Hirdetés

Görög népszavazás: beszigorít az EU

Akarnak-e a görögök az eurózónában maradni? – Nicolas Sarkozy francia államfő szerint ez az egyetlen kérdés, amelyet a Jeórjiosz Papandreu görög miniszterelnök által az ország megsegítését célzó pénzügyi mentőcsomag kapcsán szorgalmazott népszavazáson érdemes feltenni.

Krónika

2011. november 03., 09:182011. november 03., 09:18

A francia sajtó értesülése szerint Sarkozy úgy véli: nincs miről tovább tárgyalni, a görögök egyetlen fillért sem kapnak, ameddig nem fogadják el a Nemzetközi Valutaalap által megkövetelt szerkezetátalakítási tervet. Este az IMF is jelezte, hogy a referendumig nem utal pénzt Athénnak. A francia pénzügyminisztérium számítása szerint a görögöknek decemberig elfogy minden pénzük. A Le Monde szerint ezért az európai vezetők azt szerették volna, hogy Papandreunak spanyol kollégájához, José Luis Zapateróhoz hasonlóan legyen bátorsága inkább előre hozott választásokat kiírni a megszorító intézkedések bevezetése előtt. Ha viszont ragaszkodik a referendumhoz, akkor gyorsítsa fel a menetrendet. Harisz Kacanídisz görög belügyminiszter egyébként tegnap jelezte: a tervezettnél akár már egy hónappal korábban, decemberben is megtarthatják a népszavazást az EU-mentőcsomagról.

Sarkozy Angela Merkel német kancellárral, az Európai Unió, továbbá az Európai Tanács, valamint az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap vezetőivel együtt rendkívüli tanácskozást tartott a franciaországi Cannes-ban a G20-ak csütörtök–pénteki csúcstalálkozója előtt. A lapzártánkkor még zajló megbeszélésen a felek arról akarták meggyőzni Papandreut, hogy a szerintük egyetlen „valódi kérdést” tegye fel a népszavazáson az eurózónába való tartozásról, amely a nem válaszok többsége esetén a mentőcsomag elvetéséhez vezetne. Francia diplomáciai források szerint ugyanis a helyzet egy héttel ezelőtt megváltozott. Most már nem lehet azt mondani, hogy Európa nem képes megoldani az egyik tagállam problémáját, hanem arról van szó, hogy egy ország elutasítja a segítséget. „Nem akadályozhatjuk meg a görögöket az öngyilkosságban. Jobb, ha ők teszik meg, mintha Angela Merkel” – idézett egy francia illetékest a Le Monde. A cannes-i külön megbeszélés másik fő tétje a France Info szerint Európa hitelességének megmentése a világ nagyhatalmai előtt. Az Egyesült Államok azért gyakorolt nyomást Európára a megoldás érdekében, mert az egész világgazdaságot fenyegeti az adósságválság.

A német bankszövetség egyébként tegnap bejelentette, hogy a tervezett görögországi népszavazás előtt  semmiképp nem hajtják végre a múlt heti EU-csúcson elhatározott adósságleírást. Mint beszámoltunk, az érintett pénzintézetek az EU-csúcson belementek abba, hogy elengedik a görög államadósság 50 százalékát. Pascal Lamy, a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) francia elnöke eközben tegnap úgy vélekedett, van esély arra, hogy a pénzügyi mentőcsomagról tartandó görög népszavazáson az igenek győzzenek. „Azt mondják a görög ismerőseim, hogy győzhet a referendum. A görögök feltehetően képesek lesznek értékelni, hogy vagy ez van, vagy valami még rosszabb” – vélekedett a szocialista politikus.

A WTO elnöke szerint Görögország kilépése az eurózónából „fájdalmasabb” lenne a görögöknek, mint az egymást követő megszorítócsomagok, amelyektől a negyedik éve recesszióban lévő ország lakossága szenved. Lamy ugyanakkor „természetesnek” tartja hogy egy nép népszavazáson dönt a jövőjéről. Szerinte a hitelezőknek sem áll érdekében egy olyan meggyengült kormánnyal tárgyalni, amely bármikor megbukhat. Az eurózóna öszszeomlásának lehetősége a WTO-elnök szerint „nem zárható ki teljesen”.
 

Görög államcsőd: történelmi hagyomány

Nem a mostani lenne az első alkalom, hogy Görögország pénzügyi katasztrófát okoz, és ezt a görög nép is szentesíti: 1932-ben az athéni kormány beszüntette a külső adósság visszafizetését, amit az ország polgárai a témában kiírt népszavazáson meg is erősítettek. Az ország ennek nyomán csődbe ment, a fizetésképtelenségből pedig rekordhosszúságú ideig, 1964-ig nem tudott kikecmeregni. A sors iróniája, hogy a népszavazást kiíró Eleftheriosz Venizelosz miniszterelnök a csőd miatt munkahely nélkül maradt polgárok felháborodása nyomán még ugyanabban az évben elveszítette a választásokat.

Az 1829-ben függetlenné vált Görögországban amúgy afféle hagyomány az államcsőd „intézménye”: 1826-ban, 1843-ban, 1860-ban és 1894-ben is fizetésképtelenné vált. Sőt erre a helyzetre is érvényes a „már a régi görögök is” kezdetű közhely, egyes krónikák ugyanis egy olyan, i. e. 4. századi esetről is tudósítanak, amikor tizenhárom városállam az akkor a hellén világ egyik legnagyobb bankjaként működő déloszi Apollón-templomtól vett fel kölcsönt, amelyet aztán soha az életben nem tudott törleszteni. Egyes elemzők szerint mindezek nyomán Görögország függetlenné válása óta számított modern kori történelmének csaknem felét, 90 esztendőt töltött csődállapotban.

B. L.


 

Hirdetés

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. március 16., hétfő

Bukarest az energiaárak elszabadulásától tart a közel-keleti konfliktus miatt

Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.

Bukarest az energiaárak elszabadulásától tart a közel-keleti konfliktus miatt
Hirdetés
2026. március 15., vasárnap

Striker: célba talál a Dacia legújabb modelljével is? (VIDEÓ)

A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.

Striker: célba talál a Dacia legújabb modelljével is? (VIDEÓ)
2026. március 13., péntek

Vészhelyzet az üzemanyagok drágulása miatt? Fel van adva a lecke a kormánynak

Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.

Vészhelyzet az üzemanyagok drágulása miatt? Fel van adva a lecke a kormánynak
2026. március 13., péntek

APIA: március közepétől adhatók le a 2026-os támogatási kérelmek

A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.

APIA: március közepétől adhatók le a 2026-os támogatási kérelmek
Hirdetés
2026. március 13., péntek

Romániába tartó vendégmunkások rekedtek átutazási pontokon az iráni helyzet miatt, munkaerőhiány a láthatáron

Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.

Romániába tartó vendégmunkások rekedtek átutazási pontokon az iráni helyzet miatt, munkaerőhiány a láthatáron
2026. március 13., péntek

Lassult az infláció, az áram drágult a legnagyobb mértékben februárban

Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.

Lassult az infláció, az áram drágult a legnagyobb mértékben februárban
2026. március 13., péntek

Gázolaj: március végére minden bizonnyal eléri a 10 lejt literenként

Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.

Gázolaj: március végére minden bizonnyal eléri a 10 lejt literenként
Hirdetés
2026. március 12., csütörtök

Újra jelentősen nőtt az üzemanyagok ára, elemzők szerint vészesen közeleg a 10 lejes szint a gázolaj esetében

Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.

Újra jelentősen nőtt az üzemanyagok ára, elemzők szerint vészesen közeleg a 10 lejes szint a gázolaj esetében
2026. március 12., csütörtök

Bolojan visszaéléseket tapasztalt a munkanélküliek támogatási rendszerében, a joghézagok felszámolását kéri

Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.

Bolojan visszaéléseket tapasztalt a munkanélküliek támogatási rendszerében, a joghézagok felszámolását kéri
2026. március 12., csütörtök

Ivan: Washington informálisan belement a Lukoil finomítójának újraindításába

Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.

Ivan: Washington informálisan belement a Lukoil finomítójának újraindításába
Hirdetés
Hirdetés