Fotó: Bone Ewald
2011. július 12., 07:542011. július 12., 07:54
Ha minimális mértékben is, de csökkentek az árak június folyamán. Mint az Országos Statisztikai Hivatal (INS) által tegnap közzétett statisztikából kiderül, az idei év hatodik hónapjában májushoz képest 0,29 százalékkal csökkent a fogyasztói árindex – ez a mutató, amit a nemzetközi szaknyelvben CPI-vel jelölnek, egy állandó jószágkosár költségének változását méri, s ez mutatja meg az éves szintű inflációs ráta mértékét. Ez utóbbi június végén 7,93 százalékon állt. Az első fél évben az inflációs ráta havi átlagos értéke 0,5 százalékos volt, ami 2010 decemberéhez viszonyítva 2,75 százalékos növekedést jelent. Ha éves viszonylatban vizsgáljuk az árak alakulását, kiderül, az elmúlt 12 hónapban (2010. július–2011. június) az előző 12 hónaphoz (2009. július–2010. június) képest átlagosan 7,8 százalékkal nőttek a fogyasztói árak.
Májushoz képest a múlt hónapban az élelmiszer-ipari termékek csökkentek a legnagyobb mértékben, 1,34 százalékkal, miközben a nem élelmiszer-ipari áruk 0,19 százalékkal drágultak, és a szolgáltatások díjszabása is 0,68 százalékkal nőtt. Az élelmiszerek közül a legnagyobb mértékben a burgonya (11,34 százalék), a zöldségek (12,34 százalék), a citrusfélék és más déligyümölcsök (2,32 százalék), valamint a tej (0,04 százalék) ára csökkent – ezek járultak hozzá a legnagyobb mértékben a 0,29 százalékos deflációhoz. A nem élelmiszer-ipari termékek közül a leginkább, 0,75 százalékkal, a gépjárművek és alkatrészeik drágultak, az üzemanyagok ára 0,66 százalékkal, a könyveké és folyóiratoké pedig 0,25 százalékkal nőtt. Olcsóbbak lettek viszont 0,03 százalékkal a gyógyszerek, illetve az egészségügyi termékek. A szolgáltatások díjszabásai közül a legnagyobb mértékben, 2,01 százalékkal, a telefonszolgáltatók drágítottak, az egészségügyi ellátás 0,45 százalékkal, míg a házbér 0,42 százalékkal kerül többe.
Az élelmiszer-ipari termékek csökkenése magával rántotta a fogyasztói árindexet, miközben a szolgáltatások részben amiatt kerültek többe, hogy a lej gyengült az euróhoz képest – értékelték a tegnap nyilvánosságra hozott statisztikai adatokat az X-Trade Brokers szakértői. Tegnap kiadott elemzésükben rámutattak, korai még deflációról beszélni olyan körülmények között, hogy az infláció 8,41 százalékról 7,93 százalékra lassult. „Legutóbbi monetáris politikai ülésén a Román Nemzeti Bank (BNR) 6,25 százalékon tartotta az alapkamatot. A jegybank óvatossága indokolt. Romániára olyan veszélyek leselkednek, mint a gazdaság gyengülése (amit alacsony kamatokkal kellene megtámogatni), de az is gondot okozhat, ha a gazdaság egészségtelen – azaz hitelezésen alapuló – növekedési pályára áll, ami serkentené a belföldi termelékenység által nem fedezett fogyasztást” – derül ki az elemzésből. Victor Safta, az X-Trade Brokers romániai fiókintézetének igazgatója eközben úgy látja, hogy esély van arra, hogy az alapkamat a következő időszakban is 6,25 százalékon marad, bár szerinte az infláció mértéke meg fogja haladni a BNR „elég optimista” – 3 plusz 1 százalékos – előrejelzését, s a pénzhígulás az év végére elérheti akár az 5,1 százalékot is.
Csak konjunkturális a fogyasztói árindex csökkenése, ősztől újabb drágulási hullámra kell számítani amiatt, hogy nőni fog az energia – ezen belül elsősorban a földgáz – ára – ,hűti le a kedélyeket Ilie Şerbănescu gazdasági elemző is. A neves szakember is úgy látja, hogy a semmi szín alatt nem lehet tartani a jegybank inflációs célját. Mint rámutatott, november–decemberben 30 százalékkal drágul az ipari fogyasztóknak szolgáltatott földgáz ára, amit a termelők nem fognak tudni fedezni, így egy részét a lakosság fogja állni. n Bálint Eszter
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!