
Fotó: Mediafax
Szakképzett munkaerőhiánnyal küzd a Kovászna megyei készruhagyártás. Keresztes Zoltán, a sepsiszentgyörgyi Leineweber–Brax nadrággyár igazgatója elmondta, folyamatosan csökken a szakképzett munkások száma, és nincs utánpótlás. A konfekciógyárak kénytelenek saját maguk tanfolyamokat indítani, hogy betanítsák alkalmazottaikat. Az elvándorlás miatt a háromszéki nadrággyárak évente elveszítik munkásaik egynegyedét. Az ezeknek az alkalmazottaknak 80 százaléka külföldön vállal munkát, és mintegy 20 százalékra tehető azok száma, akik más nadrággyárakhoz igazolnak át. A Leineweber olyan módon próbál leszámolni a munkaerőhiánnyal, hogy a vidéki alkalmazottainak a vonzó bérezés mellett ingyen utaztatást biztosít. Kelemen Tibor, a Kovászna Megyei Munkaerő-ügynökség vezetője lapunknak elmondta: az uniós csatlakozás által nyújtott munkalehetőségek negatív hatásait csak béremeléssel és barátságosabb munkakörülmények megteremtésével tudják leküzdeni a háromszéki nadrággyárak. Keresztes Zoltán ugyanakkor kifejtette, a villanyáram és gáz árának állandó növelése jelentősen megterhelik az ágazatot, hiszen az elmúlt három év alatt legalább négyszeresére növekedett a gáz- és villamos energia ára. A Leineweber–Brax nadrággyár a hétvégén nyílt napokat szervezett, több száz alkalmazottját és azok családtagjait látta vendégül a vállalat udvarán lezajlott mulatságon. A rendezvény célja a munkások szocializációja és hűségelismerése volt, és a gyár népszerűsítése, amely jövő évben ünnepli romániai működésének tízéves évfordulóját. A német tőkével működő Leineweber társaság 1999-ben közel 15 millió eurót fektetett be a sepsiszentgyörgyi gyár létrehozásába, tavaly 6 millió eurós forgalmat bonyolított le, havonta 80 ezer nadrágot gyártanak.
A textiliparnak több mint százéves hagyománya van Háromszéken, jelenleg hétezren dolgoznak az ágazatban. Kovászna megyét a fejlett textilipara miatt „Trousers Valley”-nek azaz „Nadrágok völgyének” is nevezték, hiszen a rendszerváltás után ez a szakterület fejlődött a leglátványosabban. A jelenleg működő 13 háromszéki szakvállalat évente 5-6 millió nadrágot gyárt, amelyeket többnyire külföldön értékesítenek. Olyan Háromszéken készült márkás ruhadarabok, mint a Hugo Boss, Alberto, Murk vagy Sansiro a világ minden táján megtalálhatóak.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.