2012. február 23., 09:202012. február 23., 09:20
Mint kifejtette: az egységes bérezési törvény hatályba lépése előtt eléggé zavarosak voltak a bérezésre vonatkozó jogszabályok, az önkormányzatok pedig igyekeztek ezt kihasználni. Sok helyen a viszonylag alacsony alapfizetés mellé számos különféle juttatást is jóváhagytak, így a közalkalmazottak a magánszférára vonatkozó átlagbér fölötti fizetéseket kaptak.
Az állami számvevőszék évente támadta a bíróságon ezen juttatások folyósítását, azonban a bíróságok az esetek több mint 90 százalékában az alkalmazottak javára döntöttek. Az egységes bérezési törvény megjelenését követően azonban hirtelen nagyot változott a helyzet: a bíróságok elkezdtek a munkaadók javára dönteni. Sokszor születtek a megelőző évek döntéseivel ellentétes határozatok, és az sem számított ritkának, hogy egy ügyben a különböző bíróságok egymásnak ellentmondó álláspontokat képviseljenek.
Ilyés Gyula szerint a kormány által az év második felére ígért 5-10 százalékos béremelés szinte semmivel sem javít a közalkalmazottak helyzetén, ugyanis a 25 százalékos bércsökkentéskor, illetve a pótlékok elvételekor sokan a jövedelmük 40-50 százalékát vesztették el, ugyanakkor a jövőben – a korábban kapott bérkiegészítések levonása során – akár további 30 százalékkal is csökkenhet a fizetésük. Ezért szerinte két opció van: vagy eltekint az állam a pótlékok visszafizetésétől, azaz teljes amnesztiát hirdet, vagy hosszú időre kitolja a jogtalanul kifizetett pótlékok visszaszerzésének határidejét.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.