Kiváló lehetőség. Többek között a székelyföldi turizmus fejlesztésére is érkezhet magyar állami támogatás
Fotó: Barabás Ákos
Legfőképpen a mezőgazdaság, a fa- és erdőgazdálkodás, a turizmus és a piaci versenyképességet biztosító emberi erőforrás fejlesztése terén indít gazdaságfejlesztő programot a Székelyföldön a magyar kormány.
2018. október 10., 09:542018. október 10., 09:54
A székelyföldi „terjeszkedésre” készül a magyar kormány erdélyi gazdaságfejlesztő programját lebonyolító Pro Economica Alapítvány.
Kozma Mónika, az alapítvány megbízott ügyvezető igazgatója a Sepsiszentgyörgyön megszervezett Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) vándorgyűlésén tartott előadásában kifejtette, elkezdték a székelyföldi nagyobb beruházások előkészítését.
Azonosították azt a négy legígéretesebb területet, ahová érdemes ma beruházni a Székelyföldön: a mezőgazdaság, a fa- és erdőgazdálkodás, a turizmus, és a piaci versenyképességet biztosító emberi erőforrás fejlesztése. Kozma Mónika kifejtette,
A Székelyföldre a kis családi, háztáji gazdálkodások jellemzők, ezért a mezőgazdasági integrátorok létrehozását tartják fontosnak, amelyek tevékenységébe több száz beszállító tudna bekapcsolódni. Ugyanakkor a szövetkezeti rendszer kialakítását is támogatják, bár ennek rossz történelmi íze van, de a jövőben megkerülhetetlen lesz. A kis összegű támogatásokkal a családi gazdálkodásokat erősítik meg, értékláncok létrehozását szorgalmazzák, azt vizsgálva, hogy a gazdasági erőtérben például a tojás miként jut el a feldolgozott késztermékig, ebbe mennyi beszállítót, hozzáadott értéket lehet bevonni. A fa- és erdőgazdálkodáson belül az erdőalap létrehozása lenne a „legüdvösebb”, bár ez nagyon bonyolult – mondta Kozma Mónika. Ugyanakkor hangsúlyt fektetnek az erdei bogyós gyümölcsök hasznosítására, hiszen jelenleg törvényes keretek között ennek mintegy 5 százaléka kerül a piacra, miközben óriási a kereslet.
A turizmuson belül az épített örökség felújítását tartják fontosnak, a gasztro- és borturizmus fellendítésére Magyarországról lehetne behozni tudást, másrészt hatalmas a Székelyföld egészség- és ökoturizmus-potenciálja. A humánerőforrás témakörben a vállalkozók bevonásával a duális szakképzésben és célzott ösztöndíjprogramokban gondolkodnak. Kozma Mónika elmondta, a de minimis jellegű kis összegű, vissza nem térítendő támogatások mellett igyekeznek kidolgozni egy olyan programot, amely a felvett hitelek kamattámogatását teszi lehetővé, vizsgálják ennek a jogi lehetőségeit.
Kozma Mónika szerint igyekeznek lerövidíteni a pályázást
Fotó: Haáz Vince
Az alapítvány ügyvezető igazgatója emlékeztetett, hogy
Ennek tanulságait levonva rámutatott, hogy melyek lehetnek a program előnyei a pályázóknak, a befogadó államnak és a támogatást nyújtó államnak. Hangsúlyozta, a pályázók az egyszerűséget, a közérthetőséget értékelték, a magánszemélyeknek és a vállalkozóknak is egyszerűsített online pályázati lapot kell kitölteniük magyar nyelven, igyekeznek a törvényi keretek között lerövidíteni a pályázás folyamatát, minimális dokumentációt kérve.
A befogadó állam előnyeire kitérve Kozma Mónika emlékeztetett, hogy a program indulásakor erős volt az ellenállás a román politikum részéről, aminek az volt az alapja, hogy két EU-s tagállam között nincs szükség támogatási rendszerre. Ugyanakkor a mezőségi program lebonyolítása során több előnyre is fény derült. Például azzal, hogy adóigazolásokat kértek, Maros megyében abban a néhány hétben igazolhatóan ugrásszerűen megnőtt a befizetett adó értéke, vagyis a román állam beszedte az adóit, ugyanakkor a lebonyolított program után mintegy ötmillió lej körüli áfával gazdagodott. A pályázók 70 százaléka Maros megyei vagy Maros megyében képviselettel rendelkező cégtől vásárolt a támogatási pénzből, tehát a lecsapódó profit is helyben maradt.
– vázolta a támogatást nyújtó állam előnyeit Kozma Mónika.
Amint arról korábban írtunk, a Pro Economica Alapítvány egy évvel ezelőtt a magyar kormány támogatásával jött létre, hogy az erdélyi gazdaságfejlesztő programot lebonyolítsa. Abból indultak ki, hogy jó gazdasági körülményeket kell teremteni, hogy a Romániában élő magyar közösségek a szülőföldjükön jobban boldoguljanak, ezért az egyes térségek gazdasági potenciálját felmérve átfogó gazdasági- társadalmi elemzést készítettek. Erre épült rá a Kós Károly terv, amelynek alapja, hogy összegezi a romániai magyarlakta területek természeti kincseit, emberi erőforrásait, tőkefelhalmozási lehetőségeit, hogy ezek koncentráltabb felhasználásával lehessen fejlődést elérni – összegezte Kozma Mónika.
Amikor egyre több ügyfél vásárol online, a Genius szolgáltatás, amely ingyenes kiszállítást, speciális ajánlatokat biztosít több mint 10 millió termék esetén, most kiterjeszkedik 300 új városba, elérhetővé téve az online vásárlást még több ember számára.
A romániai alkalmazottak alig 12 százaléka kapott legalább az infláció mértékének megfelelő béremelést 2023-ban, ugyanakkor 58 százalék azt tervezi, hogy külföldön vállal munkát idén.
Éves viszonylatban 8 százalékkal csökkent a külföldi befektetések értéke Romániában az év első két hónapjában – közölte pénteken a Román Nemzeti Bank (BNR).
A magyar és román piacnak köszönhetően nőtt az osztrák SW Umwelttechnik építőipari vállalat értékesítési árbevétele 2023-ban, üzemi eredménye és nyeresége azonban kissé csökkent – derül ki a cég honlapján pénteken publikált éves jelentésből.
Újabb rekordot döntött az arany ára: a Román Nemzeti Bank (BNR) árfolyama szerint pénteken a csütörtöki 347,0367 lejről 359,6861 lejre nőtt a hivatalos árfolyam.
Februárban januárhoz képest 17 lejjel (0,3 százalékkal) 4876 lejre nőtt a nettó átlagbér – közölte az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 7990 lej volt az idei második hónapban, 14 lejjel (0,2 százalékkal) több, mint egy hónappal korábban.
Egy vállalkozás kész beperelni a Környezetvédelmi Alapot, amiért a román állam nem fizet a cégeknek a napelemes áramtermelő rendszerek háztartási telepítését ösztönző Zöldház programban.
Az uniós forrásokból történő beruházások továbbra is „első számú prioritást” jelentenek, és a kormány kilenc új projektre különít el pénzt az EU helyreállítási alapjából lehívott összegekből – jelentette ki csütörtökön Marcel Ciolacu.
Sürgős döntéshozatalra szólította fel a kolozsvári hatóságokat a Pro Infrastruktúra Egyesület, amely érthetetlennek tartja, miért kell immár négy és fél hónapja várni a körgyűrű második szakasza ügyében kiírt versenytárgyalás eredményére.
Nagyváradon hozza létre negyedik bázisát a HiSky moldovai légitársaság – jelentette be a cég vezérigazgatója csütörtökön.
szóljon hozzá!