
Ördögi kör. Nincs oktatás a sofőriskolákban, de a kötelező autóbiztosítást fizetni kell
Fotó: Gábos Albin
Dráguláshoz vezethet egyes kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási kötvények felfüggesztése a szükségállapot idejére, a Krónikának nyilatkozó szakember szerint viszont mindenképp meg kell hozni az intézkedést.
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb/RCA) kötvények drágulásához vezethet a kormány terve, amellyel felfüggesztené azokra a gépjárművekre megkötött biztosításokat, amelyek a koronavírus-járvány miatt foganatosított óvintézkedések nyomán a szükségállapot idején nem közlekedhetnek – figyelmeztet a Pénzügyi Felügyelet (ASF).
Sajtóbeszámolók szerint a biztosítások piacát felügyelő intézmény tervezetet juttatott el a kormányhoz és a közlekedésügyi minisztériumhoz, ami bizonyos cégek esetében felfüggesztené a kötelező gépjármű-biztosításokat a szükségállapot idejére. A dokumentumhoz viszont csatoltak egy elemzést is, ami rávilágít arra, hogy milyen következményei lehetnek egy hasonló intézkedésnek. Ez pedig arra figyelmeztet, hogy a felfüggesztés nyomán valamennyi kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási kötvény megdrágulhat. A magyarázat:
A tervezet amúgy az áru- vagy személyszállítást végző cégekre, a sofőriskolákra és autóbérléssel foglalkozó vállalkozásokra vonatkozna azzal a feltétellel, hogy a szükségállapot idején nem közlekedhetnek. Az Economica.net gazdasági portál értesülései szerint nagyjából 500 ezer járművet érinthet a biztosítás esetleges felfüggesztése.
Elvileg megoldható és indokolt is a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás felfüggesztése a szükségállapot miatt leállásra kényszerült fuvarozók, szállítók esetében, ám ezt körültekintően kell megoldani – értékelt megkeresésünkre Biró Albin biztosítási szakértő. Rámutatott: a jelenlegi törvényben általános előírásként szerepel a lehetőség a kötelező biztosítás felfüggesztésére, ám ezt
„Sok országban a felfüggesztés feltétele, hogy a gépjármű-tulajdonos arra az időszakra leadja a rendszámot a rendőrségnek, a bejegyző hivatalnak vagy éppen a biztosítótársaságnak. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás alapelve, hogy az esetleges áldozatokat védje minden körülmény között, ezért ezekre az óvintézkedésekre szükség van, nem fordulhat elő, hogy az áldozat ne kapjon kártérítést, mert biztosítás nélküli gépjármű okozott balesetet. Amint a tulajdonos újra aktiválja a biztosítását, akkor kellene visszakapnia a rendszámot, hogy újra közlekedhessen” – részletezte a felügyelet volt tagja.
Fotó: Kristó Róbert
A szakember szerint a kötvények felfüggesztése a szállítók, fuvarozók esetében indokolt, hiszen ha nincs tevékenységük, nincs bevételük sem, és egyszerűen nem tudják törleszteni a biztosítás havi részletét. Biró leszögezte: a pénzügyi felügyelet „lagymatag” riogatása, hogy a felfüggesztés utólag a kötvények drágításához vezet, nem orvosolja a jelenlegi problémákat.
– véli a szakértő. Meglátása szerint különben ezt már korábban is meg lehetett volna és meg kellett volna lépni, hiszen a szükségállapot már több mint egy hónapja tart, és azóta a szállítók egy része nem közlekedik, és bevétele sincs.
Másrészt – tette hozzá – arra is oda kell figyelni, hogy nem lehet a kényszerhelyzet teljes költségét a biztosítótársaságokra terhelni, számukra is kell találni könnyítéseket, hogy a kiesett bevételek ne sodorják őket vészhelyzetbe. A szakember emlékeztetett: a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások 40 százaléka egyetlen biztosítótársaságnál van, ha annál egy-két havi részlettörlesztés kiesik, komoly gondjai lehetnek a kárkifizetésekkel.
Biró Albin rámutatott, a szükségállapot alatt kevesebb gépjármű közlekedik az utakon, valószínű ebben az időszakban kevesebb a baleset, kisebbek lesznek a kárigénylések is, ám ez idővel mutatkozik meg. „Rengeteg elhúzódó ügy van, két-három évről is vannak most esedékes kárkifizetések, ezek éppen a nagyobb összegű igénylések esetén. Másrészt a biztosítótársaságok több száz alkalmazottal dolgoznak, a kárkifizetések mellett a működési költségeiket is elő kell teremteniük. Ha drasztikusan visszaesik a bevételük a kötelező biztosítások felfüggesztése miatt, bajba kerülhetnek. Amennyiben a terhet rányomják az egyik félre, ott leszünk, ahol a part szakad: leállnak a kárkifizetések, akár a biztosítási garanciaalap (FGA) beavatkozására is szükség lehet” – kongatta meg a vészharangot a szakértő.
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az esetleges drágulás nem közvetlen veszély, hiszen egyelőre ez nem esedékes. „Ha a szállítók megkötöttek egy egy- vagy féléves biztosítási kötvényt, azt abban az árban fizetik havi részletekben, az ár tehát a következő időszakban nem módosulhat, viszont az egy-két havi kiesés komoly fennakadásokat okozhat a rendszerben” – összegzett Biró Albin.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
szóljon hozzá!