Gyermekgondozási díj küszöb nélkül

A módosítás július elsejétől lép hatályba, amenynyiben Klaus Johannis államfő kihirdeti azt.
Mint ismeretes, a jelenleg hatályos törvény értelmében a kismamának/kispapának választania kell, hogy egy vagy két évre megy gyedre.

Amennyiben az egy évet választja, megkapja az alatt az idő alatt az előző 12 hónapban keresett nettó átlagfizetése 85 százalékát, de havonta nem több, mint 3400 lejt – korábban ugyanis enynyiben határozták meg a plafonértéket. Amennyiben úgy dönt, hogy két évet szeretne gyermeke mellett tölteni, akkor a plafonérték 1200 lejre csökken, amihez mindössze a gyermeknek járó 200 lejes nevelési segély adódik hozzá, tehát 1400 lejből kell gazdálkodnia.4

A szerdán elfogadott módosítások viszont eltörlik a választási kötelezettséget, és a korábbi kereset 85 százaléka jár két éven át függetlenül attól, hogy valaki 5000 vagy 15 000 lejt keresett a gyermek születését megelőző 12 hónapban. Egyetlen megkötés, hogy a havi járandóság nem lehet kevesebb a bruttó minimálbér 85 százalékánál – a kormány által garantált legkisebb jövedelem május elsejétől nő 1250 lejre a jelenlegi 1050 lejről. Amennyiben viszont a szülő idő előtt vissza szeretne térni a munkába, a minimális juttatás felét kapja meg havonta úgynevezett visszailleszkedési pótdíjként.

A fogyatékkal született kisdedet nevelő szülőnek eközben hároméves gyermeknevelési szabadság jár. Ikergyermekek esetén pedig havi járandóság összege a második gyermekkel kezdődően minden gyermek után a bruttó minimálbér 85 százalékával nő.

A már gyeden lévőkre is érvényes

Jó hír ugyanakkor a már gyeden lévőknek, hogy a jogszabály július elsejei hatályba lépését követő időszakra kérhetik a havi juttatás átszámolását – mondta el a Krónika érdeklődésére Kerekes Károly RMDSZ-es parlamenti képviselő. Továbbá akik anyagi megfontolásból választották az egyéves gyedet, azok kérhetik az otthon töltött idő meghosszabbítását.

„Kismamaként örülök a döntésnek, hiszen úgy tűnik, a régebben megítélt összegeket is újraszámolják, ezért reményeim szerint valamivel nagyobb gyest fogok kapni a gyermeknevelési szabadságom hátralévő részében” – fejtette ki kérdésünkre a nagyváradi B. N. O., aki egyébként is jónak tartja, hogy ezentúl a kétéves gyed esetében sem lesz felső plafon, hiszen eddig akik nagyobb fizetéssel rendelkeztek, csak azért választották az egy évet, mert úgy legalább nem korlátozták a juttatásukat 1200 lejre függetlenül attól, hogy addig mennyit kerestek.

„Én személyesen ismerek olyan anyukát, aki egy-kétszáz lejes plusz miatt ment csak egyetlen évre gyedre, és a munkába viszszatérve keserűen megbánta ezt a döntést. Egy egyéves gyermek még épphogy nem csecsemő, arról nem is beszélve, hogy nem minden családban van nagyszülő a közelben, aki vigyázhatna a gyermekre, amíg a szülők dolgoznak, bölcsődei helyekből pedig közismert a hiány” – mutatott rá.

Túl szép, hogy igaz legyen?

„Túl szép, hogy igaz legyen. A képviselőház elfogadta ugyan a törvénytervezetet, de még alá kell írnia az államfőnek, ha egyetért vele, és meg kell jelennie a Hivatalos Közlönyben” – értékelte a képviselőház döntését a Krónikának Matekovics Hajnalka, a kolozsvári Életfa Családsegítő Egyesület alelnöke.

Mint részletezte: a törvénytervezet rendelkezéseiről korábban szóbeszéd formájában hallott, de azok a változtatások, amelyekről korábban szó volt, hogy benne lesznek a törvényben, meglátása szerint nagyon jó intézkedések. „Most egy lépéssel előrébb tartunk, de még mindig nincs érvényben a törvény. Amíg nem jelenik meg, addig nem százszázalékos, hogy tényleg kihirdetik. Azt gondolom, hogy ezek választási évi ígérgetések, mert ennek azért elég komoly anyagi vonzata van a költségvetésre nézve” – intett óvatosságra Matekovics Hajnalka. Kérdésünkre viszont elmondta: a családok anyagi szempontból mindenképpen jobban járnának az új szabályozással.

A kormány nem támogatja

Azt, hogy Klaus Johannis államfő ki fogja-e hirdetni a jogszabályt, nehéz lenne megmondani, a kormány azonban nem támogatta az államkasszát megterhelő intézkedés elfogadását. A kabinet elsősorban azt kérte, hogy a parlament nevezze meg az erre felhasználható forrásokat. Ana Costea munkaügyi miniszter az alsóház szakbizottságában is azt hangsúlyozta, hogy az általa vezetett tárca a 3400 lejes plafonérték megtartását szorgalmazza.

„Nem azért, mert nem figyelünk oda, hanem hogy elkerüljük a csalásokat, megtartsuk az egyensúlyt, egyenlő bánásmódban részesítsük a magánszektorban és a közszférában dolgozó kismamákat” – fogalmazta meg Costea. Dacian Cioloş miniszterelnök eközben nyilvánosan szólította fel a honatyákat, hogy mondják meg, honnan lehet előteremteni az intézkedés gyakorlatba ültetéséhez szükséges anyagi erőforrásokat.

A munkaügyi tárca szerint a gyed felső határának eltörlése idén 210 millió lej többletkiadást jelent a büdzsének, jövőre pedig a többlet már 850 millió lejre emelkedhet. Jelenleg ugyanis 176 ezer szülő jogosult gyedre, közülük 138 ezren kapnak 600 és 1200 lej közötti támogatást, csaknem 40 ezren pedig – akik az első év után visszamentek dolgozni – a gyerek kétéves koráig havi 500 lejes „visszailleszkedési” segélyben részesülnek.

Pótszabadság „képzett” apáknak

Tizenöt nappal több apasági pótszabadságot kaphatnak azok az édesapák, akik elvégeznek egy csecsemőgondozási tanfolyamot – az erről szóló törvénytervezetet kedden fogadta el a szenátus, ám még a képviselőháznak is rá kell bólintania. Az apának az első két gyermeke után járhatnak ezek a pluszszabadnapok. A most hatályban lévő törvény előírásai szerint ha az apa elvégezte a csecsemőgondozási tanfolyamot, akkor az 5 napos apasági szabadság 10 nappal nő, és az apa egyetlen alkalommal élhet ezzel a lehetőséggel.

„Úgy hisszük, hogy eljött az ideje azon társadalmi kategóriák támogatásának, amelyek jövedelme megengedi, hogy legkevesebb két gyermeket vállaljanak, és kellőképpen érettek ahhoz, hogy az újszülött életének első óráitól biztosítsák gyermekük jövőjét” – mutatnak rá a nemzeti liberális párti (PNL) kezdeményezők a jogszabálytervezet indoklásában.