Görögország a legkockázatosabb adós

 A CMA DataVision negyedévzáró listáján – amely az államadósság-törlesztési leállás kockázata ellen kínált származékos biztosítási csereügyletek (credit default swaps, CDS) szeptemberi utolsó árazásai alapján sorolja be az egyes szuverén adósokat – a súlyos adósság- és államháztartási gondokkal küszködő Görögország mögött a második helyen az ugyancsak euróövezeti tag Portugália áll. Mindkét valutauniós tagállam megelőzi a harmadik helyre került Venezuelát, a negyedik helyen álló Argentínát és az ötödik legkockázatosabb szuverén adósnak minősülő Pakisztánt is, utánuk Írország következik. A legkockázatosabb tízes csoportban a kilencedik helyen most ismét szerepel Magyarország, amely a hetedik helyezett Olaszországgal együtt került vissza ebbe a mezőnybe, miután az európai folyamatokat követve egyaránt jelentősen emelkedtek CDS-árazásaik.

Eközben elemzők és politikusok világszerte azt találgatják, mekkora kockázatot jelentene Görögország sokat emlegetett államcsődje. Helmut Schmidt egykori német kancellár szerint például nem jelentene katasztrófát az átmeneti fizetésképtelenség, ami ugyan a görögöknek és a többi európainak komoly szerencsétlenséget jelentene, de nem a „létet veszélyeztető tragédiát”. Schmidt támogatja Görögország uniós megmentését, mivel egy államcsőd esetén szerinte jelentősen csökkenne a 27 tagállam hite a közösségben. A témában egyébként utódja, Angela Merkel is úgy véli, hogy Görögországnak a közös pénzt használó EU-tagállamok között kell maradnia, ugyanakkor hangoztatta, hogy Athén ügyében Németország csak akkor hozza meg következő döntését, ha már ismeri a nemzetközi (uniós és nemzetközi valutaalapi) szakértők most készülő újabb jelentését. Reményét fejezte ki, hogy a jelentés a következő állam- és kormányfői EU-találkozóra, azaz október 17-éig elkészül. „Görögországnak meg kell adni az esélyt, hogy talpra álljon” – fogalmazott Merkel.

Csakhogy nem tudni, lesz-e türelmük kivárni hazájuk talpra állását a görögöknek, akik egyre borúsabbnak látják saját és országuk jövőjét. A balkáni országban szerdán 24 órás általános sztrájk zajlott tiltakozásul a költségvetési megszorítások újabb hulláma ellen. Beszüntették a munkát az orvosok, a tanárok, a közlekedési dolgozók, a minisztériumi, önkormányzati alkalmazottak és a közszolgálati média újságírói. A sztrájk miatt egyetlen kereskedelmi járatot sem indíthattak vagy fogadhattak a görög repülőterek. Zárva tartott valamennyi állami és önkormányzati hivatal és hatóság, és nem nyitottak ki az iskolák sem. Ezzel egy időben mintegy tízezer állami alkalmazott, diák és nyugdíjas tüntetett Athén központjában, és a tiltakozók a parlament épületéhez vonultak. „Fizessenek a gazdagok!” – állt az egyik transzparensen. Tüntetők egy csoportja elégette az Európai Unió zászlaját az egyik fővárosi luxusszálloda előtt, míg a görög rendőrség könnygázt vetett be egy csapat csuklyás fiatal ellen, akik felszedték az utcaköveket, és azzal dobálták meg a rendfenntartókat.

A szeptemberben bejelentett, 6,6 milliárd euró összértékű, kiadáscsökkentést és adóemeléseket tartalmazó takarékossági csomagot azért kellett elfogadni, hogy Görögország hozzájusson az euróövezet és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) 109 milliárd eurós mentőcsomagjának esedékes részletéhez, és ezzel elkerülje az államcsődöt. A csomag részeként 30 ezer fős létszámleépítést terveznek a közszférában.