Vészforgatókönyv. Egyáltalán nem zárható ki, hogy a román kormány leállítja a nagyvállalatok gázellátását
Fotó: Pinti Attila
Jelentős mértékben vetné vissza a román gazdaság teljesítményét a fontos ipari szereplőket érintő esetleges gázkorlátozás – véli a lapunknak nyilatkozó szakértő. Rácz Béla Gergely szerint egy ilyen lépés különösen ártalmas lehet, amikor bizonytalanság uralja a gazdasági környezetet, akadoznak a nemzetközi ellátási láncok, és inflációs nyomás van.
2022. július 08., 20:172022. július 08., 20:17
Olyan forgatókönyvvel is számol a román kormány, amely korlátozza a nagyvállalatok gázfogyasztását a téli időszakban abban az esetben, ha nem sikerül megfelelő mennyiségű gázt importálni. A kormányzati körökből kiszivárgott sajtóinformációt Klaus Iohannis államfő sem cáfolta, de egy katasztrófahelyzetre való technikai jellegű egyeztetésnek nevezte a tervet.
Rácz Béla Gergely közgazdász a Krónika megkeresésére azt mondta, az elképzelés nem véletlenül váltott ki aggodalmat a gazdasági szakemberek körében, még akkor is, ha kicsi a valószínűsége egy olyan helyzet kialakulásának, amely ilyen vészforgatókönyvet indokolna.
Az ipar még mindig nagymértékben függ a gáz felhasználásától. A termelés visszaesése a gazdaság zsugorodását jelenti egy olyan gazdasági környezetben, amikor sok a kiszámíthatatlanság, a bizonytalanság, amikor amúgy is akadoznak a nemzetközi ellátási láncok, ráadásul inflációs nyomás van” – mondta a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának adjunktusa.
A szakértő úgy véli, a vészforgatókönyvvel párhuzamosan a kormánynak azon kell dolgoznia, hogy ez a helyzet ne következzen be. „Meg kell találni az alternatív gázforrásokat. Románia ilyen tekintetben szerencsés helyzetben van az Európai Unión belül, mert a hivatalos statisztikák szerint az ország kilencven százalékában önellátó a gázfogyasztást illetően. Sokkal jobb helyzetben vagyunk a gázforrásokkal nem rendelkező Magyarországnál.
– fogalmazott Rácz Béla Gergely. A közgazdász arra emlékeztetett, hogy a magas infláció egy relatív gyors gazdasági növekedéssel párosul az esetek nagy többségében. Akkor van baj – tette hozzá –, ha nagymértékű pénzhígulás mellett a gazdaság stagnál.
„Az energetikai, ellátási láncban történő akadozásokból származó sokkok elszaporodásával megtorpanhat a gazdasági növekedés, esetleg negatívba fordulhat. Ez egy jelentős inflációval súlyos terheket ró a lakosságra is” – mondta az egyetemi adjunktus.
„Ha a mezőgazdaságnak nincsenek inputjai, akkor nyilvánvalóan a mezőgazdasági termelés lelassul, aminek eredményeként tovább drágulhatnak a különböző élelmiszerek árai. Ez pedig az inflációt nyomja tovább felfelé. Ha hiány van, az árak emelkednek” – vázolta a következményeket Rácz Béla Gergely.
Azt is megkérdeztük a közgazdásztól, mennyire érintheti Romániát egy német gazdasági válság, miután Berlinben már nagyon komolyan számolnak a téli gázkorlátozás lehetőségével az iparban. „Németország az egyik legfontosabb külkereskedelmi partnere Romániának, de Magyarországnak is. Ha a német gazdaság megtorpan, a hatás azonnal továbbgyűrűzik Kelet-Európába, így Romániába is” – jelentette ki az egyetemi adjunktus.
„Túlköltekeztek, így ellőtték a kelet-európai gazdaságok azt a puskaport, amit azokra az időkre kellett volna megtartani, amikor a gazdaság nem képes jól teljesíteni. Ezzel szemben a német gazdaság egy erőteljes anticiklikus gazdaságpolitikát folytat. Németország alkotmánya is rögzíti, hogy a német költségvetésnek többlete kell legyen. Németországnak most megvan a lehetősége arra, hogy kormányzati kiadások növelésével tartsa életben a gazdaságot. Bár voltak elhibázott gazdaságpolitikai, energetikai vonatkozású döntéseik, Németországban megvan az az erő, amely megakadályozhatja a negatívba fordulást” – hangsúlyozta a szakértő.
Rácz Béla Gergely fontosnak tartotta megjegyezni, hogy gázt lehet szerezni, csak az orosz gázra az amerikai cseppfolyósított energiahordozó jelenti az alternatívát, ami rendkívül drága. Mint mondta, ha Németország az Egyesült Államokból beszerzi a drága energiahordozót, az árkülönbséget fedezheti, szubvencionálhatja a gazdasági szereplők részére. „A német kormánynak megvan erre a kerete és a mozgástere. Ez esetben nem fog szűkülni a gazdaságuk, így ebben a tekintetben Romániát sem érinti negatívan” – fogalmazott a közgazdász.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!