2012. február 17., 09:492012. február 17., 09:49
A miniszterek telefonos konferenciáját követően kiadott közleményében a luxemburgi kormányfő kifejtette: a hátralévő időben még dolgozni kell a program gyakorlatba ültetésének ellenőrzését biztosító mechanizmuson, illetve annak garantálásán, hogy a végrehajtásnál az adósságszolgálat nyer abszolút elsőbbséget.
A szerdai különtanácskozás elsősorban a hétfői „rendes” Eurogroup-ülés előkészítését szolgálta, benne kiemelten a 130 milliárd eurós, második mentőcsomag jóváhagyásának kérdésével. Jean-Claude Juncker leszögezte: huszonnégy óra alatt jelentős előrelépések történtek annak érdekében, hogy a program gyorsan jóváhagyható legyen. Ezek közül kiemelte a görög kormánykoalíciós partnerek nyújtotta „erős garanciákat” – amelyeket korábban a miniszteri csoport még egyértelműen hiányolt –, valamint azt, hogy az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) elkészítették az úgynevezett adósság-fenntarthatósági jelentést.
Bejelentette azt is, hogy Görögország szerdán részletezte terveit annak a 325 millió eurós többletmegtakarításnak az elérésére is, amelyet a miniszterek legutóbbi találkozójukon kértek tőle. Mindezek fényében az Eurogroup-elnök meggyőződését fejezte ki, hogy a hétfői brüsszeli találkozón a miniszterek meg tudják hozni „az összes szükséges döntést”.
Amint arról beszámoltunk, egy nappal korábban még olyan hírek keringtek, amelyek szerint a „keményvonalas” euróövezeti kormányilletékesek az újabb görög segélycsomag helyett most már inkább hagynák csődbe menni Görögországot. Erről szerdán a Financial Times írt. A londoni gazdasági napilap felidézte, hogy az euróövezeti pénzügyminiszterek tanácsa, az Eurogroup jövő hétfőre halasztotta a görög segélycsomag megvitatására eredetileg tegnapra összehívott tanácskozását, és ezt Jean-Claude Juncker, az Eurogroup elnöke azzal indokolta, hogy Görögország nem teljesítette a második EU–IMF-segélycsomag folyósításának előfeltételeit.
A Financial Timesnak azonban „magas beosztású európai illetékesek” elmondták: az euróövezeti pénzügyminisztériumok vezető tisztviselőiből álló euró-munkacsoport előző napi ülését „egyre szélesedő megosztottság” jellemezte abban a kérdésben, hogy Görögországnak egyáltalán szabad-e bizalmat szavazni egy újabb segélycsomaggal. A késés a lap szerint növeli annak kockázatát, hogy Görögország már a jövő hónapban törlesztésképtelenné válik, tekintettel arra, hogy lejár egy 14,5 milliárd eurós kötvényadósság.
Egyes illetékesek szerint mindemellett a piacok is beárazták már a görög csődöt, így ennek negatív reakciói is korlátozottak lennének. A piac a kockázati árazások alapján valóban jó ideje biztosra veszi a görög államcsődöt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Látogatottsági adatok