2008. július 07., 00:002008. július 07., 00:00
Harminchárom évvel ezelõtt, az ipari hatalmak elsõ gazdasági csúcstalálkozója idején egy liter szuperbenzin 89 német pfennigbe – átszámítva 45 eurócentbe – került. Angela Merkel éppen betöltötte a 21. életévét. Tavaly ilyenkor a német kancellár látta vendégül Heiligendammban a G8 résztvevõit, és a balti-tengeri üdülõhelyre utazóknak 1,37 eurót kellett fizetniük egy liter üzemanyagért.
Kapkodó egy helyben járás?
Egy év elteltével gyökeresen megváltoztak a körülmények. A G8 ma kezdõdõ csúcstalálkozója elõtt – amelyre Japánban, a Hokkaido szigetén fekvõ Tojakóban kerül sor – nem csak az energiahordozók árai emelkedtek robbanásszerûen. Különbözõ okokból kifolyólag az élelmiszerek is jócskán megdrágultak, és szinte megfizethetetlenné váltak a szegények legszegényebbjei, elsõsorban az afrikai nincstelenek számára. 154 eurócentért (enynyibe kerül ma német földön egy liter szuperbenzin) ezek az emberek több napra való élelmiszert vagy gyógyszert tudnának vásárolni. „Véget kell vetnünk ennek a hozzáállásnak, mintha léteznének olyan megváltó események, amelyektõl egyik napról a másikra jobb lesz a világ” – hangoztatta tavaly júniusban a G8-tanácskozás végén Merkel. A német kancellár most abban bízik, hogy Hokkaidón „érdemi és tartalmas tanácskozásra” kerül sor. A vezetõ ipari hatalmak bírálói viszont legjobb esetben is „kapkodó egy helyben járást” várnak a csúcstalálkozótól, fõleg a légkör védelme szempontjából.
Felére csökkentenék
A G8 csoport tagjainak eltökélt szándéka, hogy ne engedjenek az egy évvel ezelõtt kitûzött célokból. 2007 júniusában abban állapodtak meg, hogy „komolyan megvizsgálják” a világméretû szén-dioxid-kibocsátás legalább felére való csökkentését 2050-ig. Arról is szó van, hogy Tojakóban újabb megállapodást dolgoznak ki, amely a korábbinál is merészebb célt tûzne ki. Ám a napokban nyilvánosságra hozott tanulmány arra mutat rá, hogy a Nyolcak egyike sem tesz eleget a légkör vészes ütemû melegedésének megakadályozásáért. A sor végén az Egyesült Államok kullog. A Természetvédelmi Világalap (WWF) légkörváltozási programja által készített tanulmány szerint a G8 tagállamainak 2020-ig negyven, 2050-ig pedig nyolcvan százalékkal kellene mérsékelniük szén-dioxid-kibocsátásukat. Ettõl azonban – idõarányosan – ma még igencsak messze vannak. A legjobban Nagy-Britannia áll: a szigetország tette a legtöbbet a szén-dioxid-emisszió csökkentése és a kiotói jegyzõkönyvben rögzített célok elérése érdekében. Szorosan a nyomában ott van Franciaország és Németország. Utóbbit a megújuló energiaforrások terén alkalmazott beruházásai miatt dicsérte a WWF tanulmánya. Ezzel együtt azonban mind a nyolc állam legfeljebb a felét tette meg az idõarányos útnak – mutat rá a tanulmány.
A gyorsan emelkedõ olajárakra való tekintettel német kormánykörökben azt várják a tojakói fórumtól, hogy jelzésértékû határozatot fogad el. Azzal ugyanakkor Berlinben is tisztában vannak, hogy az üzemanyagok árát a piac és az ott tevékenykedõ spekulánsok is jelentõs mértékben befolyásolják. Ebben a csatában a G8 fegyverei meglehetõsen életlenek.
Hárompercenként
Látható és érezhetõ jelzéseket vár Berlin az Afrikának nyújtott segélyekkel és a rendkívüli mértékben felszökött élelmiszerárakkal kapcsolatban. Merkel szerint a cél, hogy intenzíven fokozzák az élelmiszer-termeléssel öszszefüggõ kutatásokat. Emellett javítani kell a vízhez való hozzáférést, és el kell kerülni, hogy pozíciós háború törjön ki az élelmiszert és a bioüzemanyagot termesztõ ágazatok és gazdálkodók között – hangzik a német álláspont.
A World Vision gyermeksegélyezõ szervezet megdöbbentõ statisztikával gyarapította a Hokkaidóra készülõ állam- és kormányfõk poggyászát: éhezés vagy megelõzhetõ betegség következtében hárompercenként meghal egy gyerek Földünkön. Merkel és társai ismerik ezeket a gondokat, s a Közel-Kelettel, Afganisztánnal vagy Szudánnal egyenrangú problémaként kívánják kezelni.
MTI
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok