Van gyorsvasútterv. Bukarest egyelőre előzetes elemzésekre hagyatkozik
Fotó: Pixabay.com
A román kormány előzetes elemzései szerint mintegy 17 milliárd euróba kerülhet egy új építésű gyorsvasúthálózat megvalósítása Bukaresttől Erdélyen át Budapest felé, a magyar határig – közölte a közlekedési minisztérium egy interpelláció nyomán. Ugyanakkor egy olyan lehetséges gyorsvasút-nyomvonallal is számolnak, amely már meglévő vagy tervezett fejlesztésekre is rákapcsolódna. Határidőket azonban továbbra sem emlegetnek.
2024. szeptember 02., 18:232024. szeptember 02., 18:23
Részletekkel szolgált a román szállításügyi minisztérium a Budapest–Bukarest-gyorsvasút tervéről, amelyről előzetes elemzések készültek, még a megvalósíthatósági tanulmány megrendelése előtt. A szaktárca jelezte: a nagy sebességű vasút megvalósítását a 2021 és 2030 között tervezett nagy infrastrukturális beruházásokat összegző stratégia, az úgynevezett általános szállításügyi keretterv (master plan) is ösztönzi.
Szélsebes összeköttetés jöhet létre Magyarország és Románia között a gyorsvasútnak köszönhetően
Fotó: Pixabay.com
A közlekedési tárca egy kolozsvári parlamenti képviselő, a liberális (PNL) Radu Moisin interpellációja nyomán szolgált információkkal. A kormánypárti honatya a nagykoalíció másik alakulata, a Szociáldemokrata Párt (PSD) által adott román kormányfő, Marcel Ciolacu, illetve Orbán Viktor magyar miniszterelnök júliusi bukaresti találkozója után fogalmazott meg kérdéseket a gyorsvasúttervekkel kapcsolatban.
Ugyanis – amint arról beszámoltunk – a megbeszélésen ezeket is érintették. „Megállapodtunk abban is, hogy
– írta a tárgyalást követően Facebook-oldalán Marcel Ciolacu.
Orbán Viktor miniszterelnök tavalyi tárgyalásukat követően idén is megbeszélést folytatott Bukarestben Marcel Ciolacu román kormányfővel – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát irányító helyettes államtitkár pénteken.
A román kormány közlekedési minisztériuma múlt héten válaszolt Radu Moisin parlamenti képviselő kérdéseire. A Hotnews hírportál által idézett levélben emlékeztetnek: a konstancai kikötő összekötése Bukaresttel, illetve Budapesttel, azon keresztül pedig a nyugat-európai vasúthálózattal a szállításügyi keretterv része.
„A Budapest–Bukarest nagy sebességű vasút konkrét megvalósítása érdekében, a közlekedési infrastruktúra 2021-2030 közötti fejlesztését szolgáló beruházási programban javasolják egy kelet-nyugat irányú gyorsvasút megvalósíthatósági tanulmányának elkészítését, úgy, hogy minél kevésbé érintse a már meglévő vagy tervbe vett vasútfejlesztéseket” – olvasható a szaktárca tájékoztatásában.
Kiemelik: a megvalósíthatósági tanulmányt különböző földtani és környezetvédelmi kutatások alapján kell elkészíteni, figyelmet fordítva a beruházás fenntarthatóságára, az ár-érték arányra, illetve arra is, hogy a nagyszabású infrastruktúrafejlesztések kiszolgálják a legfőbb agglomerációs központokat és a fejlődő térségeket délkelet–északnyugat irányban.
A gyorsvasútépítés kilométerenként 25-30 millió euróba kerülhet
Fotó: Pixabay.com
A megvalósíthatósági tanulmány elkészülte előtt a szállításügyi minisztérium már készített bizonyos előzetes elemzéseket, amelyek – ahogyan már korábban is elhangzottak – elviekben két kivitelezési lehetősséggel, útvonallal számolnak.
Egy másik elképzelésben egy „hibrid” gyorsvasútvonalat vázoltak fel, melynek egyes – más tervben is szereplő – szakaszain „csupán” 160 km/h-val haladnának a szerelvények, például hegyvidéken vagy már meglévő, eredetileg ekkora maximális sebességre tervezett szakaszokon. A fennmaradó vonalat pedig újonnan építenék meg úgy, hogy eleget tegyen a 200 km/h feletti sebességelvárásnak.
A bukaresti közlekedési minisztérium (áfával együtt) 142 millió euróra becsüli a megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére szánt összeget. Viszont dátumokkal továbbra sem szolgál. „Jelen pillanatban elhamarkodott lenne konkrét időponttal szolgálni a Budapest és Bukarest közötti gyorsvasút elkészültéről. Ez a finanszírozás azonosításától, megszerzésétől, a megvalósíthatósági tanulmány következtetéseitől, a közbeszerzés határidőitől, szerződéskötéstől, stb. függ” – olvasható a közlekedési minisztérium interpellációra adott válaszában.
A meglévő fejlesztéseket is kihasználhatják a gyorsvasútépítés során
Fotó: Facebook/CFR Infrastructura
Az elmúlt években a magyar kormány képviselői többször is beszéltek a magyar fővárostól Kolozsvárig vagy akár a román fővárosig építendő új nagy sebességű vasútról.
Közben azonban az európai uniós előírások, forráslehívási feltételek is „gyorsításra” kényszerítették a román hatóságokat, így szivárogni kezdtek a különböző elképzelések a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) Romániát érintő szakaszainak megfeleltetéséről, illetve a nyugati gyorsvasúthálózatra kapcsolódásról.
Idén tavasszal Adina Vălean, az Európai Bizottság román közlekedésügyi biztosa kész tényként kezelte, hogy a jövőben gyorsvasút fogja összekötni Budapestet és Bukarestet: ennek érdekében például már projektváltoztatást is eszközöltek egy Brassó melletti szakaszon. Elmondása szerint a megvalósítás időpontja csak „a felektől függ”.
Kész tényként kezeli Adina Vălean, az Európai Bizottság román közlekedésügyi biztosa, hogy a jövőben gyorsvasút fogja összekötni Budapestet és Bukarestet. Közben továbbra sem tiszta, hol „találkozhatnak” a magyar és a román elképzelések.
A Budapest–Nagyvárad–Kolozsvár-vonalon, vagy egészen Bukarestig elképzelt gyorsvasút ötlete kiemelten foglalkoztatja az erdélyi magyarokat, hiszen az anyaországi kezdeményezésű tervek azzal kecsegtetnek, hogy
Új idők köszönthetnek a kolozsvári vasútállomásra is a gyorsvasútnak köszönhetően
Fotó: Rostás Szabolcs
A 450 kilométer hosszúságú Budapest–Kolozsvár-gyorsvasút kiépítésére a magyar kormány tett javaslatot évekkel ezelőtt.
Időközben a romániai oldalon konkrét fejlesztések is elkezdődtek, a gyorsvasút tervével párhuzamosan, attól függetlenül: idén januárban nekifogtak a 166,2 kilométeres Kolozsvár–Nagyvárad–Biharpüspöki-vasútvonal korszerűsítésének, villamosításának, a 9,36 milliárd lejes összeget az Európai Unió helyreállítási alapjából biztosítják. A lezárt szakaszok miatt a közlekedést évekig felborító, a nemzetközi járatok elterelését maga után vonó fejlesztések lezártával a személyszállító szerelvények 160 km/h-s sebességgel közlekedhetnek majd.
A vonatozás lehet kellemes élmény még Erdélyben is – a Nagyvárad és Kolozsvár közötti szakasz felújítása miatti kényszerű kerülő nyomán azonban ma egyáltalán nem az.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az energiaforrások diverzifikálásával, a tárolókapacitások bővítésével, a villamosenergia-hálózat és a regionális összeköttetések fejlesztésével, valamint a Neptun Deep révén csökkentené a kormány Románia energiafüggőségét – jelentette ki a kormányfő.
Legtöbb 15 ezer lejes támogatást igényelhetnek magánszemélyek a megújuló forrásokból származó villamos energia tárolására szolgáló rendszerek telepítéséhez; a 400 millió lejes keretösszegű programra november 20-án kezdődik a jelentkezés.
Elhárult az akadály a Tuzla – Podișor gázvezeték üzembe helyezése elől, miután a legfelsőbb bíróság törvényesnek minősítette az építési engedélyt.
Újraindították a cernavodai atomerőművet pénteken – jelentette be a Nuclearelectrica atomenergia-termelő vállalat. A létesítményt július végén állították le a dunai vízhiány miatt.
Jelentős fejlesztések lezárultának örvendezhet az erdélyi vasúthálózat a következő években – legalábbis a bukaresti papírokon vázolt tervek szerint.
Arad megyében a repceföldek 80-90 százalékát tönkretette az aszály, a területeket újra kell vetni más kultúrákkal, ami a gazdálkodóknak a terméskiesés mellett további kiadásokkal jár, tehát kétszeres a veszteségük.
Most már biztos, hogy január elsejétől emelik a nyugdíjakat – jelentette be Florin Manole munkaügyi miniszter.
A küszöbön álló közigazgatási reform nem merülhet ki a kistelepülések vak kényszerösszevonásában, ha valódi, válságálló megoldást és a kisebbségi jogok megmaradását akarjuk a következő évtizedre.
Várhatóan november 6-án, pénteken kapcsolják vissza az országos villamosenergia-rendszerre a cernavodăi atomerőmű 1-es reaktorát, amelynek újraindítását szerdán kezdték meg – közölte a Nuclearelectrica energetikai vállalat.
Románia visszacsúszott, Magyarország előrelépett az európai országokban regisztrált vásárlóerőt górcső alá vevő rangsorban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!