Fotó: Krónika
A Mezőgazdasági és Területfejlesztési Minisztérium saját fejlesztésű, SUMAL névre hallgató rendszert vezetett be az illegális fakitermelés visszaszorítása érdekében. A számítógépes program használata minden erdészeti, valamint fakitermeléssel és -kereskedelemmel foglalkozó cég számára kötelező. A programba be kell vezetni valamennyi értékaktát, vagyis azon, erdészetek által kiállított dokumentumot, amelyekből kiderül, mennyi fát termelhet ki egy cég egy adott erdőparcelláról, a fuvarlevelet és az adásvételi szerződést. Mindezen adatok a minisztérium központi szerverére kerülnek. A program figyelemmel kíséri, hogy a cégek által ténylegesen kivágott fa megfelel-e annak a mennyiségnek, amelyre az engedély szólt, illetve az eladott mennyiségnek. Az eltéréseket a SUMAL automatikusan jelzi.
„A rendszer elkülöníti a hivatalos eredetű fát attól, ami feketén megy. Ami feketén indul, azt nem lehet kifehéríteni, feketén kell haladnia a kivágástól a végső felhasználóig. Visszamenőleg nem lehet értékaktákat gyártani, és egy 100 köbméteres parcelláról nem lehet kivágni 200 köbméter fát, csak azért, hogy egy cégnek papírja legyen” – nyilatkozta Tőke István államtitkár. Elmondása szerint Romániában évente bizonyíthatóan mintegy 170 ezer köbméter fát termelnek ki illegálisan, ugyanakkor a valós menynyiség ennél vélhetően lényegesen nagyobb. Tőke István szerint nem megalapozottak azon vélekedések, hogy a Székelyföldön lopják a legtöbb fát, bár Borszék, Maroshévíz, Szentegyháza és a Gyimesek vidéke a forró pontok közé számít.
Szakértők véleménye szerint országos szinten a feketevágások mennyisége meghaladja az évi 2,5 millió köbmétert, ami a hivatalosan kitermelt famennyiségnek több mint 20 százaléka. A megélés kényszeréből elkövetett lopások mennyisége folyamatosan csökken, napjainkban az illegális kitermelések zömét cégek végzik rendelésre – tájékoztatott Cătălin Tobescu, a minisztérium munkatársa.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok