2007. szeptember 14., 00:002007. szeptember 14., 00:00
Ludovic Orban szállítási miniszter úgy nyilatkozott: a 2009-ben induló munkálatokat nyugati minta alapján, koncessziós szerződés keretében öt szakaszra bontva, öt különböző kivitelezővel végeztetnék el. A szállítási tárca a koncessziós építési móddal kapcsolatban korábban a spanyolországi, portugáliai és olaszországi tapasztalatokat vizsgálta meg. A bemutatott három nyomvonal közül a végső változatot még idén októberben kiválasztják.
Az első variáns szerint a sztráda Marosvásárhely déli részéről kiindulva Szováta–Gyergyószentmiklós–Békás–Piatra Neamţ–Roman–Târgu Frumos–Iaşi–Sculeni nyomvonalon haladna. A második lehetőség szerint az út Marosvásárhely északi feléből Moldva felé a Neamţi megyei Oslobeni és a Iaşi megyei Mirosloveşti–
Paşcani–Târgu Frumos érintésével haladna a határ felé. A harmadik változatot a szakértők Marosvásárhely–Szászrégen–Maroshévíz–Târgu Neamţ–Paşcani–Târgu Frumos–Iaşi–Sculeni vonalon képzelték el.
Mindez annak az általános elképzelésnek a része, miszerint a román közlekedési tárca új európai folyosó megrajzolását szorgalmazza. Az autópálya egy Marosvásárhelyt és Iaşi-t összekötő székelyföldi szakaszt is magában foglalna, ezáltal biztosítaná a magyar többségű romániai régió közvetlen beilleszkedését az uniós közlekedési infrastruktúrába. Tánczos Barna, a minisztérium államtitkára korábban elmondta: a tárcánál szeretné meghonosítani azt a szemléletet, hogy nem elszórtan, részleteiben kell meghirdetni a különféle autópálya-szakaszok megépítését, hanem azt az európai stratégiai elképzelések részévé kell tenni. Románia számára létfontosságú egy olyan autópálya megépítése, amely az országot nyugat–kelet irányban szelné át, összekötné az országot Moldovával, és Ukrajna felé folytatódna. Ez Székelyföld fejlődése szempontjából is nagy jelentőségű lenne.
A jelenleg tervezett két európai folyosó ugyanis nem fogja át megfelelő mértékben az országot – véli Tánczos Barna, emlékeztetve, hogy a 4. számú korridor Dél-Erdélyen keresztül haladna (Temesvár–Nagyszeben-Piteşti–Bukarest), a 9-es pedig Iaşi-on keresztül folytatódna déli irányban Bukarest, majd Bulgária felé. Ez a két útvonal V alakban, Románia szélén haladna át, az ország északkeleti része pedig „fehér folt” maradna.
Hírösszefoglaló
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Az elektronikai alkatrészeket gyártó német Limoss vállalat tervez üzemet nyitni az Arad megyei Borosjenőben, ahol az Aptiv amerikai autóipari vállalat éppen bezárni készül termelőegységét. Az új befektető jövőre maximum 500 embert foglalkoztatna.
Románia az Európai Unió egyik legmagasabb energiaárát fizeti a lakossági jövedelmekhez viszonyítva – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a parlamentben, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján.
Ilie Bolojan hétfőn kijelentette, hogy a jövő évi költségvetés tervezetének összeállítása nagy valószínűséggel januárra tolódik, mert előtte el kell fogadni azokat a jogszabályokat, amelyek egy kiszámítható büdzsé kidolgozását teszik lehetővé.
A tavasszal becsült 1,4 százalékról 0,7 százalékra módosította hétfőn közzétett őszi prognózisában az Európai Bizottság a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését.
Románia gazdasága „életjeleket mutat”, miután a harmadik negyedévben enyhe pozitív meglepetésről számoltak be – vallja Valentin Tătaru, az ING vezető közgazdásza.
Látogatottsági adatok