Ársapkával vagy anélkül? Három forgatókönyv létezik az energiaárak alakulására
Fotó: Pixabay
Három forgatókönyvet vázolt fel csütörtökön az Intelligens Energia Egyesület (AEI) arra, hogy mennyit kell majd fizetniük a háztartásoknak a földgázért és az elektromos energiáért április elsejétől, amikor hatályukat vesztik a jelenleg érvényben lévő árkorlátozó rendelkezések.
2025. január 09., 13:592025. január 09., 13:59
A szakmai szervezet közleményében ismertetett
Ebben az esetben a földgáz ára 0,310 lej marad kW-óránként.
Az AEI elnöke, Dumitru Chisăliţă szerint a villamos energia esetében várhatóan két árszintet határoznak meg. Ennek megfelelően
Az utóbbi háztartások számára ez 21 százalékos árcsökkenést, a havi 100 kilowattóránál kisebb fogyasztású háztartások számára azonban 17 százalékos árnövekedést fog jelenteni – magyarázta a szakember. Az árak áfával együtt értendők.
Szerda esti Facebook-bejegyzése szerint Sebastian Burduja energiaügyi miniszter arra törekszik, hogy a 2025. április elseje utáni energiaszámlák ne terheljék meg jelentősen a háztartások költségvetését.
Ebben az esetben
Az elektromos energia esetében ez 21 százalékos árcsökkenést jelent a havi 255 kilowattóránál nagyobb fogyasztású, 43 százalékos drágulást a 100–255 kilowattóra közötti fogyasztású, illetve 51 százalékos drágulást a 100 kilowattóránál kisebb fogyasztású háztartások számára – idézte Dumitru Chisăliţát az Agerpres.
Az Electrica Furnizare, Románia egyik legnagyobb áramszolgáltatója megállapította a jelenleg érvényes ársapka megszűnése, vagyis jelen állás szerint 2025. április 1-je után érvényes árait azon ügyfelei számára, akiknek szerződése az év végén jár le.
Ebben az esetben
Az áram esetében ez 6 százalékos árnövekedést jelent a havi 255 kilowattóránál nagyobb fogyasztású, 72 százalékos drágulást a 100–255 kilowattóra közötti fogyasztású, illetve 102 százalékos drágulást a 100 kilowattóránál kisebb fogyasztású háztartások számára.
Az államnak az áramszolgáltatókkal szembeni tartozásai az energiaár-szabályozási rendszer alkalmazása után 2024-re mintegy 1 milliárd euróra becsülhetők, de ezt az összeget az Országos Energetikai Szabályozó Hatóság (ANRE) nem ismerte el.
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
szóljon hozzá!