
A kamatot az állami költségvetésből finanszírozzák
Legtöbb 60 000 lejes hitelt lehet igényelni a Fektess magadba elnevezésű kormányprogram keretében. Egyelőre a CEC Bankhez lehet forudlni, de az ígéretek szerint hamarosan bővül a kör.
2018. október 15., 17:302018. október 15., 17:30
Hétfőtől betérhetnek a CEC Bank kirendeltségeibe azok az 55 évesnél fiatalabb román állampolgárok, akik hitelt szeretnének igényelni a kormány által útjára indított, fektess magadba program keretében. Mint a szociálliberális kormány közleményében emlékeztet,
Azok a magánszemélyek pedig, akiknek alkalmazotti státusuk van, a kezdeti összeg mellé még igényelhetnek 20 000 lejt. A kamatot az állami költségvetésből finanszírozzák. A törlesztésnél a tanulmányi évek türelmi időt képeznek.
„A kedvezményes körülmények között igényelt összegeket a család bármely tagja esetében oktatásra, egészségügyre, ingatlanberuházásra, kultúrára, sportra lehet fordítani. Tehát hétfőtől az emberek bemehetnek a partner pénzintézetbe, vagyis a CEC-be, és igényelhetik ezt a kölcsönt” – magyarázta korábban Viorica Dăncilă miniszterelnök.
A Fektess magadba program keretében nyújtott hitelekért az állami garanciaalap (FNGCIMM) nyújt garanciát, az intézmény hétfői közleménye értelmében a román állam a felvett kölcsönök 80 százalékát garantálja, leszámítva a kamatot vagy a különféle illetékeket, díjakat.
A közlemény szerint a program haszonélvezői román állampolgárok lehetnek, akiknek Romániában van az állandó lakhelyük. Olyan 16 és 26 év közötti fiatalok igényelhetik a kölcsönt, akik tanulmányiakat folytatják vagy az oktatási minisztérium által akkreditált képzésben vesznek részt, illetve olyan 26 és 55 év közötti személyek, akik tanulnak vagy szakmai át- vagy továbbképzésen vesznek részt.
A program hétfőtől elérhető a CEC Banknél, a későbbiekben további pénzintézetek is csatlakozhatnak, már elkezdődött a megállapodások megkötése – mondta el Alexandru Petrescu, a garanciaalap vezérigazgatója.
Az összeget a garanciaalap tájékoztatása szerint oktatási célokra lehet használni, úgy, mint tandíjra, könyvek, tanfelszerelések, szakmai folyóiratok stb. megvásárlására, bel- vagy külföldi kurzusokon vagy tudományos eseményeken való részvételre, valamint utazási költségekre. Óvodai vagy magániskolai díjakra is fordítható. De számítógép, laptop, nyomtató, szoftver is vásárolható az így igényelt összegekből, mint ahogy kollégiumi szállás vagy albérlet kifizetésére is használható. Színház-, opera-, könyvtár-, múzeum- vagy mozibérlet is váltható a pénzből, kulturális fellépések és az ahhoz kapcsolódó költségek is elszámolhatók.
Saját felhasználásra sporteszközöket vagy sportolásra (úszás, fitnesz stb.) bérleteket is lehet váltani. Ugyanakkor lakásvásárlásra, -építésre vagy -felújításra is igényelhető hitel a Fektess magadba program keretében.
A szociálliberális kormány kezdeményezése azonban nem örvend osztatlan sikernek az érintettek körében. Diósi László, az OTP Bank Románia vezérigazgatója korábban a Krónika megkeresésére úgy értékelt, hogy ebben a formában a javasolt rendszer nem a világon alkalmazott „fő csapásvonal” irányát követi. Hangsúlyozta,
„Romániában ezt a bankszektorra bíznák, ám nem valószínű, hogy ez a bankoknak való feladat” – szögezte le a pénzügyi szakértő. Diósi szerint első olvasatra a kormányrendeletből hiányzik a minőség szavatolására való törekvés. „A diákhiteleket világszerte arra használják, hogy segítsék a kormány stratégiáit, nem támogatnak egyformán mindenkit, leszögezik, hogy milyen szakmákat, mesterségeket tartanak fontosnak, melyik oktatási intézmények diákjai kaphatnak ilyen jellegű állami támogatást. Sok országban azt is megvizsgálják, a tanulmányai elvégzése után, hol helyezkedik el a kedvezményezett, például ha külföldre megy, vissza kell fizetnie az állam által finanszírozott kamat összegét is”– ecsetelte Diósi László.
Bukur Tamás, a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (MAKOSZ) elnöke is azt mondja, a meglevő problémák felületi kezelése ez a rendelet. Mint érdeklődésünkre hangsúlyozta,
hogy egy fiatal valóban meg tudjon élni ebből a támogatásból. „Romániában nagyon alacsony szinten van a pénzügyi kultúra, sokan fel sem fogják, mit jelent a hitel, hogy azt majd vissza kell fizetni, és nem szerencsés, ha egy fiatal már eladósodottan kezdi az életet, különösen, ha nem is érti pontosan, mekkora felelősséggel jár egy ilyen hitel törlesztése” – mutatott rá Bukur Tamás.
A 2032-es év lehet Románia euróövezeti csatlakozásának céldátuma – jelentette ki hétfőn Dragoș Pîslaru, az európai uniós beruházásokért felelős ügyvivő miniszter.
Miután a jövedéki adó 20 százalékos csökkentésének köszönhetően vasárnapra virradóra 68 banival csökkent a gázolaj literenkénti ára, hétfőn újabb drágításnak lehettünk tanúi a piacvezető Petrom töltőállomásain.
A román vasút anyagi patthelyzetét sürgősen rendezni kell, különben a vonatok leállása valósággá válik – figyelmeztetnek a szakszervezet képviselői. Szerintük kritikus az állami vasúttársaság anyagi helyzete, ami oda vezethet, hogy leállnak a vonatok.
Románia 2026 első félévében is nettó áramiportőr volt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból. És ez még azelőtt volt, hogy a múlt héten le kellett volna állítania a cernavodai atomerőművet.
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
1 hozzászólás