2008. június 23., 00:002008. június 23., 00:00
A tanácskozáson 36 ország, 7 nemzetközi szervezet és 22 olajtársaság vett részt. Az üzemanyagárak emelkedésétől legjobban sújtott nagy olajfogyasztók, mint például az Egyesült Államok vagy Nagy-Britannia a termelés felfuttatását kérték, de erre a legnagyobb exportőrnek számító Szaúd-Arábia is csak gesztusértékű lépéssel reagált: Rijád bejelentette, a kitermelt olajmennyiség napi 9,45 millió hordóról 9,65 millióra történő növelésére készül. Emellett a rövid távú cél mellett Szaúd-Arábia hosszabb távra azt is tervezi, hogy a jövő év végére kilátásba helyezett napi 12,5 millió hordós kitermelését is megnöveli. Az olajárak egy év alatt több mint a duplájára, a hordónkénti 140 dollár körüli szintre emelkedtek, világméretű tiltakozáshullámot váltva ki a dráguló üzemanyagárak miatt.
Átláthatósággal a spekulációk ellen
Szaúd-Arábia, a világ legnagyobb olajtermelő országa ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a kínálat bővítésétől nem lehet várni a mostani ártendenciák módosulását, mivel azokat – más olajtermelő országok által is osztott vélemény szerint – nem a kereslet-kínálati viszonyok, hanem egyéb tényezők, köztük a spekuláció befolyásolja. Erre kívántak reagálni az OPEC-tagországok, amikor a csúcsértekezlet zárónyilatkozatában a pénzpiacok átláthatóságának javítását sürgették, és egyben javasolták az olajipari folyamatokra vonatkozó információk intenzívebb cseréjét. A cél ezzel az, hogy jobban meg lehessen érteni a nemzetközi pénzpiacoknak az olajárakra, illetve azok ingadozására gyakorolt hatását. A befektetési alapok milliárdokat fektettek a nyersolajba, hogy diverzifikálják tőkeállományukat, és biztosabbnak tűnő eszközökbe helyezzék át a tőkét a gyengébben teljesítő eszközökből. Az amerikai tőkepiacot szabályozó CFTC a washingtoni képviselők nyomására elhatározta, hogy bizottságot hoz létre a nyersanyagpiaci tőzsdei mozgások kiértékelésére, és szándékában áll a londoni olajtőzsdével, az ICE-vel együtt a határidős olajügyletek korlátozása. Szaúdi álláspont szerint a kormányzatoknak úgy kell „megszervezni” a piacot, hogy elkerülhetők legyenek a spekulációs áremelések. Szaúd-Arábia javaslatot tett egy 1 milliárd dolláros OPEC-alap létrehozására is, amely – egy 500 millió dolláros szaúdi hitelkeret mellett – a fejlődő országok megsegítését szolgálná, enyhítene a magas olajárak okozta anyagi gondjaikon.
Zöld út a Robin Hood-adónak?
Az üzemanyagárak növekedése az Európai Unió brüsszeli csúcsértekezletén is kiemelt fontosságú téma volt. Egyes tagországok arra készülnek, hogy az energiacégek megnövekedett profitjára kiszabott, sajtónyelven Robin Hood-adónak nevezett illetéket vezessenek be, vagy csökkentsék bizonyos termékek jövedéki adóját, hogy mérsékeljék a növekvő olajárak okozta hatásokat. Az Európai Bizottság szerint az EU nem akadályozza majd meg ezeket e lépéseket. Ám továbbra is többségi álláspont, hogy az adóeszközök nem alkalmasak az üzemanyagárak befolyásolására. Több tagállam – köztük Németország, Dánia és Svédország – állítólag kereken elutasította az adócsökkentés lehetőségét. Az uniós tagállamok vezetői mindenesetre azt várják el a bizottságtól, hogy októberre állítson össze jelentést arról, hogy alkalmasak lehetnek-e az adóeszközök az energiaárak emelkedésének megfékezésére.
Hírösszefoglaló
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok