Halasztott hiányrendezés

Ezt az Európai Bizottság javasolta a miniszteri tanácsnak. Mint várható volt, lényegében vita nélkül döntöttek arról is, hogy Lengyelország és Lettország 2012-ig, Magyarország és Litvánia 2011-ig kapjon haladékot a hiány rendezésére, míg az euróövezeti tag Máltának már jövőre rendeznie kell deficitjét. A bizottsági javaslat szerint az új határidők figyelembe veszik a költségvetés kiinduló helyzetét és az európai gazdaságélénkítési tervvel összhangban álló mozgásteret, a gazdasági kilátásokat, a makrogazdasági egyensúlyhiányt és a finanszírozási feltételeket. 

Lengyelország, Románia, Litvánia és Lettország esetében új eljárásról van szó, mert államháztartási hiányuk várhatóan tartósan túllépi a hazai össztermékhez viszonyított 3 százalékos szintet. Lengyelországban 6,6 százalékos, Litvániában 5,4 százalékos, Romániában 5,1 százalékos, Lettországban 11,1 százalékos deficitet vár a GDP-hez képest idén az Európai Bizottság, és úgy becsüli, hogy ezeknek az országoknak az államháztartási hiánya jövőre még csak nőni fog.

Az EU-ban összesen tizenegy ország ellen folyik már eljárás a túlzott hiány miatt: az említettek mellett Írország, Görögország, Franciaország, Spanyolország, Málta és Nagy-Britannia is túl nagy deficittel küzd Brüsszel megítélése szerint.

Jóváhagyták az energetikai beruházási listát

Végérvényesen jóváhagyták tegnap az Európai Unió tagországai azt a közel négymilliárd euró értékű energetikai beruházási listát, amely elsősorban a gáz- és elektromos rendszerek összeköttetését támogatja az Unióban. A pénzügyminiszterek találkozóján vita nélkül véglegesített döntés szerint a programba beépül az Európai Parlament – még a júniusi választások előtt megszavazott– összes módosítása. Az idei és a jövő évre vonatkozó támogatási javaslat alapján konkrét – többnyire legalább két tagországot érintő – projekteket támogatnak, gyakorlatilag el nem költött pénzekből.

Több beruházás Magyarországot és Romániát is érinti, köztük a Nabucco nemzetközi gázvezeték-beruházás összesen 200 millió eurós finanszírozása. Emellett a magyar–román gázvezeték-összeköttetést célzó programra 30 millió eurós uniós hozzájárulás szerepel. Részt vesz az EU olyan beruházások finanszírozásában is, amelyek lehetővé teszik a gázvezetékeken belül a szállítási irány megfordítását.

IMF-képviselet:  megosztott vélemény

Nem alakult ki egyetértés az Európai Unió közös pénzt használó tagországainak pénzügyminiszterei között hétfőn arról, hogy az övezet képviselete csökkenjen egyetlen szavazatra a Nemzetközi Valutaalap (IMF) most tárgyalt reformjával. Jóllehet Jean-Claude Juncker, a miniszteri csoport elnöke, valamint Joaquín Almunia, az Európai Bizottság pénzügyi felelőse az egységes képviselet mellett érvelt a brüsszeli ülésen, több tagállam, például Franciaország elutasította azt.

Az uniós illetékesek – részben nemzetközi nyomásra – azért javasolják a jelenlegi magas európai képviselet csökkentését a 24 fős igazgatótanácsban, hogy ott nagyobb reprezentáció jusson a feltörekvő nagy gazdaságoknak. Elismerte ugyanakkor a nap folyamán korábban José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke is, hogy az EU-tagországok „még nem készek” arra, hogy egyetlen képviselőre csökkentsék jelenlétüket. Az euróövezeti miniszterek hétfői megbeszélésén Almunia megismételte a brüszszeli bizottság azon megállapítását, hogy már látszanak a fellendülés első jelei a zónában, de még nem lehet tudni, mikor lesz túl az Unió a válság nehezén. Juncker is úgy fogalmazott, hogy a mutatók szerint a legrosszabbat az Unió már átvészelte, ugyanakkor még nem lehet tudni, mikor tudják megkezdeni a tartós fellendülést célzó kivezető stratégiát.

Ismét figyelmeztettek az uniós illetékesek a szociális válság megelőzésének fontosságára és a munkanélküliség tartóssága jelentette társadalmi veszélyekre is. Kitértek arra a javaslatra, hogy tekintettel a válságra, enyhítsék a bankokra vonatkozó tőkekövetelményeket. Ám nem született döntés a kérdésben, mert a tagállamok ebben sem bizonyultak egységesnek.