
Kelemen Tibor
Fotó: Bíró Blanka
Ha a szociális segélyből élőket sikerülne meggyőzni, hogy vállaljanak munkát, akkor a vállalkozók még válogathatnának is közülük, jelenleg viszont munkaerőhiánnyal kell szembesülniük. Az új jogszabályok hozhatnak változást.
2018. július 25., 13:292018. július 25., 13:29
2018. július 25., 22:352018. július 25., 22:35
A tartósan munkanélkülieket, a szociális segélyből élőket kellene bevonzani a munkaerőpiacra – szögezte le keddi sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján Kelemen Tibor, a Kovászna megyei munkaerő-elhelyező ügynökség igazgatója.
A munkanélküliek többsége szociális segélyből él, az ügynökségnél közel 2800-an szerepelnek az adatbázisban. „Ha őket sikerülne meggyőzni, hogy vállaljanak munkát, akkor a vállalkozók még válogathatnának is közülük. Gondot jelent azonban, hogy a többségük nem is akar dolgozni, beérik a segéllyel” – részletezte az igazgató. Kifejtette, egy négytagú család havi 1296 lej segélyt kap, viszont ha egy családtag minimálbérért munkát vállal, elveszítik ezt a támogatást, ezért általában úgy döntenek, nem éri meg az erőfeszítés.
Kelemen Tibor abban bízik, hogy a változó jogszabályok kimozdítják ezt a helyzetet, hiszen jövő januártól, ha valaki visszautasít egy állást, elveszíti az állami támogatást, és csak egy év múlva kérheti, hogy újra nyilvántartásba vegyék, nem egy hónap után, mint most. A munkaadóknak nyújtott 2250 lejes alkalmazási támogatás is ösztönző lehet a tartósan munkanélküliek számára is, véli az igazgató.
Hozzátette, a szociális segélyből élők többsége vidéki, nehézséget jelent számukra az ingázás, másrészt csak az elemi iskolát fejezték be, vagy roma nemzetiségűek. Az ügynökség munkatársai több találkozót is szerveznek, az érintetteknek bemutatják a lehetőségeiket, próbálnak változtatni a munkához való hozzáállásukon, javítani a munkamoráljukat.
Kelemen Tibor a sajtótájékoztatón leszögezte ugyanakkor: téves az a megközelítés, hogy arra ösztönzik a fiatalokat, hogy segélyből éljenek, amikor azt tanácsolják nekik, hogy tanulmányaik befejeztével elhelyezkedésükig igényeljék a munkanélküliségi segélyt. A nyilvános térben elhangzott ugyanis olyan felvetés, hogy a fiatalok ne azonnal támogatásért jelentkezzenek, amint kikerülnek az iskolapadból, hanem inkább keressenek munkát.
Kelemen most elmondta, mindössze 270 pályakezdő jelentkezett az ügynökségnél a tanulmányai befejezése után.
– részletezte az igazgató. Emlékeztetett, ha az iskola befejezése után hatvan nap alatt munkába állnak, 1500 lejt kaphatnak, ezt például Kovászna megyében idén senki nem vette igénybe. Támogatják ugyanakkor az ingázást, vagy aki a lakóhelyétől 50 kilométeres távolságra talál állást, 12 500 lejes egyszeri támogatásban részesül, vagy havi legtöbb 900 lejes lakbértámogatást kaphat.
Emellett az érintett fiatalok európai uniós pályázatokban vehetnek részt, cégek alkalmazhatják őket igénybe véve a havi 2250 lejes támogatást – ám mindennek az a feltétele, hogy jelentkezzenek, és bekerüljenek a munkaerő-elhelyező ügynökség nyilvántartásába.
Július 1-jétől többet fizethetnek a gázolajért a gépjárművezetők és a fuvarozók, miután lejár az a kormányzati intézkedés, amellyel csökkentették az üzemanyag jövedéki adóját.
Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
szóljon hozzá!