2011. április 08., 11:232011. április 08., 11:23
A magyar miniszterelnök beszédében kifejtette: Magyarország egyszerre mélyen individualista, és védi elkötelezetten a közösségeit; ebből időnként sajátos politika is következik, hiszen az ország bár tagja az Európai Uniónak, sohasem habozott olyan megoldásokat választani, amelyek nem illeszkednek az éppen uralkodó mainstream irányzathoz. Ezért – folytatta – Magyarországot érdemes tanulmányozni, mert egyszerre vannak jelen „ortodox és unortodox” közgazdasági eszközök, „egyszerre alkalmazzuk a válságkezelés hagyományos és innovatív eszközeit”. Álláspontja szerint kormánya ezzel a sokak számára furcsa gazdaságpolitikai mixtúrával viszszarántotta Magyarországot a szakadék széléről, s ez az oka annak, hogy ma nem Magyarországról, hanem például Portugáliáról ír a sajtó. „Ma már az elfogadható, biztató kilátásokkal rendelkező országok közé sorolnak bennünket, habár még semmi sincs rendben Magyarországon” – közölte.
Hangsúlyozta emellett, hogy „a politikai osztálynak kredibilitást kell teremtenie a maga számára”. Ezzel összefüggésben azt mondta, „soha az életben, vagy legalábbis a mi életünkben még egyszer” olyan esély, hogy olyan politikai csillagállás jöjjön létre, amelynek eredményeképpen egy demokratikus választáson meg lehet szerezni a mandátumok több mint kétharmadát, aligha jön létre. Ezért a jelenlegi kormányoldalnak hatalmas a felelőssége, képesnek kell lennie levezényelni a változásokat – emelte ki Orbán Viktor.
A világgazdaságról szólva azt mondta: az a felfogás, hogy „először megszerzem a javakat a hitelből, és majd utána dolgozom”, aránytalanná vált a közgazdasági és társadalmi gondolkodásban, az pedig háttérbe szorult, hogy „először dolgozom, és csak utána jutok bizonyos javakhoz”. Ebből az egyensúlyvesztésből fakadt az a spekuláció, amely nyilvánvalóvá tette a nyugat-európai gazdaságok gyengeségét – jegyezte meg. A civilizáció problémáját a miniszterelnök – mint mondta – három tényezőben látja, amelyekre ha nem adnak választ, akkor nincs lehetőség egy hosszabb távon fenntartható gazdasági növekedési korszakra. E három szerinte az „iszonyatos eladósodottság” – ezért az új alkotmány is tartalmaz majd szabályokat az államadósság-kezelésről, és 50 százalékban rögzíti annak maximális mértékét, ennek elérésének üteméről, majd megtartásáról pedig külön törvény rendelkezik –, a munkanélküliség és a népességfogyás problémája. Amikor e három probléma összeadódik, „az egy életveszélyes gyúanyag”, és ma ez a kombináció állt elő Európa számára – fogalmazott.
A közelmúlt európai gazdasági intézkedéseire utalva úgy vélekedett, azok egy új európai gazdasági-társadalmi modell alapjairól, a szociális piacgazdaság teljesen új szakaszáról, esetleg végéről szólnak, azt ugyanis még nem tudni, hogy a szociális piacgazdaság mely elemei fogják túlélni Európában a világban zajló átrendeződést. Orbán Viktor hangot adott azon véleményének is, hogy rendkívüli károkat okozott az európai kultúrában az a szembeállítás, amely szerint a szakértők elfogulatlanok és okosak, a politikusok pedig elfogultak és buták. El kell ismerni azt, hogy nemcsak gazdasági menedzsmentre van szükség, hanem azzal egyenértékűnek kell tekinteni a politikai menedzsmentet is, utóbbi hiányában ugyanis „az OECD legjobb tanulmányaiból sem lesz soha semmi”; kölcsönös elismerésre és együttműködésre van szükség – hívta fel a figyelmet.
| Összefogás az államadósság ellen nevet viselő alapot hozott létre a magyar kormány. Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője a kabinet szerdai ülése után közölte: az alapot 1 millió forint indulótőkével Rédly Elemér győri katolikus plébános indítja. Ismertette: az alapba befizethetnek azok a vállalatok és magánszemélyek is, akik fontosnak tartják az állandósság elleni harcot, és úgy gondolják, hogy saját forrásaikkal is hozzájárulnak ehhez. Aláhúzta: az alapba befizetett összegek teljes egészében a Nyugdíjreform és Államadósság-csökkentő Alapba kerülnek. Tájékoztatása szerint a kormány arra kérte fel a nemzetgazdasági minisztert, hogy olyan törvénymódosításokra tegyen javaslatot, amelyek lehetővé teszik: a befizető magánszemélyek és vállalatok a személyi jövedelemadójukból, illetve a társaságiadó-alapjukból írhassák le majd a befizetett összeg egy bizonyos hányadát. |
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
szóljon hozzá!