
Fotó: Agerpres
2011. július 25., 08:012011. július 25., 08:01
A görögök újabb kimentése kompromisszumokra épül, amelyben a felek mindegyikének engednie kellett álláspontjából, írta a Wall Street Journal amerikai gazdasági lap internetes kiadása. Az Európai Központi Bank elnökének célja a fizetésképtelenség elkerülése volt, a lap szerint ezt a küzdelmet elveszítette. Angela Merkel kancellár a német érdekek szerint szerette volna elkerülni, hogy egy „újabb csekket” kelljen írnia az eladósodott országok számára, Nicolas Sarkozy francia elnök pedig nem tudta elérni, hogy a bankok megadóztatásán keresztül finanszírozzák az újabb segélycsomagot.
A 109 milliárdos mentőcsomag mellett Görögország kötvényeket cserél és vásárol vissza 50 milliárd euró értékben, amellyel csökken a görög adósságszint. A csomagban összesen 50 milliárd euró értékben a magánszektor is részt vesz. A 109 milliárdos közvetlen pénzügyi segítség nagyságrendileg megegyezik az első, 110 milliárdos mentőövvel. Görögország, Írország és Portugália hiteleinek futamidejét közben 7 évről 15 évre emelik, miközben a kamatot 3,5 százalékra csökkentik. A döntés része továbbá, hogy a 440 milliárd eurós mentőalap kötvényvásárlásba kezd az adóssággal küzdő országok (Görögország mellett Olaszország, Portugália, Írország, Spanyolország) megsegítésére. Az alap mostantól a korábbinál rugalmasabban nyújthat segítséget a nehéz helyzetben lévő tagállamoknak, mivel már a piaci finanszírozás leállása előtt is vásárolhat ezek kötvényeiből.
A csütörtöki csúcstalálkozót követő, első piaci reakciók enyhülő nyomásról árulkodnak. Az euró több mint 1,6 százalékkal erősödött csütörtök este a dollárhoz képest. Péntek reggel az euró először gyengülésnek indult (1,442 dollárról 1,439 dollárra), majd hirtelen újra erőre kapott (1,441 dollárig erősödött). A görög, az olasz és a spanyol alapok erősödtek, a görög államkötvény hozama több mint 400 bázisponttal csökkent. A görög államcsőd valószínűségét mutató csődkockázati biztosítás értéke 2000 pont közelébe csökkent péntekre, miközben hétfőn még 2500 pont fölött járt. (Minél alacsonyabb az érték, annál kevesebb pénzbe kerül biztosítást kötni államcsőd esetére.) A többi, komoly adóssággal küzdő ország megítélése szintén javult.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
Novemberben sem lehet újraindítani a cernavodai atomerőművet, továbbra is fennáll az áramellátási válság kockázata – derül ki az országos operatív törzs határozatából.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
szóljon hozzá!