Változik a trend. Az idei gazdasági zsugorodást jövőre növekedés váltja fel
Fotó: Pixabay.com
Az idei rossz évet kompenzálhatja a 2021-es gazdasági növekedés, de a koronavírus-járvány második hulláma megváltoztathatja a gazdasági előrejelzések kimenetelét. Vagyis a V alakú változat helyett az U alakú valósulhat meg, amikor hosszabb ideig stagnál a mélyponton a gazdaság.
2020. május 22., 08:262020. május 22., 08:26
2020. május 22., 08:272020. május 22., 08:27
A kommunizmus bukása óta eltelt több mint harminc év legnagyobb recesszióját okozhatja a koronavírus-világjárvány által okozott egészségügyi válság a közép-kelet-európai országokban – kongatja meg a vészharangot a Bloomberg hírügynökség elemzése. Mint a cikk szerzője emlékeztet, a Balti- és a Fekete-tenger között fekvő országokban nem okozott rekordszámú halálesetet a Covid-19, de a gyárak és boltok bezárása, a vállalatok jövedelmének zsugorodása és a munkanélküliségi ráta megugrása lesújtott rájuk.
„Magyarország és Lengyelország könnyebben megúszta, de nem túl bátorító a bruttó hazai termék (GDP) szerényebb csökkenése, mivel a januári és februári erőteljes adatok részben kompenzálták a márciusi összeomlást” – idézi az elemzés Liam Peach közgazdászt. Ami a vállalatokat illeti, a legnagyobb cseh cég, a Škoda Auto termelése egy hónapnyi bezárás alatt 100 ezer gépkocsival esett vissza, és az idei év első három hónapjában negyedével csökkentek az értékesítések is az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az elemzők kitérnek a Škoda nagy riválisára, a Dacia–Renault Romániára is, amely máris kezd magához térni a Németországból, Franciaországból és Nagy-Britanniából érkező megrendeléseknek köszönhetően.
– nyilatkozta eközben a Bloombergnek Andrei Rădulescu, a Transilvania Bank közgazdásza.
Nem borúlátó Beata Javorcik, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) vezető közgazdásza sem, meglátása szerint az Európai Unió keleti tagállamai gazdasági növekedésének üteme meg fogja haladni a nyugati országokét a pandémia lecsengését követően.
Fotó: Haáz Vince
A Bloomberg összeállítása a Capital Economic független gazdasági kutatóintézet adataira alapoz és az Európai Bizottság prognózisát veszi figyelembe – emlékeztetett a Krónika megkeresésére Králik Lóránd egyetemi adjunktus, a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) gazdaságtudományi tanszékének oktatója. Mint részletezte,
A visszaesés a kelet-európai térségben is differenciáltan jelentkezett. Romániában és Bulgáriában nem volt csökkenés, sőt enyhe, 0,3 százalékos növekedés volt tapasztalható az előző év első negyedévéhez képest. Közben Magyarországon és Lengyelországban kismértékben visszaesett a gazdaság, Csehországban és Szlovákiában már erőteljesebb volt a recesszió. A vizsgált hat kelet-európai országból csak Szlovákia tagja az eurózónának.
Bár az elemzésből ez nem derül ki egyértelműen, Králik Lóránd szerint a térségben
Ahol nyitottabb a gazdaság, nagyobb a függőség az import-exporttól, az Unión belüli tranzakcióktól, ott nagyobb a gazdasági visszaesés is. Ez történt a cseheknél és a szlovákoknál.
De az elemző is hangsúlyozta, pontosabb képet a visszaesés mértékéről június 31. után kaphatunk, amikor a második negyedévet is lezárják, és erőteljesebben jelentkezik a járvány hatása. Az Európai Bizottság becslése szerint azonban a nyugati tagállamokban nagyobb lesz a recesszió mértéke, mint a kelet-európai régiós átlag. A gazdasági csökkenés valószínű legkevésbé Lengyelországot érinti majd, amely a térségben a legnagyobb, és az import-export függőségnek is kevésbé kitett. A kisebb, tízmilliónál kevesebb lakossal rendelkező, a kivitel-behozataltól nagymértékben függő országok sérülékenyebbek – húzta alá a szakértő.
Felvetésünkre, hogy a jelenlegi prognózisok alapján jövőre nagy gazdasági fellendülést várnak, az úgynevezett V alakú előrejelzést veszik figyelembe, Králik Lóránd felhívta a figyelmet, hogy a közgazdászok, elemzők hétféle forgatókönyvet dolgoztak ki már márciusban arra vonatkozóan, miként hat a koronavírus-járvány a gazdaságra.
Ez alapján terveznek, így arra számítanak, hogy jövő évben az európai uniós átlag növekedése 6 százalékos lesz. Az elemző szerint ettől lényegesen el fog maradni a romániai növekedés, egyrészt azért, mert a csökkenés mértéke is kisebb, tehát a gazdaságnak nem olyan mélyről kell „visszapattannia”.
Ugyanakkor az országban belső gazdaságszerkezeti gondok is vannak. Amint a Román Nemzeti Bank (BNR) vezetői az elmúlt években folyamatosan jelezték, az eddigi gazdasági növekedést a fogyasztás generálta, ez lökte Romániát több éven keresztül az európai lista élére ezen a téren. A fogyasztásalapú növekedés azonban már kifulladt, ezért is lesz kisebb mértékű a növekedés. Azonkívül az állami költségvetési egyensúllyal is komoly gondok vannak, ezt a választások után kezelni kell – hangsúlyozta Králik, aki szerint bármilyen jellegű adóhoz lesz kénytelen nyúlni a kormány, az mindenképpen vissza fog hatni a fogyasztásra.
– összegezte a szakértő. Hozzátette: a Transilvania Bank vezető közgazdásza ezért prognosztizál a jövő évre 2,5 százalékos növekedést Romániában, az uniós 6 százalékos átlaggal szemben.
Králik Lóránd ugyanakkor aláhúzta, ez a becslés a hétféle forgatókönyv közül a legoptimistábbat veszi figyelembe, még nem biztos, hogy ez a szcenárió fog megvalósulni. Még semmit nem tudunk a koronavírus-járvány második hullámáról, az megváltoztathatja a gazdasági előrejelzések kimenetelét, a V alakú visszapattanós változat helyett, az U alakú valósulhat meg, amikor hosszabb ideig stagnál a mélyponton a gazdaság.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!