Kolozs megye még európai összevetésben is gazdagnak minősül az egy főre jutó GDP alapján
Fotó: Orbán Orsolya
Mindössze Bukarest és Kolozs megye számít „európai értelemben vett” gazdag megyének romániai viszonylatban, ha az egy főre jutó bruttó hazai terméket (GDP) vesszük górcső alá. Amúgy egy kettészakadt Romániát látunk, ahol egy bukaresti átlagosan 6,4-szer nagyobb gazdasági értéket termel, mint egy Vaslui megyei. Ha a tágabb értelemben vett Erdélyt nézzük, akkor lényegesen kisebb, 2,32-szeres a különbség az egy főre eső Kolozs megyei GDP és a legszegényebb erdélyi megye eredménye között.
2026. június 19., 21:352026. június 19., 21:35
2026. június 19., 21:352026. június 19., 21:35
Románia egy főre jutó GDP-je 2026-ban 21 177 euró az Országos Stratégiai és Előrejelzési Bizottság (CNSP) 2026-ra vonatkozó becslései szerint. Ám nagy a szakadék az ország egyes vidékei között: miközben Bukarestben 59 600 euró jut minden lakosára, addig a legszegényebb megyékben a 10 000 eurót sem éri el a Hotnews.ro portál friss elemzése szerint.
Kezdjük a rangsor végével. Ahogy azt már a hasonló statisztikákból megszokhattuk, az ország öt legszegényebb megyéje mind az ország keleti és déli felében található: Vaslui (9320 euró/lakos), Botoșani (9603 euró), Giurgiu (9936 euró), Călărași (11 051 euró) és Suceava megyéről (11 502 euró) van szó. Amelyek közül négy moldvai megye, ez pedig megerősíti a román gazdasági földrajz egyik jól ismert mintázatát –
Vaslui megyében az egy főre jutó termelés kevesebb, mint a fele az országos átlagnak (44%), és körülbelül 16 százaléka annak, amit Bukarestben előteremtenek. Egy Vaslui megyei lakos számára ez konkrétan azt jelenti, hogy 2025-ben a becsült nettó átlagfizetése 4111 lej, szemben a fővárosban mért 7368 lejjel – ez 79 százalékos különbség, amely meghaladja a két térség közötti megélhetési költségek közötti különbségét.
A skála másik végén Bukarest egyértelműen vezet, lakosonként 59 600 euróval – ami több mint 2,8-szorosa az országos átlagnak. A fővárost Kolozs megye (30 639 euró) követi, az egyetlen olyan megye, amely Bukarest mellett még átlépte a fejenkénti 30 000 eurós küszöböt, amelyet hagyományosan használnak egy európai értelemben vett „gazdag” térség meghatározására.
A harmadik és negyedik helyen Temes (25 836 euró) és Gorj megye (25 126 euró) áll, majd Konstanca (24 893 euró) és Prahova (24 195 euró) következik.
„Gorj megyében nincs fejlett szolgáltatási szektor, és nincs olyan városi agglomerációja sem, amely összehasonlítható lenne Kolozs vagy Temes megyével – viszont ott található a Hidroelectrica és egy, a bányák és hőerőművek köré koncentrálódó energetikai komplexum. Olyan vállalatok, amelyek viszonylag kis létszámú alkalmazotti gárdával hatalmas gazdasági értéket teremtenek.
egy megye sokat termelhet, és mégis gyenge közszolgáltatásokkal és olyan életszínvonallal rendelkezhet, amely nem tükrözi az összesített adatot. Ez magyarázza, miért szerepel Gorj a GDP országos ranglistáján, de az életminőségi ranglistán nem” – húzza alá az elemzés.
Ha csak a 2026-ra vonatkozó adatokat nézzük, arra a következtetésre juthatnánk, hogy felzárkózásnak vagyunk szemtanúi, a szegény megyék százalékos növekedése ugyanis gyorsabb, mint a gazdagoké.
Ez a trend azzal az örök igazsággal magyarázható, hogy alacsony szintről könnyebb látványos növekedést produkálni:
De – amint az elemző is hangsúlyozza – a százalékos konvergencia nem jelenti az abszolút konvergenciát. Abszolút értékekben kifejezve a Vaslui és Bukarest közötti különbség nem csökken, hanem nő: a 2026-os 50 280 euróról 2028-ra 52 538 euróra mélyül a szakadék. Ahhoz, hogy a szegény megyék ténylegesen ledolgozzák a lemaradást – és ne csak alacsony kiindulási szintről százalékosan gyorsabban növekedjenek –, évi 30–40 százalékos növekedési ütemre lenne szükségük, hosszú távon, ami a CNSP előrejelzésében egyetlen megye esetében sem szerepel.
A Krónika kíváncsi volt ugyanakkor arra, hogy mi a helyzet a tágabb értelemben vett erdélyi megyékben. A Hotnews elemzésében megjelenített térkép szerint a következő ragsor rajzolódik ki:
Vagyis a leggazdagabb és a legszegényebb erdélyi megye között 2,32-szeres a különbség, lényegesen kisebb, mint az országos szakadék, de a legtöbb megye esetében bőven van hely a felzárkózásra, és igen messze még a „gazdagságot hozó” 30 000 euró.
A gazdasági kimutatások szerint már nem számít szegény országnak Románia, viszont az egyes megyék között hatalmasak a különbségek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hamarosan újraindulhat a termelés a marosvásárhelyi Azomureș vegyi üzemben.
Románia jelenleg az Európai Unió legnagyobb földgáztermelője, és a Neptun Deep kitermelésének felfutásával pedig várhatóan csaknem megduplázódik az ország gáztermelése, ez azonban nem jelenti azt, hogy nem lesz szükség importra Dumitru Chisăliță szerint.
A romániai energiarendszer sokkal ellenállóbbnak bizonyult, mint amire sokan számítottak, de fel kell készülnünk egy olyan télre és 2027-es tavaszra, amikor a villamosenergia-árak rendkívül magasak lesznek – kongatta meg a vészharangot Cristian Bușoi.
Valóban csak egy kis felszusszanásra adott alkalmat a pénteki rekorddöntés után a hétfői árfolyam, kedden újra meredek lejtmenetnek indult a román fizetőeszköz az egységes európai devizához képest (és nem csak).
A történelmi rekord után kissé magához tért hétfőn a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,3306 lej/eurós referencia-árfolyamot állapított meg a pénteki 5,3447-es történelmi csúcs után.
Súlyos problémák, szűkös finanszírozás, tanárfizetés-felmérés: kiadták a romániai és a magyarországi oktatási rendszer „bizonyítványát” a legfrissebb OECD-jelentésben.
Egyre erősebb a magyar élelmiszeripar jelenléte a romániai piacon, miközben Románia évről évre több milliárd eurós agrár-élelmiszeripari külkereskedelmi hiányt halmoz fel. A helyzet egyik legszembetűnőbb példája a tejipar.
A bukaresti munkaügyi minisztérium egyik dokumentuma szerint mintegy ötmillió román állampolgár él más európai országokban. A szám a határon túli magyarság „5 milliósként” emlegetett létszámát juttatja eszünkbe.
A lej közelmúltbeli leértékelődése nem meglepő, mivel a román fizetőeszköz túlértékelt – mutat rá a brit HSBC bank elemzése, amely arra figyelmeztet, hogy a lej tovább gyengülhet.
Úgy tűnik, az élelmiszer-drágulásnak még nincs vége: októbertől a tejtermékek és a húsok ára is tovább kúszhat felfelé. A termelők szerint a megugró energia-, üzemanyag- és csomagolási költségek mellett már elkerülhetetlen az áremelés.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!