Fotó: Agerpres
2011. július 25., 08:012011. július 25., 08:01
A görögök újabb kimentése kompromisszumokra épül, amelyben a felek mindegyikének engednie kellett álláspontjából, írta a Wall Street Journal amerikai gazdasági lap internetes kiadása. Az Európai Központi Bank elnökének célja a fizetésképtelenség elkerülése volt, a lap szerint ezt a küzdelmet elveszítette. Angela Merkel kancellár a német érdekek szerint szerette volna elkerülni, hogy egy „újabb csekket” kelljen írnia az eladósodott országok számára, Nicolas Sarkozy francia elnök pedig nem tudta elérni, hogy a bankok megadóztatásán keresztül finanszírozzák az újabb segélycsomagot.
A 109 milliárdos mentőcsomag mellett Görögország kötvényeket cserél és vásárol vissza 50 milliárd euró értékben, amellyel csökken a görög adósságszint. A csomagban összesen 50 milliárd euró értékben a magánszektor is részt vesz. A 109 milliárdos közvetlen pénzügyi segítség nagyságrendileg megegyezik az első, 110 milliárdos mentőövvel. Görögország, Írország és Portugália hiteleinek futamidejét közben 7 évről 15 évre emelik, miközben a kamatot 3,5 százalékra csökkentik. A döntés része továbbá, hogy a 440 milliárd eurós mentőalap kötvényvásárlásba kezd az adóssággal küzdő országok (Görögország mellett Olaszország, Portugália, Írország, Spanyolország) megsegítésére. Az alap mostantól a korábbinál rugalmasabban nyújthat segítséget a nehéz helyzetben lévő tagállamoknak, mivel már a piaci finanszírozás leállása előtt is vásárolhat ezek kötvényeiből.
A csütörtöki csúcstalálkozót követő, első piaci reakciók enyhülő nyomásról árulkodnak. Az euró több mint 1,6 százalékkal erősödött csütörtök este a dollárhoz képest. Péntek reggel az euró először gyengülésnek indult (1,442 dollárról 1,439 dollárra), majd hirtelen újra erőre kapott (1,441 dollárig erősödött). A görög, az olasz és a spanyol alapok erősödtek, a görög államkötvény hozama több mint 400 bázisponttal csökkent. A görög államcsőd valószínűségét mutató csődkockázati biztosítás értéke 2000 pont közelébe csökkent péntekre, miközben hétfőn még 2500 pont fölött járt. (Minél alacsonyabb az érték, annál kevesebb pénzbe kerül biztosítást kötni államcsőd esetére.) A többi, komoly adóssággal küzdő ország megítélése szintén javult.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A lakások drágultak tavaly jobban, mint a családi házak – irányította rá a figyelmet éves jelentésében a REMAX Europe.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szerint Románia óriási költségvetési hiányt örökölt a Marcel Ciolacu vezette kormánytól, amelyik 2024-ben rekordösszegű, 250 milliárd lejes hitelt vett fel.
Áprilisban 48 135 ingatlant adtak el Romániában, 5240-nel kevesebbet, mint egy hónappal korábban – közölte hétfőn az országos kataszteri és ingatlan-nyilvántartási hivatal (ANCPI).
Hétfőn újabb történelmi csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,1998 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki 13 órakor.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése a romániai töltőállomásokon a belpolitikai válság és a közel-keleti feszültségek miatt.
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!