Helyrebillent Magyarország megítélése

A magyar miniszterelnök beszédében kifejtette: Magyarország egyszerre mélyen individualista, és védi elkötelezetten a közösségeit; ebből időnként sajátos politika is következik, hiszen az ország bár tagja az Európai Uniónak, sohasem habozott olyan megoldásokat választani, amelyek nem illeszkednek az éppen uralkodó mainstream irányzathoz. Ezért – folytatta – Magyarországot érdemes tanulmányozni, mert egyszerre vannak jelen „ortodox és unortodox” közgazdasági eszközök, „egyszerre alkalmazzuk a válságkezelés hagyományos és innovatív eszközeit”. Álláspontja szerint kormánya ezzel a sokak számára furcsa gazdaságpolitikai mixtúrával viszszarántotta Magyarországot a szakadék széléről, s ez az oka annak, hogy ma nem Magyarországról, hanem például Portugáliáról ír a sajtó. „Ma már az elfogadható, biztató kilátásokkal rendelkező országok közé sorolnak bennünket, habár még semmi sincs rendben Magyarországon” – közölte.

Hangsúlyozta emellett, hogy „a politikai osztálynak kredibilitást kell teremtenie a maga számára”. Ezzel összefüggésben azt mondta, „soha az életben, vagy legalábbis a mi életünkben még egyszer” olyan esély, hogy olyan politikai csillagállás jöjjön létre, amelynek eredményeképpen egy demokratikus választáson meg lehet szerezni a mandátumok több mint kétharmadát, aligha jön létre. Ezért a jelenlegi kormányoldalnak hatalmas a felelőssége, képesnek kell lennie levezényelni a változásokat – emelte ki Orbán Viktor.

A világgazdaságról szólva azt mondta: az a felfogás, hogy „először megszerzem a javakat a hitelből, és majd utána dolgozom”, aránytalanná vált a közgazdasági és társadalmi gondolkodásban, az pedig háttérbe szorult, hogy „először dolgozom, és csak utána jutok bizonyos javakhoz”. Ebből az egyensúlyvesztésből fakadt az a spekuláció, amely nyilvánvalóvá tette a nyugat-európai gazdaságok gyengeségét – jegyezte meg. A civilizáció problémáját a miniszterelnök – mint mondta – három tényezőben látja, amelyekre ha nem adnak választ, akkor nincs lehetőség egy hosszabb távon fenntartható gazdasági növekedési korszakra. E három szerinte az „iszonyatos eladósodottság” – ezért az új alkotmány is tartalmaz majd szabályokat az államadósság-kezelésről, és 50 százalékban rögzíti annak maximális mértékét, ennek elérésének üteméről, majd megtartásáról pedig külön törvény rendelkezik –, a munkanélküliség és a népességfogyás problémája. Amikor e három probléma összeadódik, „az egy életveszélyes gyúanyag”, és ma ez a kombináció állt elő Európa számára – fogalmazott.

A közelmúlt európai gazdasági intézkedéseire utalva úgy vélekedett, azok egy új európai gazdasági-társadalmi modell alapjairól, a szociális piacgazdaság teljesen új szakaszáról, esetleg végéről szólnak, azt ugyanis még nem tudni, hogy a szociális piacgazdaság mely elemei fogják túlélni Európában a világban zajló átrendeződést. Orbán Viktor hangot adott azon véleményének is, hogy rendkívüli károkat okozott az európai kultúrában az a szembeállítás, amely szerint a szakértők elfogulatlanok és okosak, a politikusok pedig elfogultak és buták. El kell ismerni azt, hogy nemcsak gazdasági menedzsmentre van szükség, hanem azzal egyenértékűnek kell tekinteni a politikai menedzsmentet is, utóbbi hiányában ugyanis „az OECD legjobb tanulmányaiból sem lesz soha semmi”; kölcsönös elismerésre és együttműködésre van szükség – hívta fel a figyelmet.