2012. február 23., 09:202012. február 23., 09:20
Mint kifejtette: az egységes bérezési törvény hatályba lépése előtt eléggé zavarosak voltak a bérezésre vonatkozó jogszabályok, az önkormányzatok pedig igyekeztek ezt kihasználni. Sok helyen a viszonylag alacsony alapfizetés mellé számos különféle juttatást is jóváhagytak, így a közalkalmazottak a magánszférára vonatkozó átlagbér fölötti fizetéseket kaptak.
Az állami számvevőszék évente támadta a bíróságon ezen juttatások folyósítását, azonban a bíróságok az esetek több mint 90 százalékában az alkalmazottak javára döntöttek. Az egységes bérezési törvény megjelenését követően azonban hirtelen nagyot változott a helyzet: a bíróságok elkezdtek a munkaadók javára dönteni. Sokszor születtek a megelőző évek döntéseivel ellentétes határozatok, és az sem számított ritkának, hogy egy ügyben a különböző bíróságok egymásnak ellentmondó álláspontokat képviseljenek.
Ilyés Gyula szerint a kormány által az év második felére ígért 5-10 százalékos béremelés szinte semmivel sem javít a közalkalmazottak helyzetén, ugyanis a 25 százalékos bércsökkentéskor, illetve a pótlékok elvételekor sokan a jövedelmük 40-50 százalékát vesztették el, ugyanakkor a jövőben – a korábban kapott bérkiegészítések levonása során – akár további 30 százalékkal is csökkenhet a fizetésük. Ezért szerinte két opció van: vagy eltekint az állam a pótlékok visszafizetésétől, azaz teljes amnesztiát hirdet, vagy hosszú időre kitolja a jogtalanul kifizetett pótlékok visszaszerzésének határidejét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
Látogatottsági adatok