Fotó: Agerpres
2011. július 25., 08:012011. július 25., 08:01
A görögök újabb kimentése kompromisszumokra épül, amelyben a felek mindegyikének engednie kellett álláspontjából, írta a Wall Street Journal amerikai gazdasági lap internetes kiadása. Az Európai Központi Bank elnökének célja a fizetésképtelenség elkerülése volt, a lap szerint ezt a küzdelmet elveszítette. Angela Merkel kancellár a német érdekek szerint szerette volna elkerülni, hogy egy „újabb csekket” kelljen írnia az eladósodott országok számára, Nicolas Sarkozy francia elnök pedig nem tudta elérni, hogy a bankok megadóztatásán keresztül finanszírozzák az újabb segélycsomagot.
A 109 milliárdos mentőcsomag mellett Görögország kötvényeket cserél és vásárol vissza 50 milliárd euró értékben, amellyel csökken a görög adósságszint. A csomagban összesen 50 milliárd euró értékben a magánszektor is részt vesz. A 109 milliárdos közvetlen pénzügyi segítség nagyságrendileg megegyezik az első, 110 milliárdos mentőövvel. Görögország, Írország és Portugália hiteleinek futamidejét közben 7 évről 15 évre emelik, miközben a kamatot 3,5 százalékra csökkentik. A döntés része továbbá, hogy a 440 milliárd eurós mentőalap kötvényvásárlásba kezd az adóssággal küzdő országok (Görögország mellett Olaszország, Portugália, Írország, Spanyolország) megsegítésére. Az alap mostantól a korábbinál rugalmasabban nyújthat segítséget a nehéz helyzetben lévő tagállamoknak, mivel már a piaci finanszírozás leállása előtt is vásárolhat ezek kötvényeiből.
A csütörtöki csúcstalálkozót követő, első piaci reakciók enyhülő nyomásról árulkodnak. Az euró több mint 1,6 százalékkal erősödött csütörtök este a dollárhoz képest. Péntek reggel az euró először gyengülésnek indult (1,442 dollárról 1,439 dollárra), majd hirtelen újra erőre kapott (1,441 dollárig erősödött). A görög, az olasz és a spanyol alapok erősödtek, a görög államkötvény hozama több mint 400 bázisponttal csökkent. A görög államcsőd valószínűségét mutató csődkockázati biztosítás értéke 2000 pont közelébe csökkent péntekre, miközben hétfőn még 2500 pont fölött járt. (Minél alacsonyabb az érték, annál kevesebb pénzbe kerül biztosítást kötni államcsőd esetére.) A többi, komoly adóssággal küzdő ország megítélése szintén javult.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!