
Eltérő prioritások. Brüsszel szerint Bukarest túl sokat költene sztrádaépítésre, a román hatóságok szerint viszont ez létfontosságú az országnak
Fotó: Haáz Vince
Május 31-én nyújtják be az Európai Bizottsághoz jóváhagyásra a romániai helyreállítási csomagot, amelyen még mindig dolgoznak a különböző minisztériumok, és ezzel párhuzamosan elkezdődtek az informális tárgyalások, egyeztetések a brüsszeli illetékesekkel. A bukaresti kormány reméli, sikerül közös nevezőre jutni, és kezdődhetnek a rég várt fejlesztések.
2021. április 28., 08:412021. április 28., 08:41
2021. április 28., 08:442021. április 28., 08:44
Támadások kereszttüzébe került az elmúlt napokban a koronavírus-járvány okozta válság kiegyenlítésére létrejött országos helyreállítási terv (PNRR), a bukaresti ellenzéki politikusok és a sajtó is azt hangoztatja, hogy az Európai Bizottság visszautasította a bukaresti kormány által kidolgozott csomagot, több ponton is kifogásolva azt.
Klaus Iohannis államfő hétfő délután „válságtanácskozást” hívott össze a Cotroceni-palotába a koalíciós pártok és a kormány képviselőivel, valamint Cristian Ghinea európai uniós forrásokért felelős miniszterrel. Ghinea a találkozót követően úgy nyilatkozott, abban állapodtak meg, hogy
„Az Európai Bizottság értékelte az országos helyreállítási tervben az oktatás, az egészségügyi és vasúti infrastruktúra, illetve az erdősítés ágazatában tervezett fejlesztéseket, azonban az öntözésre vonatkozó részt újra kell gondolni, mert korszerűtlen” – jelentette ki a találkozót követően Dan Barna miniszterelnök-helyettes.
Mint magyarázta, az öntözéses mezőgazdálkodás hagyományos formája – a síkságokat átszelő csatornarendszer, amelyből szivattyúk segítségével öntözik a földeket – korszerűtlen és káros a környezetre, mivel hozzájárul a sivatagosodáshoz azzal, hogy a talajból kivonják a vizet, amelynek egy része visszakerül ugyan a talajba, de a másik része elpárolog. „A megoldást a fejlettebb országokban használt, csőrendszeren keresztül vezetett víz jelenti, ez a módszer korszerű, gazdaságosabb és környezetkímélőbb” – szögezte le Barna a Digi 24 hírtelevízió hétfő esti műsorában. Aláhúzta:
A sajtóhírek szerint ugyanakkor az Európai Bizottság kifogásolja a román kormány 4,5 milliárd eurós infrastruktúra-fejlesztési és autópálya-építési terveit is. Ghinea elmondása szerint viszont nem visszautasították a terveket, hanem inkább megjegyzéseket tettek, illetve túl magasnak ítélték az erre a célra előirányzott forrásokat. Cătălin Drulă közlekedési miniszter éppen ezért hétfőn tárgyalt a brüsszeli illetékesekkel, majd bizakodóan nyilatkozott. Elmondta, az A7-es sztráda Ploieşti–Paşcani, az A8-as autópálya Marosvásárhely–Nyárádszereda és Leghin–Paşcani, az A3-as Magyarnádas–Vaskapu, valamint az A1-es Marzsina–Holgya közötti Hunyad megyei szakaszát szeretnék finanszírozni a program keretében.
„Érett és a kor elvárásainak megfelelő projektekről van szó. A romániai infrastruktúrának sürgős és a régiók közötti méltányosság elvét szem előtt tartó fejlesztésre van szüksége, az országos helyreállítási terv pedig létfontosságú forrás. Bizakodással tekintek a Románia és az Európai Bizottság közötti tárgyalások végkifejletére, és bevallom, türelmetlenül várom, hogy nekilássunk az építkezésnek” – írta Facebook-bejegyzésében a közlekedési tárca vezetője.
– szögezte le kedden a Krónika megkeresésére Hegedüs Csilla, az uniós forrásokért felelős minisztérium államtitkára. Aláhúzta: a terven még mindig dolgoznak, de ezzel párhuzamosan elkezdődtek az informális tárgyalások. A brüsszeli testület ugyanis azt az elvárást fogalmazta meg a tagállamok felé, hogy még a dokumentumok benyújtása előtt egyeztessenek, mert azután két hónap áll a rendelkezésére, hogy azokat elemezze, majd jóváhagyja, és ne akkor kezdődjenek a viták arról, hogy ki mit szeretne.
– mutatott rá az RMDSZ-es államtitkár. Felidézte: a tárgyalások már másfél hónapja zajlanak, és még május végéig eltartanak arról, miként lehet „zöld ágra vergődni”, hogy az EB célkitűzései és Románia érdekei is helyet kapjanak az országos helyreállítási tervben. Több területen egyetértés van, viszont vannak területek, amelyekről zajlik a vita az EB-vel, ugyanakkor a kormánykoalíción belül is arról, hogy mit lépnek az EB válaszaira.
az összeg valamivel kevesebb mint fele vissza nem térítendő támogatás, a többi kölcsön.
Hegedüs Csilla jelezte, a brüsszeli testület pontosan meg akarja határozni, mire lehet ezt a pénzt elkölteni. Az államtitkár elmondása szerint a dokumentum alapját a 2019-es és a 2020-as országjelentés képezi.
„A bizottság éves jelentései valójában arról szólnak, hogy az ország egy év alatt mit valósított meg, és mit kell még meglépnie, hogy felfejlődjön az Unió többi tagállamának szintjére. Tehát
– részletezte a Krónikának Hegedüs Csilla.
Hozzáfűzte: miután megfogalmazódnak a reformok, következnek az ezeket alátámasztó befektetések. „Például az oktatás terén fel kell fejleszteni a rendszert a 21. századi szintre, ehhez fel kell újítani, bővíteni az iskolákat, újakat építeni. Megoldani, hogy ne legyenek kinti illemhelyek, legyenek digitális eszközök, a hátrányos helyzetű gyerekeket vonják be az oktatásba, fejlesszék a duális oktatást, hogy Románia szakembereket, ne három diplomás munkanélkülieket képezzen” – sorolta lapunknak az államtitkár.
Felidézte: 2020-ban a kisebbségi liberális kormány összeállított egy helyreállítási tervet, ám az átalakításra szorult. A tavaly decemberben alakult Cîțu-kormány felvállalta, hogy az európai uniós forrásokért felelős tárca koordinálásával módosítja ezt a tervet. Cristian Ghinea, az európai források minisztere tárgyalt valamennyi érintett minisztériummal, a megyei jogú városok, a megyei önkormányzatok, falvak szövetségeivel, a szakszervezetekkel, a civil szervezetekkel.
Brüsszel csak a román hatóságok által tervezettnél korszerűbb öntözőrendszerekre adna pénzt
Fotó: Sóki Tamás/MTI
Az egyeztetések végén mintegy 70 millió euró értékben érkeztek be javaslatok a már meglevő célkitűzések mellé. Ezeket a különböző szakterületekért felelő minisztériumok összesítették, és ezek alapján mindegyik elkészítette a maga reform- és befektetési tervét. Az ebből kialakult terv sarokszámai mintegy 41 milliárd eurót jelentenek. Az ebből kialakult tervet három héttel ezelőtt kormányülésen fogadták el.
– szögezte le az államtitkár.
Hegedüs Csilla elmondása szerint Cristian Ghinea brüsszeli tárgyalásai során az EB képviselői bizonyos témakörökre azt mondták, hogy „nem találnak bele” az elképzeléseikbe, ezeket alaposabban meg kell vizsgálni, és meg kell indokolni. Az oktatás, az egészségügy vagy a nagy erdősítési program terén egyetértés mutatkozik. Az egészségügyben például arra hivatkozik Brüsszel, hogy a koronavírus-járvány előtt Romániában a két fő elhalálozási ok a rákos megbetegedések és a szív-érrendszeri betegségek voltak, ezeken a területeken akarnak eredményeket elérni, szűrőprogramok bevezetésével, a háziorvosi rendelők, valamint a kórházak korszerűsítésével. Erdősítésre egymilliárd eurót költenének, ebben sincs vita. Viszont az autópályák és az öntözőberendezések esetében alapos indoklást várt az uniós végrehajtó testület.
„Több tagország számára az autópálya nem prioritás, mert már megépültek, viszont Romániában a sztrádák, körgyűrűk hiánya azt eredményezi, hogy a településeken áthalad a forgalom, szennyezve a környezetet, ártva az emberek egészségének. Az EB inkább támogatja a metrót, a vasutat, de ha megépülnek az autópályák Romániában, akkor az azt jelenti, hogy kevésbé lesznek szennyezettek a településeink, mint most. Ezzel párhuzamosan azt mondjuk, hogy kétszer annyi kerékpárutat építünk, tervezünk metrót és a vasút korszerűsítését. Az áru- és személyszállításra vannak alternatívák a tervben, de ezek nem helyettesítik az autópályákat” – részletezte az államtitkár.
Hasonló a nézetkülönbség elmondása szerint az öntözőberendezések kapcsán.
Kiderült ugyanakkor, hogy az EB a romániai földgázhálózat 600 millió eurós bővítési tervét sem támogatja, holott a hazai lakosság mindössze 40 százaléka (vidéken 22 százaléka) fér hozzá a szolgáltatáshoz, szemben például Magyarországgal, ahol 90 százalék a lefedettség.
Hegedüs Csilla kérdésünkre arra is kitért, hogy az EB-vel a tárgyalásokat az érintett miniszterek folytatták a saját reformcsomagjuk kapcsán, ezek felelősek a reformok életbe léptetéséért, a befektetésekért, az európai forrásokért felelős tárca csak koordinálja mindezt. Reményeik szerint május végéig közös nevezőre juttatják a tervet az EB elvárásaival, és a kéthónapos elemzés, majd jóváhagyás után kezdődhet a procedúra itthon, hiszen ezt a pénzt 2026 végéig el kell költeni és el is kell számolni vele. „Nem vagyunk elkésve, eddig még csak Portugália nyújtotta be a tervét, de a tagországok többségével zajlik az egyeztetés, hiszen az EB egy uniós átlag mentén tárgyal. Németország és Franciaország e fölött van, Románia pedig alatta” – összegezte Hegedüs Csilla.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
1 hozzászólás