Igény lenne a segélyezettek munkájára: a különböző serkentők és szigorítások meghozhatják a munkakedvet

A munkanélküliek többsége szociális segélyből él, az ügynökségnél közel 2800-an szerepelnek az adatbázisban. „Ha őket sikerülne meggyőzni, hogy vállaljanak munkát, akkor a vállalkozók még válogathatnának is közülük. Gondot jelent azonban, hogy a többségük nem is akar dolgozni, beérik a segéllyel” – részletezte az igazgató. Kifejtette, egy négytagú család havi 1296 lej segélyt kap, viszont ha egy családtag minimálbérért munkát vállal, elveszítik ezt a támogatást, ezért általában úgy döntenek, nem éri meg az erőfeszítés.

Az új törvények adnak reményt

Kelemen Tibor abban bízik, hogy a változó jogszabályok kimozdítják ezt a helyzetet, hiszen jövő januártól, ha valaki visszautasít egy állást, elveszíti az állami támogatást, és csak egy év múlva kérheti, hogy újra nyilvántartásba vegyék, nem egy hónap után, mint most. A munkaadóknak nyújtott 2250 lejes alkalmazási támogatás is ösztönző lehet a tartósan munkanélküliek számára is, véli az igazgató.

Hozzátette, a szociális segélyből élők többsége vidéki, nehézséget jelent számukra az ingázás, másrészt csak az elemi iskolát fejezték be, vagy roma nemzetiségűek. Az ügynökség munkatársai több találkozót is szerveznek, az érintetteknek bemutatják a lehetőségeiket, próbálnak változtatni a munkához való hozzáállásukon, javítani a munkamoráljukat.

Fontos a nyilvántartás

Kelemen Tibor a sajtótájékoztatón leszögezte ugyanakkor: téves az a megközelítés, hogy arra ösztönzik a fiatalokat, hogy segélyből éljenek, amikor azt tanácsolják nekik, hogy tanulmányaik befejeztével elhelyezkedésükig igényeljék a munkanélküliségi segélyt. A nyilvános térben elhangzott ugyanis olyan felvetés, hogy a fiatalok ne azonnal támogatásért jelentkezzenek, amint kikerülnek az iskolapadból, hanem inkább keressenek munkát.

Kelemen most elmondta, mindössze 270 pályakezdő jelentkezett az ügynökségnél a tanulmányai befejezése után.

– részletezte az igazgató. Emlékeztetett, ha az iskola befejezése után hatvan nap alatt munkába állnak, 1500 lejt kaphatnak, ezt például Kovászna megyében idén senki nem vette igénybe. Támogatják ugyanakkor az ingázást, vagy aki a lakóhelyétől 50 kilométeres távolságra talál állást, 12 500 lejes egyszeri támogatásban részesül, vagy havi legtöbb 900 lejes lakbértámogatást kaphat.

Emellett az érintett fiatalok európai uniós pályázatokban vehetnek részt, cégek alkalmazhatják őket igénybe véve a havi 2250 lejes támogatást – ám mindennek az a feltétele, hogy jelentkezzenek, és bekerüljenek a munkaerő-elhelyező ügynökség nyilvántartásába.