2008. november 26., 18:372008. november 26., 18:37
1998. és 2008. között több mint 4,5 millió külföldi érkezett Spanyolországba lakni és dolgozni, akik közül a legnagyobb számban a románok vannak. A román állampolgárok főként 2001. után érkeztek tömegesen munkát vállalni. Jelenleg 720 ezer román él Spanyolországban, akik a 17 százalékát teszik ki a tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldieknek. Közülük 448 ezren állnak alkalmazásban valamely cégnél, míg 99100-an munkanélküliek. További 154900 nem tevékeny, többnyire gyermekek, háziasszonyok és idősek.
Az elemzés készítői egyebek mellett arra a következtetésre jutottak, hogy az idei év első hat hónapjában kevesebb román érkezett, ami azt mutatja, hogy már nem annyira vonzó a spanyolországi munka a román állampolgárok számára. Nemi lebontásban a román emigránsok között szinte megegyező a nők és férfiak aránya, kor szerint többségük 25 és 39 év közötti.
Ha abból indulunk ki, hogy hivatalosan mennyi fizetést vettek fel a románok, akkor 8 ezer millió euróval járultak hozzá eddig a spanyol költségvetéshez, ami az ország bruttó termékének (GDP) a 0,71 százalékát teszi ki. Egy Spanyolországban dolgozó román állampolgár egyébként átlagosan évi 17369 eurót vagy havi 1447 eurót keres.
A vendégmunkásokra nem úgy hat ki különben a munkanélküliség növekedése, mint a hazaiakra. Spanyolországban a tömegesnek mondható elbocsátások 2007 nyarán kezdődtek el, amikor a munkanélküliek száma 117 ezerrel nőtt. Mára az állástalanok száma elérte a kétmilliót, amelynek közel fele idegen, 60 ezer pedig román állampolgár.
Bár a román kormány eltökélt szándéka, hogy hazacsábítsa a külföldön dolgozó főként szakképzett munkásokat, ajánlatuk mostanáig nem járt sikerrel. De az idén globálissá bővült gazdasági és pénzügyi válság azonban változtat a helyzeten, és a szakemberek szerint vendégmunkások ezrei fognak a jövőben hazatérni. Sokan veszítik el ugyanis külföldi munkahelyüket, emellett pedig távozásuk időpontjához képest Romániában is nőttek a bérek, egy szakképzett személy akár az ezer eurót is megkeresheti immár itthon. Azok nyakán szorul igazán a hurok, akik biztos külföldi bérük tudatában Romániában jelzálogalapú ingatlanvásárlási hitelt vettek fel, amelynek törlesztőrészlete meg is haladhatja az ezer eurót. Számukra az elemzés készítői szerint a hazatérés bizonyulhat a legjobb döntésnek.
Megteremtődik a lehetőség, hogy a hazatérők Romániában munkába állhassanak – nyilatkozta tegnap Lazăr Comănescu. A külügyminiszter újságírói kérdésre válaszolt, amelyben azt firtatták, van-e a román államnak stratégiája arra nézve, hogy tömegesen jönnek haza a közeljövőben a külföldön dolgozók. Comănescu a nemzetközi válság kapcsán megjegyezte, hinni kell Mugur Isărescu jegybankelnöknek, amikor azt mondja, hogy szolid alapokon áll a román bankrendszer, s nem kell félni a csődöktől. A külügyminiszter szerint pedig ez a tényező, illetve a Románia rendelkezésére álló európai uniós alapok elég okot adnak a derűlátásra. “Optimistábbak lehetünk, mint a hozzánk közel vagy távolabb fekvő országok lakói. Ezek a derűlátásra vagy másokénál kisebb mértékű borúlátásra okot adó tényezők kell arra késztessenek, hogy olyan programokat dolgozzunk ki és ültessünk gyakorlatba, amelyek révén folytatható lesz a gazdasági növekedés” – szögezte le.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok