A vírusjárvány megfékezésére bevezetett korlátozások miatt globális recesszióra számít az IMF
Fotó: Pixabay
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) a koronavírus-járvány gazdasági következményeit sokkal súlyosabbnak ítéli meg a 2008–2009-es globális pénzügyi és gazdasági válságnál. Románia gazdasági növekedési kilátásait is jelentős mértékben rontotta a washingtoni székhelyű pénzintézet.
2020. április 15., 19:232020. április 15., 19:23
2020. április 15., 19:412020. április 15., 19:41
Jelentős mértékben rontotta Románia idei növekedési kilátásait a Nemzetközi Valutaalap (IMF). A washingtoni székhelyű hitelintézet által kedden nyilvánosságra hozott legfrissebb, World Economic Outlook című világgazdasági növekedési prognózis szerint 2020-ban a román gazdaság 5 százalékkal zsugorodik. Az októberi IMF-előrejelzés eközben még 3,5 százalékos növekedést vetített előre.
A friss előrejelzés ugyanakkor arra is rávilágít, hogy idén robbanásszerűen megemelkedik a munkanélküliségi ráta, a 2019-ben regisztrált 3,9 százalékról idén 10,1 százalékra ugrik, és jövőre is csak 6 százalékig süllyed vissza a mutató. Az infláció az IMF elemzői szerint idén 2,2 százalékos lesz.
A Nemzetközi Valutaalap prognózisa egyébként egybecseng több romániai szakértő várakozásaival: a BRD elemzői alapesetben 3,9 százalékos, a BCR-é 4,7 százalékos visszaesést várnak. Az ING előrejelzése pesszimistább, aszerint a zsugorodás üteme eléri a 6,6 százalékot. Ezzel szemben a Világbank jóval derűlátóbb, minap kiadott előrejelzésében ugyan jelentősen rontotta a román gazdaság idei kilátásait, de még így is 0,3 százalékos gazdasági növekedést prognosztizált 2020-ra a korábbi 3,8 százalékhoz mérten.
Az IMF mostani prognózisa szerint amúgy a máltai gazdaság sínyli meg a legkevésbé a koronavírus-világjárványt, ezen a listán Magyarország a második 3,1 százalékkal. A közép-kelet-európai térség országai közül a horvátországi GDP 9 százalékkal csökken az idén, a bolgár 4 százalékkal, a szlovén 8 százalékkal, a szlovák 6,2 százalékkal, míg az osztrák 7 százalékkal esik vissza. A lengyelországi GDP 4,6 százalékkal csökken az idén, a csehországi pedig 6,5 százalékkal.
A nagy uniós tagállamok közül a német GDP 7 százalékkal, a francia 7,2 százalékkal, a spanyol 8,0 százalékkal, az olasz pedig 9,1 százalékkal csökken 2020-ban az IMF előrejelzése szerint.
Súlyosabb világválság jöhet, mint 2008-ban
A vírusjárvány megfékezésére bevezetett korlátozások miatt az idén globális recesszióra, jövőre pedig a visszaesést kompenzáló lendületes növekedésre számít a Nemzetközi Valutaalap (IMF) kedden publikált prognózisában. A bruttó hazai termék az előrejelzés szerint minden régióban visszaesik az idén Kína és India kivételével, ahol csak a növekedési ütem lassulása várható. A világgazdasági növekedési prognózisában (World Economic Outlook) az IMF az idén a globális bruttó hazai termék (GDP) 3,0 százalékos csökkenését várja a 2019-es 2,9 százalékos növekedés után. A teljesítmény idei zsugorodását viszont a világgazdaság 2021-ben 5,8 százalékos GDP-növekedéssel ellentételezi majd. Az IMF mostani előrejelzésében az előző prognózisban jelzett növekedést a tavaly októberben publikálthoz képest 2020-ra vonatkozóan 6,4 százalékponttal rontotta, a 2021-es becslést pedig 2,2 százalékponttal emelte. A tavaly októberi World Economic Outlook idén januárban kiadott felülvizsgált változatához képest a 2020-as növekedési előrejelzést 6,3 százalékponttal módosította lefelé, a 2021-est pedig 2,4 százalékponttal módosította felfelé az IMF. Az IMF elemzésében a koronavírus-járvány gazdasági következményeit sokkal súlyosabbnak ítéli meg a 2008/2009-es globális pénzügyi és gazdasági válságnál. Hangsúlyozza azonban, hogy az ellenintézkedéseknek és központi ösztönzőknek köszönhetően a gazdaság sokkal gyorsabban tér majd vissza a normális kerékvágásba mint akkor. Mivel a negatív következmények sokkal kiélezettebben jelentkeznek egyes gazdasági ágazatokban mint másokban, a politikának célzott költségvetési, monetáris és pénzügyi intézkedésekkel kell a leginkább érintett lakossági és üzleti területek segítségére sietni – hívják fel a figyelmet a washingtoni székhelyű hitelintézet elemzői.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!