
Fotó: Krónika
A szakember elhamarkodottnak és megalapozatlannak ítélte azokat a vélekedéseket, miszerint általában Romániában, ezen belül pedig Bukarest után a második legnagyobb kolozsvári ingatlanpiacon összeomlás várható. Mint mondta, a piac bizonyos részein legfeljebb az árak állandósulására lehet számítani, visszaesésre, főleg általános árzuhanásra semmiképp. Ellenkezőleg: a felmérés azt mutatja, hogy a lakások ára idén is a 2007-ben tapasztalt 10–15 százalékkal emelkedik majd. Dan Lupeanu érvelése szerint ugyanis Romániában az egy főre eső lakófelület alig haladja meg a 14 négyzetmétert, ehhez képest például az európai viszonylatban élen járó Dániában az átlag meghaladja az 52 négyzetmétert. Ugyanakkor – tette hozzá – Romániában és Kolozsváron a lakások átlagos felülete alig 38 négyzetmétert tesz ki, ami messze elmarad például a magyarországi 75, illetve az európai éllovasnak számító luxemburgi 125 négyzetméteres átlagtól. „Hamarosan 30 emeletesnél magasabb felhőkarcolók épülnek Kolozsváron, vízszintes irányban pedig mindenekelőtt Szászfenes, Apahida, Kisbács, Nemeszsuk és Kajántó irányában terjeszkedik a város, ez az irány a továbbiakban is megmarad. Emellett pedig a Kerekdomb, a Lomb és az Ifjúsági negyed felé várható jelentős terjeszkedés” – vázolta a piaci igények hatását Dan Lupeanu. A szakember szerint a kolozsvári ingatlanpiacot alapvetően meghatározza az is, hogy a városban évente közel százezer egyetemista tanul, és alig 10–15 százalékuknak biztosítanak szállást az egyetemek bentlakásaiban. A többiek bérlakásokban laknak, ez pedig folyamatosan magas szinten tartja a bérleti díjakat. „Tapasztalataink szerint a lakbérek évente legtöbb 15 százalékot emelkedtek, más kérdés, hogy a piacnak erre a szeletére milyen hatással lesz majd a készülő lakástörvény” – mondta a szakember. Diana Calfa, a Casa Real Estate tröszt ügyvezető igazgatója szerint Kolozsváron évente 2000–2500 lakás készül, az igényt jelzi, hogy csak a szomszédos községben, Szászfenesen az utóbbi években közel 4000 lakás épült. Adatai szerint az elkövetkező 2–4 évben a Kolozsvárhoz legközelebb eső helységek, illetve területek iránt tovább fog nőni az érdeklődés, néhány kilométeres körzetben máris alakulnak az új lakónegyedek. „A 15–20 kilométerre eső területek bekebelezése egyelőre nem várható” – válaszolta a Krónika érdeklődésére Diana Calfa.
Kolozsváron az ipari-kereskedelmi célú építkezés is felfelé ível – derül ki a Grup de Lux felméréséből. Míg 2006-ban a városban 25 000 négyzetméternyi irodafelület volt, 2007-ben ez a szám 30 000-re nőtt, a kihasználtság pedig 80 százalékos. Az előrejelzés szerint 2008-ban a kolozsvári irodafelület 50 000 négyzetméterre, 2009-ben pedig 80 000-re nő, a pillanatnyi négyzetméterenkénti 1,5 eurós bér pedig legtöbb 10 százalékkal fog emelkedni 2008-ban. A kereskedelmi felület terén a jelenlegi több mint 250 000 négyzetméter 64 ezerrel fog bővülni, miközben a négyzetméterenkénti 2–6 eurós bérleti díjak várhatóan szinten maradnak. Az ipari felületek is bővülnek, a jelenlegi 200 ezer négyzetméter további 150 ezerrel egészül ki, a bővítés pedig elsősorban Kolozsvár Dés, illetve Nagyvárad felőli ki-, bejáratát érinti. Dan Lupeanu szerint azokban a városrészekben, ahol már vannak ipari beruházások, a telekárak 2008-ban várhatóan 10 százalékkal nőnek, viszont a még teljesen „szűz” területek ára akár 200 százalékkal is emelkedhet.
„Mindez azt jelzi, hogy a befektetéseknek és az építkezéseknek a piaca egyelőre biztosított Romániában” – összegezett a szakember. „Bár a romániai, ezen belül a kolozsvári ingatlanpiacra káosz jellemző, az ágazat igen vonzó, ami azzal is magyarázható, hogy a banki betéti kamatok alacsonyabb nyereséggel kecsegtetnek, mint az ingatlanpiaci befektetések. Utóbbiak ugyanis átlagosan 30–40 százalékos nyereséget biztosítanak” – magyarázta Diana Calfa.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Bár a hatóságok szerint nem kell hiánytól tartani, a közel-keleti válság miatt Romániában sem zökkenőmentes az üzemanyag-ellátás: a Rompetrol năvodari-i finomítójánál szerda éjjel és csütörtök hajnalban több kilométeres sor alakult ki.