2013. január 29., 12:462013. január 29., 12:46
Az IMF küldöttségének tagjai az idén záruló elővigyázatossági hitelmegállapodás felülvizsgálati látogatásának végén sajtóértekezleten összegezték Romániában szerzett tapasztalataikat.
Erik de Vrijer kifejtette: a 2011-es év 2,2 százalékos növekedése után tavaly gyakorlatilag nem növekedett a román gazdaság, a 0,2 százalékos eredménynek inkább az a jelentősége, hogy nem volt visszaesés, az idei másfél százalékos előrejelzést pedig „szerénynek” minősítette. Hozzátette, ebben az ütemben Románia csak 2016-ban érhet el 3 százalékos GDP-bővülést.
Erik de Vrijer szerint Románia már nem számíthat olyan mértékű tőkebeáramlásra, mint amilyen a válság előtt érkezett az országba: saját erejéből kell megalapoznia a növekedést. Az IMF szerint az uniós támogatások hatékonyabb lehívása jelentheti a növekedés forrását.
Az IMF küldöttségének vezetője megerősítette, hogy néhány hónappal később zárják le a március végén lejáró jelenlegi elővigyázatossági hitelmegállapodást Romániával, a kormánynak ugyanis lemaradásai vannak vállalt kötelezettségei - elsősorban az állami vállalatok privatizációja - terén.
„Egyelőre nem mondhatjuk, hogy kisiklott a folyamatban lévő szerződés: bízunk abban, hogy a bukaresti kormány teljesíti vállalásait” - mondta a küldöttségvezető.
Hozzátette: az IMF júniusban dönt a hitelszerződés lezárásáról. Emlékeztetett rá, hogy - elővigyázatossági megállapodás lévén - Románia nem hívott le pénzt a hitelszerződésben rendelkezésére bocsátott 3,6 milliárd eurós keretből. Mint mondta, Bukarest a pénzpiacokról is könnyen finanszírozta kiadásait, hiszen jelenleg nagy az érdeklődés a román kötvények iránt.
Victor Ponta kormányfő korábban jelezte, Románia újabb elővigyázatossági hitelmegállapodást szeretne kötni az IMF-fel, ezért fontos számára, hogy a folyamatban lévő szerződést sikeresen lezárja.
Az adóemelések, a háborúk okozta gazdasági válság, illetve az abból fakadó bizonytalanság miatt az otthont választók számára már sokkal inkább számít fő szempontnak a lakás ára, semmint az, hogy megfeleljen addigi elképzeléseiknek, igényeiknek.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint februárban 2,1 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,3 százalék.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.