fenyeget arra az esetre, ha a kormány mégis a hitel fölvétele mellett dönt. „Romániának elsősorban a banki politikát kell hatékonyabbá tennie. Az IMF-hitel a konzervatív politika jele, amely ellentétes az európai politikai gyakorlattal, és Románia eladósodását eredményezi, ami elsősorban a politikai maffiának kedvez, nem a gazdasági és társadalmi fejlődésnek. A hitelmegállapodás aláírására tett kísérlet szociális konfliktushoz vezethet” – áll Bogdan Hossu, az érdekvédelmi tömörülés elnöke közleményében, amely szerint a hitelfelvételt sem a bankok, sem a gazdaság helyzete nem indokolják. |
Jól haladnak a Románia és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) közötti hiteltárgyalások – jelentette ki tegnap, a kormánykoalíció pártjainak vezetői közötti egyeztetést követően Theodor Stolojan, a Demokrata-Liberális Párt (PDL) első alelnöke. A tegnapi megbeszélés legfőbb témája az IMF-hitel felvétele volt, ezzel kapcsolatosan Stolojan elmondta, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a PDL tisztában van azzal, hogy Romániának külföldi forrásokra is szüksége van, miközben a külföldi beruházások volumene várhatóan felére csökken az idei esztendőben.
A politikus-közgazdász elmondta, hamarosan Bukarestbe érkezik az IMF küldöttsége, hogy „interaktív tárgyalásokat” kezdeményezzen a Romániának nyújtandó hitelről. Leszögezte: két út áll az ország előtt. Az egyik az, hogy elutasítja a külföldi hitelt, ebben az esetben viszont csökkentenie kell az importot, a másik út viszont arról szól, hogy elfogadja a hitelt, és folytatja a szerkezeti reformokat. Stolojan figyelmeztetett: amenynyiben nem sikerül külföldi hitelt fölvennie, Románia azt kockáztatja, hogy megismétlődhet az 1997. és 2000. közötti válság, amikor a lej gyakorlatilag bedőlt, és a dollár árfolyama 4000-ről 8000 lejre nőtt.
Radu Berceanu közlekedési miniszter – némileg árnyalva a Stolojan által elmondottakat – elmondta, a kapcsolatfelvétel első fázisában a pénzügyminisztérium és a jegybank egy-egy képviselőjéből álló delegáció próbálta föltérképezni, milyen a hangulat az IMF-nél, így elsődleges céljuk nem is a hiteltárgyalások folytatása volt. Leszögezte: eddig még semmilyen hivatalos tárgyalás nem zajlott Románia és az IMF között, erre ennek a delegációnak nem is volt fölhatalmazása.
Dan Nica miniszterelnök-helyettes, aki egyben a belügyminiszteri tisztséget is betölti, elmondta, a valutaalap küldöttsége, amely a héten érkezik az országba, az ország gazdasági állapotát méri majd fel, és azt vizsgálja, milyen mértékben készült fel a gazdasági válság hatásainak kivédésére. Egyúttal azt is megpróbálják fölvázolni, milyen intézkedések szükségesek a pénzügyi és a bankrendszer megerősítésére.
Nica azt is elmondta, hogy az IMF nemcsak Romániában, hanem számos más országban is tájékozódik, a delegáció mostani látogatása során pedig nem tárgyal majd a kormány képviselőivel. A miniszterelnök-helyettes az ország gazdasági helyzete kapcsán úgy vélte, aggasztó, hogy a cégek nehezebben juthatnak banki hitelhez, ezért megoldásokat keresnek arra, hogyan nyújthatnak segítséget az érintett intézményeknek.
Az IMF-hitel szükségességéről beszélt Adrian Vasilescu, a nemzeti bank elnökének tanácsadója is. Vasilescu leszögezte, Romániának szüksége van a hitelre, úgy vélte azonban, hogy az összeget a magánszektor megerősítésére kell fordítani. „Az államnak nem a bankokat, hanem a magánszektort kell megsegítenie” – hangsúlyozta a tanácsadó. Ő is megerősítette, hogy az elmúlt héten az Egyesült Államokban járt küldöttség csupán előzetes tárgyalásokat folytatott a hitelről.
A gazdasági válság kapcsán Vasilescu úgy vélte, az nem csupán a bankokat érinti majd, hanem az emberek mindennapjaira is befolyással lesz. „Ez a válság megváltoztatja az emberek életét. Maguk a bankok is egyfajta IMF-ként működnek majd. Ésszerű megfontolások alapján folyósítanak majd hiteleket, az adósaikat pedig elszámoltatják. Nem lesznek többé csupán a személyi igazolvány felmutatásával felvehető hitelek, nem szórják zsákszámra a pénzt” – mutatott rá. Gheorghe Pogea pénzügyminiszter még a múlt héten elismerte, hogy Románia egy hitelfelvétel lehetőségeinek ügyében tapogatózik az IMF-nél. Pogea azt is elmondta, a költségvetési deficit mintegy 2,8 milliárd euró, ennek 58–60 százalékát belső forrásokból, államkötvények kibocsátása útján finanszírozná a kormány.
Az Agerpres hírügynökség tegnapi megkeresésére egyébként az IMF bukaresti irodájának képviselői nem tudták hivatalosan megerősíteni a kapcsolatfelvétel tényét, és korábban Emil Boc kormányfő is rámutatott, hogy jelenleg csupán az Európai Unióval zajlanak hivatalos tárgyalások.
Ugyanakkor a Reuters értesülései szerint az uniós pénzügyminiszterek arra készülnek, hogy fölkérjék az IMF-et: az eddig rendelkezésre álló források kétszeresét, 500 milliárd dollárt bocsásson a rendelkezésükre, hogy ebből az összegből nyújthassanak támogatást a válság által jelentős mértékben sújtott országoknak.
Az erre vonatkozó dokumentumot várhatóan a legfejlettebb gazdasági országok részvételével megtartandó londoni G20-értekezleten tárják majd a nyilvánosság elé. Elemezők szerint ez a lépés válasz arra a washingtoni felkérésre, amely koordinált, globális fellépést kért a világ országaitól a kereslet fokozása és a gazdasági recesszióból való kilábalás érdekében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?
Az Európai Bizottság 2,25 milliárd eurót folyósított kedden Romániának az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó negyedik kifizetési kérelem alapján.
A Pavăl testvérek leküzdötték az utolsó akadályt is: a Dedeman tulajdonosaié lehet a Carrefour romániai üzletága. A Versenytanács úgy döntött ugyanis, hogy a Carrefour Románia felvásárlása nem versenyellenes.
Az Európai Unióban 20,7 százalékkal drágultak májusban éves összevetésben a személyes közlekedéshez használt üzemanyagok és kenőanyagok, miután áprilisban 20,8 százalékos, márciusban pedig 12,9 százalékos növekedést mértek.
Megérkeztek a piacokra a nyár nagy kedvencei, a görögdinnyék, azonban kérdés, hogy vajon amit megvásárolunk, az Görögországban, vagy pedig a dél-romániai Dolj megye márkanévvé vált településén, Dăbuleni-ben termett.
Látogatottsági adatok