2009. február 17., 09:212009. február 17., 09:21
Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője „jó irányba tett, jó lépéseknek” nevezte a Gyurcsány Ferenc által a Parlamentben ismertetett gazdasági intézkedéscsomagot. Hozzátette: ennél sokkal nagyobb mozgástere jelenleg nincs a kormánynak. Véleménye szerint az adórendszer átalakítása, a járulékok csökkentése valamelyest enyhítheti a recesszió hatásait, de összességében a vázolt intézkedések nem oldják meg a gazdasági problémákat. Ha viszont a tervezett lépések megvalósulnak, és ezekre további reformok épülnek, akkor már elősegíthetik a magyar gazdaság versenyképességének javulását.
Keszeg Ádám, a Raiffeisen Bank elemzője szerint is jó az iránya a miniszterelnök által felvázolt javaslat-csomagnak, különösen a lineáris adózás és az élőmunka terheinek csökkentése irányába mutató lépéseket illetően, azonban a gazdaság megmentéséhez közel sem elég. Az elemző kifejtette: az, hogy az alsó adókulcs 19 százalékra nő, és a sávhatár az átlag feletti keresetek fölé emelkedik, azt jelzi, hogy a kormány az adózók többségét egy adókulcsba próbálja meg beszorítani.
Pozitívnak értékelte azt is, hogy lépések történnek az élőmunkát terhelő járulékok csökkentésére, amit a szakma már évek óta szorgalmaz. Az adóátrendezés ugyanakkor a költségvetési hiány szempontjából semleges hatású az idén és jövőre is – mondta az elemző. Mivel az eredeti tervekhez képest alacsonyabb GDP-vel számoltak idén, ezt „kompenzálják” az idénre jelzett 200–220 milliárd forintos állami kiadásszűkítéssel.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.