Változik a trend. Az idei gazdasági zsugorodást jövőre növekedés váltja fel
Fotó: Pixabay.com
Az idei rossz évet kompenzálhatja a 2021-es gazdasági növekedés, de a koronavírus-járvány második hulláma megváltoztathatja a gazdasági előrejelzések kimenetelét. Vagyis a V alakú változat helyett az U alakú valósulhat meg, amikor hosszabb ideig stagnál a mélyponton a gazdaság.
2020. május 22., 08:262020. május 22., 08:26
2020. május 22., 08:272020. május 22., 08:27
A kommunizmus bukása óta eltelt több mint harminc év legnagyobb recesszióját okozhatja a koronavírus-világjárvány által okozott egészségügyi válság a közép-kelet-európai országokban – kongatja meg a vészharangot a Bloomberg hírügynökség elemzése. Mint a cikk szerzője emlékeztet, a Balti- és a Fekete-tenger között fekvő országokban nem okozott rekordszámú halálesetet a Covid-19, de a gyárak és boltok bezárása, a vállalatok jövedelmének zsugorodása és a munkanélküliségi ráta megugrása lesújtott rájuk.
„Magyarország és Lengyelország könnyebben megúszta, de nem túl bátorító a bruttó hazai termék (GDP) szerényebb csökkenése, mivel a januári és februári erőteljes adatok részben kompenzálták a márciusi összeomlást” – idézi az elemzés Liam Peach közgazdászt. Ami a vállalatokat illeti, a legnagyobb cseh cég, a Škoda Auto termelése egy hónapnyi bezárás alatt 100 ezer gépkocsival esett vissza, és az idei év első három hónapjában negyedével csökkentek az értékesítések is az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az elemzők kitérnek a Škoda nagy riválisára, a Dacia–Renault Romániára is, amely máris kezd magához térni a Németországból, Franciaországból és Nagy-Britanniából érkező megrendeléseknek köszönhetően.
– nyilatkozta eközben a Bloombergnek Andrei Rădulescu, a Transilvania Bank közgazdásza.
Nem borúlátó Beata Javorcik, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) vezető közgazdásza sem, meglátása szerint az Európai Unió keleti tagállamai gazdasági növekedésének üteme meg fogja haladni a nyugati országokét a pandémia lecsengését követően.
Fotó: Haáz Vince
A Bloomberg összeállítása a Capital Economic független gazdasági kutatóintézet adataira alapoz és az Európai Bizottság prognózisát veszi figyelembe – emlékeztetett a Krónika megkeresésére Králik Lóránd egyetemi adjunktus, a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) gazdaságtudományi tanszékének oktatója. Mint részletezte,
A visszaesés a kelet-európai térségben is differenciáltan jelentkezett. Romániában és Bulgáriában nem volt csökkenés, sőt enyhe, 0,3 százalékos növekedés volt tapasztalható az előző év első negyedévéhez képest. Közben Magyarországon és Lengyelországban kismértékben visszaesett a gazdaság, Csehországban és Szlovákiában már erőteljesebb volt a recesszió. A vizsgált hat kelet-európai országból csak Szlovákia tagja az eurózónának.
Bár az elemzésből ez nem derül ki egyértelműen, Králik Lóránd szerint a térségben
Ahol nyitottabb a gazdaság, nagyobb a függőség az import-exporttól, az Unión belüli tranzakcióktól, ott nagyobb a gazdasági visszaesés is. Ez történt a cseheknél és a szlovákoknál.
De az elemző is hangsúlyozta, pontosabb képet a visszaesés mértékéről június 31. után kaphatunk, amikor a második negyedévet is lezárják, és erőteljesebben jelentkezik a járvány hatása. Az Európai Bizottság becslése szerint azonban a nyugati tagállamokban nagyobb lesz a recesszió mértéke, mint a kelet-európai régiós átlag. A gazdasági csökkenés valószínű legkevésbé Lengyelországot érinti majd, amely a térségben a legnagyobb, és az import-export függőségnek is kevésbé kitett. A kisebb, tízmilliónál kevesebb lakossal rendelkező, a kivitel-behozataltól nagymértékben függő országok sérülékenyebbek – húzta alá a szakértő.
Felvetésünkre, hogy a jelenlegi prognózisok alapján jövőre nagy gazdasági fellendülést várnak, az úgynevezett V alakú előrejelzést veszik figyelembe, Králik Lóránd felhívta a figyelmet, hogy a közgazdászok, elemzők hétféle forgatókönyvet dolgoztak ki már márciusban arra vonatkozóan, miként hat a koronavírus-járvány a gazdaságra.
Ez alapján terveznek, így arra számítanak, hogy jövő évben az európai uniós átlag növekedése 6 százalékos lesz. Az elemző szerint ettől lényegesen el fog maradni a romániai növekedés, egyrészt azért, mert a csökkenés mértéke is kisebb, tehát a gazdaságnak nem olyan mélyről kell „visszapattannia”.
Ugyanakkor az országban belső gazdaságszerkezeti gondok is vannak. Amint a Román Nemzeti Bank (BNR) vezetői az elmúlt években folyamatosan jelezték, az eddigi gazdasági növekedést a fogyasztás generálta, ez lökte Romániát több éven keresztül az európai lista élére ezen a téren. A fogyasztásalapú növekedés azonban már kifulladt, ezért is lesz kisebb mértékű a növekedés. Azonkívül az állami költségvetési egyensúllyal is komoly gondok vannak, ezt a választások után kezelni kell – hangsúlyozta Králik, aki szerint bármilyen jellegű adóhoz lesz kénytelen nyúlni a kormány, az mindenképpen vissza fog hatni a fogyasztásra.
– összegezte a szakértő. Hozzátette: a Transilvania Bank vezető közgazdásza ezért prognosztizál a jövő évre 2,5 százalékos növekedést Romániában, az uniós 6 százalékos átlaggal szemben.
Králik Lóránd ugyanakkor aláhúzta, ez a becslés a hétféle forgatókönyv közül a legoptimistábbat veszi figyelembe, még nem biztos, hogy ez a szcenárió fog megvalósulni. Még semmit nem tudunk a koronavírus-járvány második hullámáról, az megváltoztathatja a gazdasági előrejelzések kimenetelét, a V alakú visszapattanós változat helyett, az U alakú valósulhat meg, amikor hosszabb ideig stagnál a mélyponton a gazdaság.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jóval több pénzt szánnak idén az észak-erdélyi autópálya megépítésére, mint tavaly: a bukaresti kormány a 2026-os költségvetésben csaknem másfél milliárd lejjel többet utal ki az A3-as sztráda megvalósítására.
Romániában az előző időszakokhoz hasonlóan továbbra is csökken a kis boltok száma, míg a 400 és 999 négyzetméter közötti kereskedelmi egységek kategóriájában jelentős növekedés tapasztalható.
A kormány a tervek szerint még ezen a héten jóváhagyja a 2026-os állami költségvetés tervezetét, majd elküldi a parlamentnek elfogadásra – jelentette ki szerdán Ilie Bolojan miniszterelnök.
Idén januárban a nyers adatok szerint 9,1 százalékkal, a szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 6,5 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom Romániában 2025 első hónapjához képest.
Ha az iráni konfliktus kirobbanása óta látottaknál enyhébben, de szerdán is emelte üzemanyagárait Romániai legkiterjedtebb töltőállomás-hálózatával rendelkező Petrom.
A romániai polgárok mintegy 80 százaléka idén nagyobb figyelmet fordít az árakra az online vásárlásoknál, és 57,8 százalékuk lemond a nem nélkülözhetetlen termékekről – derül ki a Cargus futárcég kedden közzétett felméréséből.
A koalíció nézeteltérések miatt bő három hónap késéssel kedden nyilvánosságra hozta a pénzügyminisztérium a 2026-os évi állami költségvetés tervezetét.
A ploieşti-i Petrotel Lukoil finomító újraindítását is fontolgatja a kormány a közel-keleti háború miatti üzemanyagár-emelkedés ellensúlyozására – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Bár a kőolaj világpiaci ára látványos csökkenésnek indult, miután Donald Trump amerikai elnök arról beszélt, hogy közel az iráni háború vége, kedden újra emelkedtek az árak a romániai töltőállomásokon.
A benzin és a gázolaj esetében is védett árat vezet be a magyar kormány, az intézkedés éjféltől lép életbe – jelentette be Orbán Viktor hétfőn a Facebookon.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!