A közép-erdélyi önkormányzatok ügyetlenségén múlott, hogy japán beruházók végül a Maros megyei Gyulakután építenek hőerőművet, a lassan reagáló kolozsvári egyetemek miatt pedig egy német befektetői csoport nem a kincses városban, hanem Kínában létesítenek egyetemi kollégiumokat – jelentette ki szerdán Keizer Róbert, a Magyar Polgári Párt (MPP) Kolozs megyei elnöke.
2014. október 22., 16:172014. október 22., 16:17
A politikus kifejtette, a gyulakutai beruházást illetően az egyik szeme sír, a másik meg nevet, hiszen örül annak, hogy Marosszék „felkerült a világ energetikai térképére\". Sajnálja viszont, hogy a közép-erdélyi önkormányzatok lemaradtak a lehetőségről.
Elmondta, rengeteg tárgyalás előzte meg a japán Marugame régióból érkezett befektetők döntését. „Nehéz úgy eredményt elérni, hogy a japán küldöttség 22 ezer kilométert utazik, az erdélyi polgármester csak harmincat, mégis utóbbi késik másfél órát a tárgyalásról\" – magyarázta a közvetítő szerepét felvállaló Keizer.
A román ELCEN és a japán Marubeni Corporation képviselői nemrég aláírták a Fântânele Gas Power Rt. vegyes tőkéjű vállalat létrehozásáról szóló megállapodást a 170 millió eurós hőerőműberuházás kivitelezésére. Keizer ismertette azt is: a Kolozsváron bentlakások építését tervező német befektetői csoport azután mondott le tervéről, hogy a beruházásban érintett egyetemek 2-3 nap késéssel válaszoltak nekik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!