
Fotó: Boda Gergely
2007. február 21., 00:002007. február 21., 00:00
A statisztikai adatok szerint arendszerváltás utáni első évtized sokkaleredményesebb volt a külföldi befektetésekszempontjából, hiszen akkor az évi átlagelérte az 1,2 millió dollárt. A kereskedelmikamara szakemberei bíznak abban, hogy a helyzet idénjavulni fog, hiszen egy magyar és egy franciacsomagolóanyagokat gyártó cég tervezi,hogy Sepsiszentgyörgyön hozza létre fiókvállalatát.
A komoly befektetők távolmaradásáta háromszékiek saját bőrükön érzik,hiszen a megyében a bérek sokkal alacsonyabbak, mint azországos átlag. A pesszimista elemzők szerint Kovásznamegye gazdasága teljesen összeomolhat, ha alohn-rendszerben működő 13 nadrággyár az EurópaiUnió keleti határain túlra költözik azolcsóbb munkaerő reményében. Az üzletemberek,politikusok általában az infrastruktúrahiányával, a nagy állami vállalatoksikertelen privatizációjával magyarázzáka megye gazdasági életének hanyatlását.Az okok között említik a vidék etnikaiösszetételét is, mondván, hogy a gyakranmesterségesen szított konfliktusok miatt a külföldiüzletemberek bizonytalan befektetési területnekvélik.
Petre Strãchinaru Kovásznamegyei demokrata képviselő a helyi hatóságokatbírálja a kialakult helyzetért, szerinte nemkészült életképes fejlesztésistratégia, ezért Háromszéket megfojtja akét szomszédos megye, Brassó és Hargita,amelyek elszippantják a külföldi befektetőket.Demeter János, a Kovászna megyei önkormányzatelnöke szerint a Külföldi Befektetések RomániaiÜgynöksége (ARIS) a vétkes az ügyben,hiszen erre a vidékre nem irányítanak külföldivállalkozókat. A helyi vezetők bíznak benne,hogy a Brassó–Vidombák repülőtérbeindítása, és a Bukarest– Brassó-Nagyváradautópálya megépítése hozzájárulmajd a megye gazdasági fellendüléséhez.Demeter János, a Kovászna Megyei Tanács elnökekifejtette, az infrastruktúra kiépült az elmúltévekben, a kormány statisztikai adatai szerintHáromszéken sikerült a leginkábbvisszaszorítani a bürokráciát, országosszinten itt a legjobb a közbiztonság, mindezek vonzókörülmények kellene legyenek a befektetőkszempontjából.
A Kovászna megyei önkormányzatjelentése szerint gyakorlati megvalósításokszempontjából az elmúlt esztendő volt az 1989utáni időszakban a legeredményesebb – 2,3 milliólejes befektetéssel felújítottak egy régikazánházat, és létrehoztak egyinkubátorházat a kezdő vállalkozásoktámogatására.
A megyében 36 községrészesült a vidéki infrastruktúra-fejlesztésikormánytámogatásban, összesen 3,9 milliólej értékben. Szentkatolnán, Bardócon ésGidófalván 3,5 millió lej értékbenfejeződtek be SAPARD-programok. Árkoson létrehoztákaz Európai Tanulmányi Központot. Egyiklegfontosabb tavalyi projekt, amely idén is folytatódik,a Kovászna és Hargita megyei hulladékgazdálkodásiprogram, amelyben 20 millió lejt fordítanak egyháromszéki környezetkímélőszeméttelep létrehozására.
Ugyancsak a két megye közösmegvalósítása a Borvíz útjaelnevezésű pályázat, amelyet ez évmásodik felében bonyolítanak le, és hétháromszéki település teljes felújításátjelenti. „Jó esztendő volt, bebizonyítottuk, hogyképesek vagyunk a konkrét fejlesztésre, ésez összefogással valósult meg, a megyeiönkormányzat, a polgármesterek, parlamentiképviselők, kormányzati alkalmazottak közösmunkájával” – összegezte Vajda Lajos, aKovászna Megyei Tanács alelnöke. A megyeiönkormányzat erre az évre 30 problémakörtazonosított, amelyeket a tervek szerint meg is oldanak. Ezekközül a legnagyobb lélegzetű terv aSepsiszentgyörgy, Kökös, Illyefalva, Réty,Uzon, Gidófalva, Kőröspatak és Árkosátalakítása úgynevezettmetropolisövezetté, ami azt jelenti, hogy egyetemiközpontot, tudományos parkot, ipari parkot, turisztikaiparkot hoznak létre, fejlesztik a közszállítást,a szolgáltatásokat, kertvárosokat építenek,és hangsúlyt fektetnek a munkaerő képzésére.
A Kovászna Megyei Kereskedelmiés Iparkamara is készül egy hosszú távúfejlesztési terv kidolgozására. Herman Rosner, akamara elnöke elmondta, hatékonyabban kell pályázniaz európai uniós támogatásokra, átkell venni a már működő európai mintákat,sürgetni kell a Bukarest– Brassó autópálya,és a Brassó megyei vidombáki repülőtérmegépítését.
K. ZS.
Jelentősen nőttek a beruházások
Romániában tavaly 9,1milliárd eurót fektettek be külföldi cégek,ami 75 százalékos növekedést jelent. ARomán Nemzeti Bank szerint a növekedéshezjelentősen hozzájárult a Román KereskedelmiBank (BCR) eladása az osztrák Erste Banknak 2,2milliárd euróért. Tavaly a külföldicégek 1,4 milliárd eurót ruháztak be atávközlési szektorba és 800 millióeurót meghaladó összeget a szolgáltatóágazatba.
Hiba a szén-dioxid-kibocsátás kivezetése a gépjárműadó új számítási képletéből; azok, akik kidolgozták, „nem jártak iskolába”, miközben a „szerző” továbbra is ismeretlen – jelentette ki a Romániai Autógyártók és -importőrök Szövetségének elnöke.
Feltartóztathatatlanul emelkedik Romániában az üzemanyagok ára, a benzin és a gázolaj az év első hónapjában már hatodszor drágult. Az Európai Unió 27 országa közül csak tízben drágább az üzemanyag, mint Romániában.
Az eMAG csoporthoz tartozó Sameday futárszolgálat eladta magyarországi üzletágát az egyik vezető európai logisztikai csoportnak, az Austrian Postnak, vagyis az osztrák postának.
A gázárplafon áprilisi kivezetése még nem biztos, de a jelenleg folyó elemzés eredményei alapján a következő két héten belül döntés várható ez ügyben – jelentette ki pénteken Ilie Bolojan.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint a közigazgatási reformról szóló törvénycsomag segít helyreállítani az egyensúlyt, hatékonyabbá és polgárbaráttá teszi a közigazgatást.
Románia nem rendelkezik azokkal a laboratóriumokkal, amelyekkel ki lehetne mutatni a Mercosur-országokból importált termékekben található esetleges növényvédőszer-maradványokat vagy génmódosított összetevőket – jelentette ki Florin Barbu miniszter.
Radikálisan megváltozik a romániai prosumertörvény – adta hírül több mérvadó román hírportál, amelyek az energiaügyi minisztérium közvitára bocsátott sürgősségi rendelettervezetét ismertetik.
Támogatást nyújtanak a zöldség- és burgonyatermesztőknek, a 150 millió eurós pályázati programot a mezőgazdasági államtitkár jelentette be. A támogatásra jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodók pályázhatnak, magánszemélyek nem.
A Leoni vállalat aradi gépkocsialkatrész-gyártó üzeme értesítette az Arad megyei munkaerő-elhelyezési ügynökséget, hogy 465 alkalmazottjától válik meg a decemberben bejelentett leépítések keretében.
Nemhogy csökkent volna, látványosan emelkedett a lakások ára a romániai ingatlanpiacon 2025-ben, tény ugyanakkor, hogy a bizonytalan gazdasági helyzet, majd az áfa emelése rányomta a bélyegét az eladások alakulására. Ilyen hangulatban indult az új év.