2008. október 06., 00:002008. október 06., 00:00
Noha Alekszej Miller, a Gazprom vezérigazgatója még januárban is azt mondta, hogy a Déli Áramlat első szakasza 2013-ban indul be, az új terv értelmében a vezetéket szakaszosan 2015 és 2024 között helyezik üzembe. A dokumentum évi 31 milliárd köbméterben jelöli meg a vezeték kapacitását. A tervezet rámutat: a tervezés alatt álló objektumok üzembe helyezésének időpontját a külső és belső piacokon mutatkozó konjunktúra, az ágazattal szembeni állami politika – így az adók –, a fémárak változása és más tényezők alapján határozzák majd meg.
A Gazprom korábban a tengeri szakaszok építésének költségeit mintegy 10 milliárd dollárban jelölte meg, a projekt 50 százalékos résztulajdonosa, az olasz ENI a szárazföldi szakaszok árát szeptemberben ugyanennyire becsülte. A Gazprom hosszú távú tervében az is szerepel, hogy a Déli Áramlat beindításához Oroszország területén meg kell építeni még 2400 kilométernyi gázvezetéket, de azt nem jelölték meg, mely kitermelőhelyről érkezik majd a gáz. Egy elemző a Vedomosztyi kérdésére elmondta: minden évnyi elodázás legalább 5-10 százalékkal drágítja az építkezést, ha a jelenlegi tempóban emelkednek tovább a fémek árai és az infláció. Az illető azonban úgy vélte, hogy az eredeti határidők eleve nem voltak reálisak, mivel a vezeték megépítéséhez legalább 5-7 év szükséges.
A lap emlékeztetett rá, hogy a Déli Áramlat beindításának eredeti határideje egybeesett a vele konkuráló Nabucco-vezeték tervezett beindításának időpontjával.
Hírösszefoglaló
Nabucco: amerikai
A január 26–27-ére tervezett budapesti Nabucco-csúcs az amerikai adminisztráció teljes körű támogatását élvezi – mondta Bayer Mihály Nabucco-nagykövet. Az MTI kérdésére válaszolva kifejtette: a Nabucco-konzorciumban részt vevő cégek soha nem rejtették véka alá, hogy Iránból is szükség lesz földgázra a vezeték megtöltéséhez. Ez nem új elem, és racionális dolog erre emlékeztetni, hiszen a projekt eredetileg alapvetően iráni gázszállításra épült.
„Ez nem jelenti azt, hogy a politikai helyzet olyan, hogy ennek megvalósítására túl sok lehetőség lenne” – mondta a nagykövet, rámutatva, hogy ma elsősorban politikai akadálya van az iráni gázszállításoknak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok