
Fotó: Agerpres
2008. október 28., 00:002008. október 28., 00:00
Lukas Schmidt nézegette a homokos tengerpartok, és a pálmafák csábító fotóit egy berlini utazási iroda kirakatában, de sóhajtott és elfordult az igéző képektől. „Valójában el akartam vinni a barátnőmet Spanyolországba decemberben, azt gondolom azonban, hogy valószínűleg itthon fogunk maradni. A hitelválságról hallva az ember elgondolkozik azon, hogy mi fog történni a következőkben” – jelentette ki a 27 éves műszerész a Reuters hírügynökség munkatársának. Schmidthez hasonlóan sok európai nyilatkozik úgy, hogy csökkenti a kiadásait olyan, nem alapvető dolgokra, mint az üdülés, bútorzat, ruhanemű vagy a bioélelmiszer, és azzal próbál takarékoskodni, hogy diszkontboltokban vásárol a pénzügyi felfordulás közepette. „Vannak bizonyos dolgok, amelyeket csökkentettem, például a palackozott vizet – árulta el Sarah Klaus német egyetemista. – Borzalmas elgondolni, hogy ez a hitelválság most valójában befolyásolja az életmódomat. Időnként szoktam bioboltokban vásárolni, most azonban ezt pénzpazarlásnak tartom.”
Spanyolországban a sajtó jelentette, hogy sok fiatal visszaköltözik a szülei lakásába, pénzügyi okokból. „El kellett hagynom a lakásomat, most, amikor már mindenem megvolt. Újra a szüleimmel élek” – sopánkodott az El País napilapnak a 35 éves Marc Solsona, akinek nemrég sikerült egy lakást vásárolnia Barcelona közelében, mielőtt elvesztette ingatlanügynöki állását.
Borúlátóbbak az európaiak
A Forsa közvélemény-kutató cég friss felmérése szerint a németeknek mintegy 60 százaléka tartja úgy, hogy a gazdasági kilátások tovább fognak romlani. Franciaországban egy közvélemény-kutatás azt mutatta, hogy az elmúlt hetekben a szavazók 64 százaléka lett borúlátóbb a pénzügyi helyzetével kapcsolatban. Az üzleti tevékenységek – a luxuscikkeket értékesítők, az áruházak, a szállodák és a jótékonysági szervezetek – már érzik a recessziós hatást. Olaszországban az AIBA, az elhagyott gyermekek jótékonysági szervezete közölte, hogy a bankrendszerrel kapcsolatos aggodalom az árvaházi gyerekek részére juttatott adományok 20 százalékos csökkenéséhez vezetett.
Karsten Schulz, a német Exklusivwaren on-line luxus aukciós ház igazgatója azt nyilatkozta, hogy a gazdag emberek már a jelenlegi válság bekövetkezte előtt megkezdték a kiadásaik visszafogását. „Világos, hogy a luxuscikkek nem fogynak úgy, ahogy szoktak” – tette hozzá.
Brit poénok a válság kapcsán
Miközben sok bolt és fogyasztó szenved, mások viszont bátor arccal még speciális ügyleteket is ajánlanak. A londoni Selfridges áruház „hitelmegszorító” csokoládékat árul, miközben a PlumParty partikellékekkel foglalkozó cég on-line ítéletnapi kellékeket ajánl, „Átmenni a poklon” levélnehezékeket és „Csinálj pénzt!” kifestőkönyveket. „Amikor az élet értéktelen részvények kötegét adja, csináljunk a partihoz kalapokat” – hangsúlyozza a cég.
Ugyanakkor több brit étterem „hitelmegszorító ebédeket” ajánl, speciális diszkontáron. Norfolk angol város közelében pénztudatos éttermek barterüzlet keretében otthoni terményekért sört adnak egy kocsmában. „A múlt héten valaki egy tököt hozott, amelyet felhasználtunk a tök- és gyömbérlevesünkhöz. Ezért engedményt kapott az étele árából. A kocsma részfizetségként elfogad egyebek között vadhúst, almát és levendulát is” – tudatta Rachel Callister, az edgefieldi The Pigs nevű falusi kocsma helyettes vezetője.
Kevesebben éttermi vendég, fellendült széfeladás
Az európaiak azonban a jelek szerint ritkábban esznek étteremben. Egy nemrég készített BBC-felmérés szerint Nagy-Britanniában négy dolgozóból három legalább egyszer egy héten otthonról visz ebédet magának a munkahelyére. Egyharmaduk úgy nyilatkozott, hogy most gyakrabban teszi ezt, mint hat hónappal ezelőtt, s legtöbbjük a gazdasági klímát nevezte meg okként.
Az európaiak aggodalmai a bankokkal és a személyes pénzügyekkel kapcsolatban előnyösek lehetnek az olyan cégek számára, amelyek biztonsági berendezéseket értékesítenek. Párizsban fellendült a széfek eladása. A Solon cég, amely 1920 óta vesz részt a széfkereskedelemben, közölte, hogy az elmúlt hetekben, a Lehman Brothers befektetési bank összeomlása óta több mint 30 százalékos emelkedést tapasztalt. „Az emberek meg vannak őrülve. Kiveszik a pénzüket a számlájukról, aranyba vagy régi Napóleon-aranyakba fektetik, és széfben őrzik. Ez vonatkozik a vezérigazgatókra és a hétköznapi Jánosokra is” – ecsetelte a Solon egyik eladója.
A környezetvédők
A környezetvédők abban reménykednek, hogy a pénztudatos európaiak értékes autóikat kerékpárokra cserélik a pénzmegtakarítás érdekében. A benzin drágulásával a kerékpáralkatrészek értékesítése Németországban 20 százalékkal nőtt ebben az évben – állapította meg Karsten Klama, az ADFC kerékpárszövetség részéről. Mint hangoztatta, az emberek előveszik a régi kerékpárjaikat a pincéből, és helyrehozatják őket. Klama nem zárja ki, hogy a pénzügyi válság következtében több német biciklista lesz. Kétli azonban, hogy elsőként a gépkocsijukat fogják feladni a németek. Úgy véli, valószínűleg először az élelmiszeren takarékoskodnak. n Hírösszefoglaló
A koalíció nézeteltérések miatt bő három hónap késéssel kedden nyilvánosságra hozta a pénzügyminisztérium a 2026-os évi állami költségvetés tervezetét.
A ploieşti-i Petrotel Lukoil finomító újraindítását is fontolgatja a kormány a közel-keleti háború miatti üzemanyagár-emelkedés ellensúlyozására – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Bár a kőolaj világpiaci ára látványos csökkenésnek indult, miután Donald Trump amerikai elnök arról beszélt, hogy közel az iráni háború vége, kedden újra emelkedtek az árak a romániai töltőállomásokon.
A benzin és a gázolaj esetében is védett árat vezet be a magyar kormány, az intézkedés éjféltől lép életbe – jelentette be Orbán Viktor hétfőn a Facebookon.
A kormány három forgatókönyvet vizsgál az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására és a literenkénti 10 lejes lélektani határ túllépésének elkerülésére a nemzetközi piacokon gyorsuló olajár-emelkedés fényében – mondják a Digi 24 által idézett források.
Sorin Grindeanu PSD-elnök hétfői bejelentése szerint a Szociáldemokrata Párt országos politikai tanácsa vasárnapi ülésén dönt majd arról, hogy a szociáldemokraták megszavazzák-e a 2026-os állami költségvetés tervezetét a parlamentben.
A közel-keleti konfliktusok kirobbanása nyomán kialakult energiapiaci helyzet miatt lépéskényszerbe került nemzeti kormányok sorra jelentik be, hogy mit lépnek polgáraik lehető legnagyobb mértékű védelme érdekében.
Idén januárban 5403 cég szűnt meg Romániában, 47,22 százalékkal több, mint 2025 első hónapjában (3670) – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) által vasárnap közzétett adatsorokból.
A Brent nyersolaj ára hétfőn a reggeli órákban közel 30 százalékkal, 120 dollárra emelkedett, elérve a 2022-es szintet, amikor Oroszország háborút indított Ukrajna ellen. Ezt követően az árak 116 dollárra estek vissza.
Bogdan Ivan energiaügyi miniszter szombaton Besztercén kijelentette, „rendkívül fontos”, hogy Romániában az üzemanyagárak ne érjék el a kétjegyű számok szintjét.