Fotó: A szerző felvétele
2009. április 24., 10:082009. április 24., 10:08
A szakember ugyanis furcsállja, hogy az egyre nehezebb gazdasági helyzetben, amikor egyre magasabb a munkanélküliségi ráta, és napról napra csökken az álláskínálat, alkalmazottak tucatjai mondanak fel, vagy elfogadják, hogy közös megegyezéssel bontsák fel a munkaszerződéseket. Ilyen esetben a munkavállaló elveszíti minden jogát, nem kaphat munkanélküli-segélyt, sem végkielégítést. Kelemen Tibor lapunkat arról tájékoztatta, hogy az elmúlt hónapok során egy sepsiszentgyörgyi autóalkatrész-gyártó vállalattól, egy raktáráruháztól és egy készruhagyárból összesen több mint százan mondtak fel, vállalva a jogvesztés következményeit.
| A Kovászna Megyei Munkaerő-elhelyező Ügynökség pénteken állásbörzét szervez. Kelemen Tibor elmondta, nem túl gazdag a kínálat, a cégek összesen 159 munkahelyet ajánlanak, a többségét az építkezésben és a szolgáltatói szektorban. Felsőfokú végzettséggel rendelkezőkre mindössze két állás vár: egy építkezési mérnököt és egy auditáló szakembert keresnek. A munkaerő-elhelyező ügynökség a Szent György-napi sokadalomban is állít fel sátrat, ahol a képzési és továbbképzési lehetőségekről tartanak tájékoztatást. |
Az igazgató szerint elfogadhatatlan, hogy Kovászna megyében, ahol az országos átlag felett, vagyis 8,34 százalékos a munkanélküliség, vannak, akik önként lemondanak a munkahelyükről. Mint hangsúlyozta, ilyen esetben mindig van valami a háttérben, a munkaadó nem fizet időben, megemeli a teljesítendő normát, vagy olyan feszült helyzetet teremt, hogy az alkalmazott számára nem marad más kiút, minthogy felmond.
„A zaklatást bünteti a román törvénykezés, de ennek a tényét utólag nagyon nehéz bizonyítani” – szögezte le Kelemen, hozzátéve, a hivatalos kivizsgálást még nem zárult le, hiszen minden gyanús körülmények között felbontott munkaszerződést egyenként kell elemezni. Az igazgató nem fűz nagy reményeket a kivizsgáláshoz, de fontosnak tartja, hogy felhívja a figyelmet a jelenségre, hogy a zaklatásnak kitett munkavállalók ne engedjenek a nyomásnak, éljenek jogaikkal.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok