2008. június 23., 00:002008. június 23., 00:00
A tanácskozáson 36 ország, 7 nemzetközi szervezet és 22 olajtársaság vett részt. Az üzemanyagárak emelkedésétől legjobban sújtott nagy olajfogyasztók, mint például az Egyesült Államok vagy Nagy-Britannia a termelés felfuttatását kérték, de erre a legnagyobb exportőrnek számító Szaúd-Arábia is csak gesztusértékű lépéssel reagált: Rijád bejelentette, a kitermelt olajmennyiség napi 9,45 millió hordóról 9,65 millióra történő növelésére készül. Emellett a rövid távú cél mellett Szaúd-Arábia hosszabb távra azt is tervezi, hogy a jövő év végére kilátásba helyezett napi 12,5 millió hordós kitermelését is megnöveli. Az olajárak egy év alatt több mint a duplájára, a hordónkénti 140 dollár körüli szintre emelkedtek, világméretű tiltakozáshullámot váltva ki a dráguló üzemanyagárak miatt.
Átláthatósággal a spekulációk ellen
Szaúd-Arábia, a világ legnagyobb olajtermelő országa ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a kínálat bővítésétől nem lehet várni a mostani ártendenciák módosulását, mivel azokat – más olajtermelő országok által is osztott vélemény szerint – nem a kereslet-kínálati viszonyok, hanem egyéb tényezők, köztük a spekuláció befolyásolja. Erre kívántak reagálni az OPEC-tagországok, amikor a csúcsértekezlet zárónyilatkozatában a pénzpiacok átláthatóságának javítását sürgették, és egyben javasolták az olajipari folyamatokra vonatkozó információk intenzívebb cseréjét. A cél ezzel az, hogy jobban meg lehessen érteni a nemzetközi pénzpiacoknak az olajárakra, illetve azok ingadozására gyakorolt hatását. A befektetési alapok milliárdokat fektettek a nyersolajba, hogy diverzifikálják tőkeállományukat, és biztosabbnak tűnő eszközökbe helyezzék át a tőkét a gyengébben teljesítő eszközökből. Az amerikai tőkepiacot szabályozó CFTC a washingtoni képviselők nyomására elhatározta, hogy bizottságot hoz létre a nyersanyagpiaci tőzsdei mozgások kiértékelésére, és szándékában áll a londoni olajtőzsdével, az ICE-vel együtt a határidős olajügyletek korlátozása. Szaúdi álláspont szerint a kormányzatoknak úgy kell „megszervezni” a piacot, hogy elkerülhetők legyenek a spekulációs áremelések. Szaúd-Arábia javaslatot tett egy 1 milliárd dolláros OPEC-alap létrehozására is, amely – egy 500 millió dolláros szaúdi hitelkeret mellett – a fejlődő országok megsegítését szolgálná, enyhítene a magas olajárak okozta anyagi gondjaikon.
Zöld út a Robin Hood-adónak?
Az üzemanyagárak növekedése az Európai Unió brüsszeli csúcsértekezletén is kiemelt fontosságú téma volt. Egyes tagországok arra készülnek, hogy az energiacégek megnövekedett profitjára kiszabott, sajtónyelven Robin Hood-adónak nevezett illetéket vezessenek be, vagy csökkentsék bizonyos termékek jövedéki adóját, hogy mérsékeljék a növekvő olajárak okozta hatásokat. Az Európai Bizottság szerint az EU nem akadályozza majd meg ezeket e lépéseket. Ám továbbra is többségi álláspont, hogy az adóeszközök nem alkalmasak az üzemanyagárak befolyásolására. Több tagállam – köztük Németország, Dánia és Svédország – állítólag kereken elutasította az adócsökkentés lehetőségét. Az uniós tagállamok vezetői mindenesetre azt várják el a bizottságtól, hogy októberre állítson össze jelentést arról, hogy alkalmasak lehetnek-e az adóeszközök az energiaárak emelkedésének megfékezésére.
Hírösszefoglaló
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Bár a hatóságok szerint nem kell hiánytól tartani, a közel-keleti válság miatt Romániában sem zökkenőmentes az üzemanyag-ellátás: a Rompetrol năvodari-i finomítójánál szerda éjjel és csütörtök hajnalban több kilométeres sor alakult ki.
Látogatottsági adatok