Változik a trend. Az idei gazdasági zsugorodást jövőre növekedés váltja fel
Fotó: Pixabay.com
Az idei rossz évet kompenzálhatja a 2021-es gazdasági növekedés, de a koronavírus-járvány második hulláma megváltoztathatja a gazdasági előrejelzések kimenetelét. Vagyis a V alakú változat helyett az U alakú valósulhat meg, amikor hosszabb ideig stagnál a mélyponton a gazdaság.
2020. május 22., 08:262020. május 22., 08:26
2020. május 22., 08:272020. május 22., 08:27
A kommunizmus bukása óta eltelt több mint harminc év legnagyobb recesszióját okozhatja a koronavírus-világjárvány által okozott egészségügyi válság a közép-kelet-európai országokban – kongatja meg a vészharangot a Bloomberg hírügynökség elemzése. Mint a cikk szerzője emlékeztet, a Balti- és a Fekete-tenger között fekvő országokban nem okozott rekordszámú halálesetet a Covid-19, de a gyárak és boltok bezárása, a vállalatok jövedelmének zsugorodása és a munkanélküliségi ráta megugrása lesújtott rájuk.
„Magyarország és Lengyelország könnyebben megúszta, de nem túl bátorító a bruttó hazai termék (GDP) szerényebb csökkenése, mivel a januári és februári erőteljes adatok részben kompenzálták a márciusi összeomlást” – idézi az elemzés Liam Peach közgazdászt. Ami a vállalatokat illeti, a legnagyobb cseh cég, a Škoda Auto termelése egy hónapnyi bezárás alatt 100 ezer gépkocsival esett vissza, és az idei év első három hónapjában negyedével csökkentek az értékesítések is az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az elemzők kitérnek a Škoda nagy riválisára, a Dacia–Renault Romániára is, amely máris kezd magához térni a Németországból, Franciaországból és Nagy-Britanniából érkező megrendeléseknek köszönhetően.
– nyilatkozta eközben a Bloombergnek Andrei Rădulescu, a Transilvania Bank közgazdásza.
Nem borúlátó Beata Javorcik, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) vezető közgazdásza sem, meglátása szerint az Európai Unió keleti tagállamai gazdasági növekedésének üteme meg fogja haladni a nyugati országokét a pandémia lecsengését követően.
Fotó: Haáz Vince
A Bloomberg összeállítása a Capital Economic független gazdasági kutatóintézet adataira alapoz és az Európai Bizottság prognózisát veszi figyelembe – emlékeztetett a Krónika megkeresésére Králik Lóránd egyetemi adjunktus, a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) gazdaságtudományi tanszékének oktatója. Mint részletezte,
A visszaesés a kelet-európai térségben is differenciáltan jelentkezett. Romániában és Bulgáriában nem volt csökkenés, sőt enyhe, 0,3 százalékos növekedés volt tapasztalható az előző év első negyedévéhez képest. Közben Magyarországon és Lengyelországban kismértékben visszaesett a gazdaság, Csehországban és Szlovákiában már erőteljesebb volt a recesszió. A vizsgált hat kelet-európai országból csak Szlovákia tagja az eurózónának.
Bár az elemzésből ez nem derül ki egyértelműen, Králik Lóránd szerint a térségben
Ahol nyitottabb a gazdaság, nagyobb a függőség az import-exporttól, az Unión belüli tranzakcióktól, ott nagyobb a gazdasági visszaesés is. Ez történt a cseheknél és a szlovákoknál.
De az elemző is hangsúlyozta, pontosabb képet a visszaesés mértékéről június 31. után kaphatunk, amikor a második negyedévet is lezárják, és erőteljesebben jelentkezik a járvány hatása. Az Európai Bizottság becslése szerint azonban a nyugati tagállamokban nagyobb lesz a recesszió mértéke, mint a kelet-európai régiós átlag. A gazdasági csökkenés valószínű legkevésbé Lengyelországot érinti majd, amely a térségben a legnagyobb, és az import-export függőségnek is kevésbé kitett. A kisebb, tízmilliónál kevesebb lakossal rendelkező, a kivitel-behozataltól nagymértékben függő országok sérülékenyebbek – húzta alá a szakértő.
Felvetésünkre, hogy a jelenlegi prognózisok alapján jövőre nagy gazdasági fellendülést várnak, az úgynevezett V alakú előrejelzést veszik figyelembe, Králik Lóránd felhívta a figyelmet, hogy a közgazdászok, elemzők hétféle forgatókönyvet dolgoztak ki már márciusban arra vonatkozóan, miként hat a koronavírus-járvány a gazdaságra.
Ez alapján terveznek, így arra számítanak, hogy jövő évben az európai uniós átlag növekedése 6 százalékos lesz. Az elemző szerint ettől lényegesen el fog maradni a romániai növekedés, egyrészt azért, mert a csökkenés mértéke is kisebb, tehát a gazdaságnak nem olyan mélyről kell „visszapattannia”.
Ugyanakkor az országban belső gazdaságszerkezeti gondok is vannak. Amint a Román Nemzeti Bank (BNR) vezetői az elmúlt években folyamatosan jelezték, az eddigi gazdasági növekedést a fogyasztás generálta, ez lökte Romániát több éven keresztül az európai lista élére ezen a téren. A fogyasztásalapú növekedés azonban már kifulladt, ezért is lesz kisebb mértékű a növekedés. Azonkívül az állami költségvetési egyensúllyal is komoly gondok vannak, ezt a választások után kezelni kell – hangsúlyozta Králik, aki szerint bármilyen jellegű adóhoz lesz kénytelen nyúlni a kormány, az mindenképpen vissza fog hatni a fogyasztásra.
– összegezte a szakértő. Hozzátette: a Transilvania Bank vezető közgazdásza ezért prognosztizál a jövő évre 2,5 százalékos növekedést Romániában, az uniós 6 százalékos átlaggal szemben.
Králik Lóránd ugyanakkor aláhúzta, ez a becslés a hétféle forgatókönyv közül a legoptimistábbat veszi figyelembe, még nem biztos, hogy ez a szcenárió fog megvalósulni. Még semmit nem tudunk a koronavírus-járvány második hullámáról, az megváltoztathatja a gazdasági előrejelzések kimenetelét, a V alakú visszapattanós változat helyett, az U alakú valósulhat meg, amikor hosszabb ideig stagnál a mélyponton a gazdaság.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!