
Van gyorsvasútterv. Bukarest egyelőre előzetes elemzésekre hagyatkozik
Fotó: Pixabay.com
A román kormány előzetes elemzései szerint mintegy 17 milliárd euróba kerülhet egy új építésű gyorsvasúthálózat megvalósítása Bukaresttől Erdélyen át Budapest felé, a magyar határig – közölte a közlekedési minisztérium egy interpelláció nyomán. Ugyanakkor egy olyan lehetséges gyorsvasút-nyomvonallal is számolnak, amely már meglévő vagy tervezett fejlesztésekre is rákapcsolódna. Határidőket azonban továbbra sem emlegetnek.
2024. szeptember 02., 18:232024. szeptember 02., 18:23
Részletekkel szolgált a román szállításügyi minisztérium a Budapest–Bukarest-gyorsvasút tervéről, amelyről előzetes elemzések készültek, még a megvalósíthatósági tanulmány megrendelése előtt. A szaktárca jelezte: a nagy sebességű vasút megvalósítását a 2021 és 2030 között tervezett nagy infrastrukturális beruházásokat összegző stratégia, az úgynevezett általános szállításügyi keretterv (master plan) is ösztönzi.
Szélsebes összeköttetés jöhet létre Magyarország és Románia között a gyorsvasútnak köszönhetően
Fotó: Pixabay.com
A közlekedési tárca egy kolozsvári parlamenti képviselő, a liberális (PNL) Radu Moisin interpellációja nyomán szolgált információkkal. A kormánypárti honatya a nagykoalíció másik alakulata, a Szociáldemokrata Párt (PSD) által adott román kormányfő, Marcel Ciolacu, illetve Orbán Viktor magyar miniszterelnök júliusi bukaresti találkozója után fogalmazott meg kérdéseket a gyorsvasúttervekkel kapcsolatban.
Ugyanis – amint arról beszámoltunk – a megbeszélésen ezeket is érintették. „Megállapodtunk abban is, hogy
– írta a tárgyalást követően Facebook-oldalán Marcel Ciolacu.

Orbán Viktor miniszterelnök tavalyi tárgyalásukat követően idén is megbeszélést folytatott Bukarestben Marcel Ciolacu román kormányfővel – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát irányító helyettes államtitkár pénteken.
A román kormány közlekedési minisztériuma múlt héten válaszolt Radu Moisin parlamenti képviselő kérdéseire. A Hotnews hírportál által idézett levélben emlékeztetnek: a konstancai kikötő összekötése Bukaresttel, illetve Budapesttel, azon keresztül pedig a nyugat-európai vasúthálózattal a szállításügyi keretterv része.
„A Budapest–Bukarest nagy sebességű vasút konkrét megvalósítása érdekében, a közlekedési infrastruktúra 2021-2030 közötti fejlesztését szolgáló beruházási programban javasolják egy kelet-nyugat irányú gyorsvasút megvalósíthatósági tanulmányának elkészítését, úgy, hogy minél kevésbé érintse a már meglévő vagy tervbe vett vasútfejlesztéseket” – olvasható a szaktárca tájékoztatásában.
Kiemelik: a megvalósíthatósági tanulmányt különböző földtani és környezetvédelmi kutatások alapján kell elkészíteni, figyelmet fordítva a beruházás fenntarthatóságára, az ár-érték arányra, illetve arra is, hogy a nagyszabású infrastruktúrafejlesztések kiszolgálják a legfőbb agglomerációs központokat és a fejlődő térségeket délkelet–északnyugat irányban.
A gyorsvasútépítés kilométerenként 25-30 millió euróba kerülhet
Fotó: Pixabay.com
A megvalósíthatósági tanulmány elkészülte előtt a szállításügyi minisztérium már készített bizonyos előzetes elemzéseket, amelyek – ahogyan már korábban is elhangzottak – elviekben két kivitelezési lehetősséggel, útvonallal számolnak.
Egy másik elképzelésben egy „hibrid” gyorsvasútvonalat vázoltak fel, melynek egyes – más tervben is szereplő – szakaszain „csupán” 160 km/h-val haladnának a szerelvények, például hegyvidéken vagy már meglévő, eredetileg ekkora maximális sebességre tervezett szakaszokon. A fennmaradó vonalat pedig újonnan építenék meg úgy, hogy eleget tegyen a 200 km/h feletti sebességelvárásnak.
A bukaresti közlekedési minisztérium (áfával együtt) 142 millió euróra becsüli a megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére szánt összeget. Viszont dátumokkal továbbra sem szolgál. „Jelen pillanatban elhamarkodott lenne konkrét időponttal szolgálni a Budapest és Bukarest közötti gyorsvasút elkészültéről. Ez a finanszírozás azonosításától, megszerzésétől, a megvalósíthatósági tanulmány következtetéseitől, a közbeszerzés határidőitől, szerződéskötéstől, stb. függ” – olvasható a közlekedési minisztérium interpellációra adott válaszában.
A meglévő fejlesztéseket is kihasználhatják a gyorsvasútépítés során
Fotó: Facebook/CFR Infrastructura
Az elmúlt években a magyar kormány képviselői többször is beszéltek a magyar fővárostól Kolozsvárig vagy akár a román fővárosig építendő új nagy sebességű vasútról.
Közben azonban az európai uniós előírások, forráslehívási feltételek is „gyorsításra” kényszerítették a román hatóságokat, így szivárogni kezdtek a különböző elképzelések a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) Romániát érintő szakaszainak megfeleltetéséről, illetve a nyugati gyorsvasúthálózatra kapcsolódásról.
Idén tavasszal Adina Vălean, az Európai Bizottság román közlekedésügyi biztosa kész tényként kezelte, hogy a jövőben gyorsvasút fogja összekötni Budapestet és Bukarestet: ennek érdekében például már projektváltoztatást is eszközöltek egy Brassó melletti szakaszon. Elmondása szerint a megvalósítás időpontja csak „a felektől függ”.

Kész tényként kezeli Adina Vălean, az Európai Bizottság román közlekedésügyi biztosa, hogy a jövőben gyorsvasút fogja összekötni Budapestet és Bukarestet. Közben továbbra sem tiszta, hol „találkozhatnak” a magyar és a román elképzelések.
A Budapest–Nagyvárad–Kolozsvár-vonalon, vagy egészen Bukarestig elképzelt gyorsvasút ötlete kiemelten foglalkoztatja az erdélyi magyarokat, hiszen az anyaországi kezdeményezésű tervek azzal kecsegtetnek, hogy
Új idők köszönthetnek a kolozsvári vasútállomásra is a gyorsvasútnak köszönhetően
Fotó: Rostás Szabolcs
A 450 kilométer hosszúságú Budapest–Kolozsvár-gyorsvasút kiépítésére a magyar kormány tett javaslatot évekkel ezelőtt.
Időközben a romániai oldalon konkrét fejlesztések is elkezdődtek, a gyorsvasút tervével párhuzamosan, attól függetlenül: idén januárban nekifogtak a 166,2 kilométeres Kolozsvár–Nagyvárad–Biharpüspöki-vasútvonal korszerűsítésének, villamosításának, a 9,36 milliárd lejes összeget az Európai Unió helyreállítási alapjából biztosítják. A lezárt szakaszok miatt a közlekedést évekig felborító, a nemzetközi járatok elterelését maga után vonó fejlesztések lezártával a személyszállító szerelvények 160 km/h-s sebességgel közlekedhetnek majd.

A vonatozás lehet kellemes élmény még Erdélyben is – a Nagyvárad és Kolozsvár közötti szakasz felújítása miatti kényszerű kerülő nyomán azonban ma egyáltalán nem az.
Miközben továbbra is az Európai Unió legmagasabb inflációjával „büszkélkedhet”, egy 93 országot górcső alá vevő elemzés szerint világviszonylatban is az előkelőnek cseppet sem mondható 24. helyet foglalja el a román inflációs ráta.
1,85 milliárd dolláros beruházási költség mellett 2,2 milliárd dolláros éves bevételt becsül az amerikai Critical Metals nevű cég Erdélyben tervezett ritkadöldfém-feldolgozó üzemében.
A legnagyobb romániai földgázkitermelő és -szolgáltató azt tervezi, hogy beszáll a lakossági gázszolgáltatásba is.
Tovább drágult csütörtökön a gázolaj – ez már a harmadik egymást követő nap, hogy a dízel autót vezető sofőröknek többet kell lepengetniük tankoláskor, mint egy nappal korábban.
Az Országos Adóhatóság (ANAF) pontosítani akarja azokat a szabályokat, amelyek alapján egy vállalkozás vagy más adós rendezetlen adótartozásaiért egy másik személyt is felelőssé lehet tenni.
A horvát Prima Group tulajdonába került a nagyszalontai ADA bútorgyár – adta hírül a Profit.ro gazdasági hírportál.
Radu Miruță ügyvivő közlekedési miniszter azt ígéri, nem fog leállni a vasúti közlekedés Romániában. A tárcavezető azt követően volt kénytelen kedden megszólalni, hogy a vasúti szakszervezetek újfent vészharangot kongattak.
Ha reggel még nem is, délre már nőttek az üzemanyagárak a piacvezető Petromnál, ahogy az OMV-nél is.
A pénzügyminisztérium döntése értelmében szeptember 16. és 30. között továbbra is az alacsonyabb jövedékiadó-szintet alkalmazzák.
Három kontinens kilenc országából érkeztek csapatok Kolozsvárra a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kara által szervezett Babeș-Bolyai University International Case Competition (BBU-ICC) nemzetközi gazdasági esettanulmány-versenyre.
szóljon hozzá!