Fotó: Krónika
A Mezőgazdasági és Területfejlesztési Minisztérium saját fejlesztésű, SUMAL névre hallgató rendszert vezetett be az illegális fakitermelés visszaszorítása érdekében. A számítógépes program használata minden erdészeti, valamint fakitermeléssel és -kereskedelemmel foglalkozó cég számára kötelező. A programba be kell vezetni valamennyi értékaktát, vagyis azon, erdészetek által kiállított dokumentumot, amelyekből kiderül, mennyi fát termelhet ki egy cég egy adott erdőparcelláról, a fuvarlevelet és az adásvételi szerződést. Mindezen adatok a minisztérium központi szerverére kerülnek. A program figyelemmel kíséri, hogy a cégek által ténylegesen kivágott fa megfelel-e annak a mennyiségnek, amelyre az engedély szólt, illetve az eladott mennyiségnek. Az eltéréseket a SUMAL automatikusan jelzi.
„A rendszer elkülöníti a hivatalos eredetű fát attól, ami feketén megy. Ami feketén indul, azt nem lehet kifehéríteni, feketén kell haladnia a kivágástól a végső felhasználóig. Visszamenőleg nem lehet értékaktákat gyártani, és egy 100 köbméteres parcelláról nem lehet kivágni 200 köbméter fát, csak azért, hogy egy cégnek papírja legyen” – nyilatkozta Tőke István államtitkár. Elmondása szerint Romániában évente bizonyíthatóan mintegy 170 ezer köbméter fát termelnek ki illegálisan, ugyanakkor a valós menynyiség ennél vélhetően lényegesen nagyobb. Tőke István szerint nem megalapozottak azon vélekedések, hogy a Székelyföldön lopják a legtöbb fát, bár Borszék, Maroshévíz, Szentegyháza és a Gyimesek vidéke a forró pontok közé számít.
Szakértők véleménye szerint országos szinten a feketevágások mennyisége meghaladja az évi 2,5 millió köbmétert, ami a hivatalosan kitermelt famennyiségnek több mint 20 százaléka. A megélés kényszeréből elkövetett lopások mennyisége folyamatosan csökken, napjainkban az illegális kitermelések zömét cégek végzik rendelésre – tájékoztatott Cătălin Tobescu, a minisztérium munkatársa.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az egyre bizonytalanabb nemzetközi helyzet befolyásolja a román állampolgárok külföldi munkavállalási szándékát: csak 6,3%-uknak van erre vonatkozó terve 2026-ra.
Jóval több pénzt szánnak idén az észak-erdélyi autópálya megépítésére, mint tavaly: a bukaresti kormány a 2026-os költségvetésben csaknem másfél milliárd lejjel többet utal ki az A3-as sztráda megvalósítására.
Romániában az előző időszakokhoz hasonlóan továbbra is csökken a kis boltok száma, míg a 400 és 999 négyzetméter közötti kereskedelmi egységek kategóriájában jelentős növekedés tapasztalható.
A kormány a tervek szerint még ezen a héten jóváhagyja a 2026-os állami költségvetés tervezetét, majd elküldi a parlamentnek elfogadásra – jelentette ki szerdán Ilie Bolojan miniszterelnök.
Idén januárban a nyers adatok szerint 9,1 százalékkal, a szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 6,5 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom Romániában 2025 első hónapjához képest.
Ha az iráni konfliktus kirobbanása óta látottaknál enyhébben, de szerdán is emelte üzemanyagárait Romániai legkiterjedtebb töltőállomás-hálózatával rendelkező Petrom.
A romániai polgárok mintegy 80 százaléka idén nagyobb figyelmet fordít az árakra az online vásárlásoknál, és 57,8 százalékuk lemond a nem nélkülözhetetlen termékekről – derül ki a Cargus futárcég kedden közzétett felméréséből.
A koalíció nézeteltérések miatt bő három hónap késéssel kedden nyilvánosságra hozta a pénzügyminisztérium a 2026-os évi állami költségvetés tervezetét.
A ploieşti-i Petrotel Lukoil finomító újraindítását is fontolgatja a kormány a közel-keleti háború miatti üzemanyagár-emelkedés ellensúlyozására – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Bár a kőolaj világpiaci ára látványos csökkenésnek indult, miután Donald Trump amerikai elnök arról beszélt, hogy közel az iráni háború vége, kedden újra emelkedtek az árak a romániai töltőállomásokon.
Látogatottsági adatok