
Ördögi kör. Nincs oktatás a sofőriskolákban, de a kötelező autóbiztosítást fizetni kell
Fotó: Gábos Albin
Dráguláshoz vezethet egyes kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási kötvények felfüggesztése a szükségállapot idejére, a Krónikának nyilatkozó szakember szerint viszont mindenképp meg kell hozni az intézkedést.
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb/RCA) kötvények drágulásához vezethet a kormány terve, amellyel felfüggesztené azokra a gépjárművekre megkötött biztosításokat, amelyek a koronavírus-járvány miatt foganatosított óvintézkedések nyomán a szükségállapot idején nem közlekedhetnek – figyelmeztet a Pénzügyi Felügyelet (ASF).
Sajtóbeszámolók szerint a biztosítások piacát felügyelő intézmény tervezetet juttatott el a kormányhoz és a közlekedésügyi minisztériumhoz, ami bizonyos cégek esetében felfüggesztené a kötelező gépjármű-biztosításokat a szükségállapot idejére. A dokumentumhoz viszont csatoltak egy elemzést is, ami rávilágít arra, hogy milyen következményei lehetnek egy hasonló intézkedésnek. Ez pedig arra figyelmeztet, hogy a felfüggesztés nyomán valamennyi kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási kötvény megdrágulhat. A magyarázat:
A tervezet amúgy az áru- vagy személyszállítást végző cégekre, a sofőriskolákra és autóbérléssel foglalkozó vállalkozásokra vonatkozna azzal a feltétellel, hogy a szükségállapot idején nem közlekedhetnek. Az Economica.net gazdasági portál értesülései szerint nagyjából 500 ezer járművet érinthet a biztosítás esetleges felfüggesztése.
Elvileg megoldható és indokolt is a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás felfüggesztése a szükségállapot miatt leállásra kényszerült fuvarozók, szállítók esetében, ám ezt körültekintően kell megoldani – értékelt megkeresésünkre Biró Albin biztosítási szakértő. Rámutatott: a jelenlegi törvényben általános előírásként szerepel a lehetőség a kötelező biztosítás felfüggesztésére, ám ezt
„Sok országban a felfüggesztés feltétele, hogy a gépjármű-tulajdonos arra az időszakra leadja a rendszámot a rendőrségnek, a bejegyző hivatalnak vagy éppen a biztosítótársaságnak. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás alapelve, hogy az esetleges áldozatokat védje minden körülmény között, ezért ezekre az óvintézkedésekre szükség van, nem fordulhat elő, hogy az áldozat ne kapjon kártérítést, mert biztosítás nélküli gépjármű okozott balesetet. Amint a tulajdonos újra aktiválja a biztosítását, akkor kellene visszakapnia a rendszámot, hogy újra közlekedhessen” – részletezte a felügyelet volt tagja.
Fotó: Kristó Róbert
A szakember szerint a kötvények felfüggesztése a szállítók, fuvarozók esetében indokolt, hiszen ha nincs tevékenységük, nincs bevételük sem, és egyszerűen nem tudják törleszteni a biztosítás havi részletét. Biró leszögezte: a pénzügyi felügyelet „lagymatag” riogatása, hogy a felfüggesztés utólag a kötvények drágításához vezet, nem orvosolja a jelenlegi problémákat.
– véli a szakértő. Meglátása szerint különben ezt már korábban is meg lehetett volna és meg kellett volna lépni, hiszen a szükségállapot már több mint egy hónapja tart, és azóta a szállítók egy része nem közlekedik, és bevétele sincs.
Másrészt – tette hozzá – arra is oda kell figyelni, hogy nem lehet a kényszerhelyzet teljes költségét a biztosítótársaságokra terhelni, számukra is kell találni könnyítéseket, hogy a kiesett bevételek ne sodorják őket vészhelyzetbe. A szakember emlékeztetett: a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások 40 százaléka egyetlen biztosítótársaságnál van, ha annál egy-két havi részlettörlesztés kiesik, komoly gondjai lehetnek a kárkifizetésekkel.
Biró Albin rámutatott, a szükségállapot alatt kevesebb gépjármű közlekedik az utakon, valószínű ebben az időszakban kevesebb a baleset, kisebbek lesznek a kárigénylések is, ám ez idővel mutatkozik meg. „Rengeteg elhúzódó ügy van, két-három évről is vannak most esedékes kárkifizetések, ezek éppen a nagyobb összegű igénylések esetén. Másrészt a biztosítótársaságok több száz alkalmazottal dolgoznak, a kárkifizetések mellett a működési költségeiket is elő kell teremteniük. Ha drasztikusan visszaesik a bevételük a kötelező biztosítások felfüggesztése miatt, bajba kerülhetnek. Amennyiben a terhet rányomják az egyik félre, ott leszünk, ahol a part szakad: leállnak a kárkifizetések, akár a biztosítási garanciaalap (FGA) beavatkozására is szükség lehet” – kongatta meg a vészharangot a szakértő.
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az esetleges drágulás nem közvetlen veszély, hiszen egyelőre ez nem esedékes. „Ha a szállítók megkötöttek egy egy- vagy féléves biztosítási kötvényt, azt abban az árban fizetik havi részletekben, az ár tehát a következő időszakban nem módosulhat, viszont az egy-két havi kiesés komoly fennakadásokat okozhat a rendszerben” – összegzett Biró Albin.
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
szóljon hozzá!