Változik a trend. Az idei gazdasági zsugorodást jövőre növekedés váltja fel
Fotó: Pixabay.com
Az idei rossz évet kompenzálhatja a 2021-es gazdasági növekedés, de a koronavírus-járvány második hulláma megváltoztathatja a gazdasági előrejelzések kimenetelét. Vagyis a V alakú változat helyett az U alakú valósulhat meg, amikor hosszabb ideig stagnál a mélyponton a gazdaság.
2020. május 22., 08:262020. május 22., 08:26
2020. május 22., 08:272020. május 22., 08:27
A kommunizmus bukása óta eltelt több mint harminc év legnagyobb recesszióját okozhatja a koronavírus-világjárvány által okozott egészségügyi válság a közép-kelet-európai országokban – kongatja meg a vészharangot a Bloomberg hírügynökség elemzése. Mint a cikk szerzője emlékeztet, a Balti- és a Fekete-tenger között fekvő országokban nem okozott rekordszámú halálesetet a Covid-19, de a gyárak és boltok bezárása, a vállalatok jövedelmének zsugorodása és a munkanélküliségi ráta megugrása lesújtott rájuk.
„Magyarország és Lengyelország könnyebben megúszta, de nem túl bátorító a bruttó hazai termék (GDP) szerényebb csökkenése, mivel a januári és februári erőteljes adatok részben kompenzálták a márciusi összeomlást” – idézi az elemzés Liam Peach közgazdászt. Ami a vállalatokat illeti, a legnagyobb cseh cég, a Škoda Auto termelése egy hónapnyi bezárás alatt 100 ezer gépkocsival esett vissza, és az idei év első három hónapjában negyedével csökkentek az értékesítések is az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az elemzők kitérnek a Škoda nagy riválisára, a Dacia–Renault Romániára is, amely máris kezd magához térni a Németországból, Franciaországból és Nagy-Britanniából érkező megrendeléseknek köszönhetően.
– nyilatkozta eközben a Bloombergnek Andrei Rădulescu, a Transilvania Bank közgazdásza.
Nem borúlátó Beata Javorcik, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) vezető közgazdásza sem, meglátása szerint az Európai Unió keleti tagállamai gazdasági növekedésének üteme meg fogja haladni a nyugati országokét a pandémia lecsengését követően.
Fotó: Haáz Vince
A Bloomberg összeállítása a Capital Economic független gazdasági kutatóintézet adataira alapoz és az Európai Bizottság prognózisát veszi figyelembe – emlékeztetett a Krónika megkeresésére Králik Lóránd egyetemi adjunktus, a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) gazdaságtudományi tanszékének oktatója. Mint részletezte,
A visszaesés a kelet-európai térségben is differenciáltan jelentkezett. Romániában és Bulgáriában nem volt csökkenés, sőt enyhe, 0,3 százalékos növekedés volt tapasztalható az előző év első negyedévéhez képest. Közben Magyarországon és Lengyelországban kismértékben visszaesett a gazdaság, Csehországban és Szlovákiában már erőteljesebb volt a recesszió. A vizsgált hat kelet-európai országból csak Szlovákia tagja az eurózónának.
Bár az elemzésből ez nem derül ki egyértelműen, Králik Lóránd szerint a térségben
Ahol nyitottabb a gazdaság, nagyobb a függőség az import-exporttól, az Unión belüli tranzakcióktól, ott nagyobb a gazdasági visszaesés is. Ez történt a cseheknél és a szlovákoknál.
De az elemző is hangsúlyozta, pontosabb képet a visszaesés mértékéről június 31. után kaphatunk, amikor a második negyedévet is lezárják, és erőteljesebben jelentkezik a járvány hatása. Az Európai Bizottság becslése szerint azonban a nyugati tagállamokban nagyobb lesz a recesszió mértéke, mint a kelet-európai régiós átlag. A gazdasági csökkenés valószínű legkevésbé Lengyelországot érinti majd, amely a térségben a legnagyobb, és az import-export függőségnek is kevésbé kitett. A kisebb, tízmilliónál kevesebb lakossal rendelkező, a kivitel-behozataltól nagymértékben függő országok sérülékenyebbek – húzta alá a szakértő.
Felvetésünkre, hogy a jelenlegi prognózisok alapján jövőre nagy gazdasági fellendülést várnak, az úgynevezett V alakú előrejelzést veszik figyelembe, Králik Lóránd felhívta a figyelmet, hogy a közgazdászok, elemzők hétféle forgatókönyvet dolgoztak ki már márciusban arra vonatkozóan, miként hat a koronavírus-járvány a gazdaságra.
Ez alapján terveznek, így arra számítanak, hogy jövő évben az európai uniós átlag növekedése 6 százalékos lesz. Az elemző szerint ettől lényegesen el fog maradni a romániai növekedés, egyrészt azért, mert a csökkenés mértéke is kisebb, tehát a gazdaságnak nem olyan mélyről kell „visszapattannia”.
Ugyanakkor az országban belső gazdaságszerkezeti gondok is vannak. Amint a Román Nemzeti Bank (BNR) vezetői az elmúlt években folyamatosan jelezték, az eddigi gazdasági növekedést a fogyasztás generálta, ez lökte Romániát több éven keresztül az európai lista élére ezen a téren. A fogyasztásalapú növekedés azonban már kifulladt, ezért is lesz kisebb mértékű a növekedés. Azonkívül az állami költségvetési egyensúllyal is komoly gondok vannak, ezt a választások után kezelni kell – hangsúlyozta Králik, aki szerint bármilyen jellegű adóhoz lesz kénytelen nyúlni a kormány, az mindenképpen vissza fog hatni a fogyasztásra.
– összegezte a szakértő. Hozzátette: a Transilvania Bank vezető közgazdásza ezért prognosztizál a jövő évre 2,5 százalékos növekedést Romániában, az uniós 6 százalékos átlaggal szemben.
Králik Lóránd ugyanakkor aláhúzta, ez a becslés a hétféle forgatókönyv közül a legoptimistábbat veszi figyelembe, még nem biztos, hogy ez a szcenárió fog megvalósulni. Még semmit nem tudunk a koronavírus-járvány második hullámáról, az megváltoztathatja a gazdasági előrejelzések kimenetelét, a V alakú visszapattanós változat helyett, az U alakú valósulhat meg, amikor hosszabb ideig stagnál a mélyponton a gazdaság.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!