Befűtöttek. A projekt lebonyolítója számos tesztet végzett a lakossági próba előtt
Fotó: Facebook/Delgaz Grid
Romániában először a Szeben megyei Darlac, majd a Maros megyei Gernyeszeg község háztartásaiban próbálják ki a nyár folyamán a hidrogénnel kevert földgáz lakossági használatát. A kísérleti projekt lebonyolítója, az E.onhoz tartozó Delgaz Grid gázelosztó társaság a medgyesi gyári tesztelések után már egyik igazgatója lakásában is sikeres próbát tartott, anélkül, hogy bármit is változtattak volna a rendszeren, háztartási berendezéseken. Összeállításunkban bemutatjuk az új, Brüsszel által is kiemelten támogatott alternatív energiaforrás előnyeit, széleskörű alkalmazásának jelenlegi akadályait.
2023. július 23., 17:102023. július 23., 17:10
2023. július 23., 17:172023. július 23., 17:17
Románia egyik legnagyobb energiaszolgáltatójának gázelosztóhálózat-kezelője közölte: néhány tucat darlaci lakos a „kiválasztott”, akik úttörőként vesznek részt az országos jelentőségű, tavaly ősszel indított projektben július folyamán. Ennek célja, hogy élesben is bebizonyosodjon: a környezetbarát hidrogénnel dúsított földgáz a meglévő háztartási rendszerekben biztonsággal, eredményesen használható.
„Ezek után elzárjuk a hagyományos gázcsapot, és a kliens hálózatára rákötünk egy palackot, melyben 80 százalékban földgázból, 20 százalékban hidrogénből álló keverék található, ezt pedig a rendszerbe, a berendezésekbe engedjük. Ellenőrizzük a működési paramétereket, megmérjük a gázelegy égési koncentrációját, fűtőképességét, utólag pedig ugyanezt tesszük a sima földgázra való visszatérés után, hogy biztosítsuk a klienst: semmit nem tett tönkre a keverék” – magyarázta Cristian Călin projektvezető.
Aki szerint gyakorlatilag ugyanazt teszik, amit már számos rendszeren, berendezésen leteszteltek a medgyesi kísérletezések során, illetve a Delgaz Grid egyik igazgatóhelyettesének Maros megyei otthonában a 20HyGrid nevű projekt egyik állomásaként.
Gyakorlatilag a komfortérzés ugyanaz, miközben nagyon fontos, hogy a keverék hozzájárul a károsanyag-kibocsátás csökkentéséhez, egy kevésbé szennyezett környezethez, használata pedig a megszokott módon biztonságos” – nyilatkozta Anca Evoiu. A lakossági tesztelés egyébként néhány órát tart, az ezzel járó költségeket a társaság állja.
Miközben a Szeben megyei Darlac község lakóházaiban polietilén (műanyag) csövekben „futtatják meg” a hidrogénes gázkeveréket, a 20HyGrid nevű projekt következő állomásán, augusztusban a Maros megyei Gernyeszegen már acél csövekbe is feltöltik. A próbákat a gázelosztó társaság Németországban továbbképzett szakemberei végzik, akik a medgyesi kísérletezések során együttműködtek a legnagyobb, a romániai piac 80 százalékát lefedő gázkazán- és gáztűzhelygyártó vállalatokkal.
Éppen ezt akarja bebizonyítani a Delgaz Grid által romániai úttörőként lebonyolított 20HyGrid projekt, melyet számos romániai hatóság is támogat, és a tervek szerint 2024 októberéig tart.
Fotó: Facebook/Delgaz Grid
Külföldön természetesen már zajlottak hasonló kísérletezgetések. A szlovákiai gázművek például tavaly júniustól szeptember végéig hidrogénnel keverte a háztartásokban felhasznált földgázt a felvidéki Sárosfán. A Dunaszerdahelyi járásban fekvő településen a palackozott hidrogént a helyi szabályozóállomáson keverték a földgázhoz – számolt be a Ma7.sk portál.
A kísérletet a nyári időszak alatt hajtották végre, ugyanis akkor a legalacsonyabb az emberek gázfogyasztása, így kevesebb hidrogénre volt szükség a teszthez. A szakemberek igyekeztek a legkisebb terhelés mellett elvégezni a munkát. Nagyon alapos ellenőrzés előzte meg a kísérletet, a húsz évnél öregebb fűtőberendezéseket folyamatos ellenőrzés alatt tartották. A négy hónap alatt a hatóságok háromszáz háztartásban ellenőrizték a hidrogénnel kevert gáz felhasználását. Fokozatosan történt a hidrogén adagolása, időről időre magasabb százalékban keverték a földgázba a hidrogént. Földváry Terézia polgármester a portálnak elmondta,
Egy helyi lakos semmilyen kellemetlen tapasztalatról nem tudott beszámolni, sőt előnyként emelte ki, hogy a projekt során mindent leellenőriztek, és több háztartásban is minimális gázszivárgást észleltek még az elején, mielőtt bekeverték volna a hidrogént, tehát már korábban létező problémát is felfedeztek, megoldottak.
Fotó: Pixabay.com
De a hidrogén természetesen leginkább a jövő nagy kihívásaira adhat környezetbarát választ. Hiszen köztudott, hogy a klímasemleges Európa eléréséhez, a „zöldmegállapodás” megvalósításához elengedhetetlen az általános energiaellátás átalakítása is. Kulcsszerep juthat ebben a tiszta hidrogén fejlesztése felgyorsításának – nagy hangsúlyt fektetve a tiszta, zöld jelzőre.
Ugyanis több típusú hidrogént különböztetnek meg, mégpedig a gyártási folyamat szerint. Amint a Greendex.hu portál összeállításából is kiderül, bár a hidrogén a Föld leggyakoribb eleme, tiszta formában alig található meg, így valamely más vegyületből kell kinyernünk, mint például a víz vagy a metán. Ennélfogva a hidrogén nem energiaforrás, hanem olyan energiahordozó, amelyet energia felhasználásával tudunk előállítani.
A gyártás túlnyomó többsége jelenleg földgáz gőzzé alakításával történik. Ennek során magas hőmérsékleten (700–1100 °C-on) a vízgőz reagál a metánnal, így szén-monoxid és hidrogén keletkezik. Másik, főként Kínában használt módszer a szén gázosítása. Ennek során a szén, az oxigén és a vízgőz magas hőmérsékleten és nagy nyomáson lép reakcióba. A harmadik módszer a fizikaóráról is ismert elektrolízis.
A Nemzetközi Energiaügynökség szerint az európai hidrogén 75%-át földgázból, 23%-át szénből és a maradék 2%-ot egyéb módszerekkel állítják elő. Vízbontásos elektrolízissel a hidrogén mindössze 0,1%-át termelik csupán. Az évente globálisan 75 millió tonnányi megtermelt hidrogént jelenleg hatalmas energia lenne csak elektrolízissel előállítani.
Jelenleg 1–2 dollárba kerül 1 kg hidrogén előállítása földgázból. Ezzel szemben a zöld, hidrolízissel előállított hidrogén kilónkénti ára 8–10 dollárra tehető. Az olcsóbb megújuló energiával, a bővülő beruházásokkal és a méretgazdaságosság fokozásával a piac a zöld hidrogén 8–10 dolláros árát 2030-ig 1,5 dollár alá szeretné nyomni – ismertette a Greendex.hu.
Fotó: Kristó Róbert
Merthogy – amint az Európai Parlament honlapján is olvasható – a tiszta (megújuló vagy zöld) hidrogént csakis a víz elektrolízisével állítják elő megújuló forrásokból származó villamos energia felhasználásával, és előállítása során nincs üvegházhatásúgáz-kibocsátás. Jelenleg a hidrogén az EU energiaforrásainak körülbelül 2% -át teszi ki, melynek azonban 95%-át fosszilis energiahordozók termelik, ezek évente 70–100 millió tonna szén-dioxidot bocsátanak ki.
A fosszilis tüzelőanyagokhoz képest a megújuló hidrogén jelentősen csökkentheti a globális felmelegedés hatását. Az EU emiatt egyrészt egy hidrogén- és dekarbonizált gázpiaci csomagon dolgozik. Az Energiaügyi Bizottság 2023 februárjában támogatta a Bizottság javaslatait, amelyek célja a megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázok – köztük a hidrogén és a biometán – uniós gázpiacra való bevezetésének megkönnyítése.
2022 októberében az EP-képviselők elfogadták álláspontjukat a töltő- és alternatív üzemanyagtöltő állomások kiépítését célzó uniós jogszabályokról. 2021-ben az EU-nak 136 hidrogén-töltőállomása volt. 2023 márciusában a Parlament és a Tanács megállapodott az infrastruktúra kiépítésére vonatkozó kötelező nemzeti célkitűzésekről.
A Parlament a júliusi plenáris ülésen fogadta el a szabályokat. A szabályok a Tanács jóváhagyását követően lépnek hatályba – számolt be az EP. Amely szerint a hidrogén jó üzemanyag is lehet, mert nem jár károsanyag-kibocsátással – a víz a folyamat egyetlen mellékterméke –; felhasználható folyékony üzemanyagok előállítására; a meglévő infrastruktúra (gázszállítás és gáztárolás) átalakítható a hidrogén számára; nagyobb az energiasűrűsége, mint az akkumulátoroké, így nagy távolság és nehéz áruk szállítása esetében is használható.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A lej közelmúltbeli leértékelődése nem meglepő, mivel a román fizetőeszköz túlértékelt – mutat rá a brit HSBC bank elemzése, amely arra figyelmeztet, hogy a lej tovább gyengülhet.
Úgy tűnik, az élelmiszer-drágulásnak még nincs vége: októbertől a tejtermékek és a húsok ára is tovább kúszhat felfelé. A termelők szerint a megugró energia-, üzemanyag- és csomagolási költségek mellett már elkerülhetetlen az áremelés.
Ilie Bolojan szerint a gazdasági eredmények és a vállalások betartása lehetővé tették, hogy a Standard & Poor's (S&P) változatlanul hagyja Románia hitelminősítését.
Szeptember végétől Romániában nem elég ráírni egy termékre, hogy „öko”, „zöld” vagy „környezetbarát”: a kereskedőnek bizonyítania kell, amit állít.
Megerősítette változatlan negatív kilátással Románia hosszú és rövid futamidejű, devizában és hazai valutában denominált szuverén adósságkötelezettségeinek „BBB mínusz/A-3” szintű besorolását a Standard & Poor's.
Soha nem volt még ilyen gyenge a lej az egységes európai fizetőeszközhöz képest: pénteken a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,3447 lej/euróban állapította meg a referenciaárfolyamot, vagyis új történelmi rekord született.
Az előre hozott választások kiírása kockázatos lenne, mert annak nyomán még inkább megrendülhet a hitelminősítők bizalma a romániai politikai stabilitásban, és lemínősíthetik az országot, megvonva a befektetésre ajánlott minősítést.
A frissen elindított TollRo útdíjfizetési rendszer használata során az első órákban felmerült problémák egy részét már kijavították, a többin pedig dolgoznak – jelentette be a CNAIR.
Október 1-jétől élesben működik a TollRo platform – közölte a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR).
A 2026. október 1–15. közötti időszakban is marad a gázolaj jövedéki adójának 25 százalékos csökkentése – jelentette be a pénzügyminisztérium.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!