Fotó: Radu Tuta/Agerpres
A Román Nemzeti Bank (BNR) a korábbi 4,7 százalékról 4,9 százalékra módosította az idei évre szóló inflációs előrejelzését, 2025 végére 3,5 százalékos pénzromlást vár a jegybank – jelentette be szerdán Mugur Isărescu, a bukaresti központi pénzintézet elnöke.
2024. május 15., 15:552024. május 15., 15:55
2024. május 15., 16:082024. május 15., 16:08
A jegybankelnök szavai szerint a februárban előrejelzettnél lassabb ütemben, de csökken az infláció, és várhatóan 2025 végén vagy 2026 elején kerül vissza a jegybanki célsávba. Isărescu pozitív jelenségnek nevezte, hogy az infláció csökkenését elsősorban a maginfláció mérséklődése határozza meg.
– magyarázta a BNR inflációs jelentését ismertető sajtótájékoztatóján a jegybank vezetője.
A márciusi 6,61 százalékról 5,9 százalékra csökkent áprilisban az éves infláció Romániában – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A fogyasztói árindex alakulásáról szólva Isărescu párhuzamba állította Romániát Magyarországgal, Csehországgal és Lengyelországgal. Felidézte, hogy 2023 augusztusáig Románia volt a legkedvezőbb helyzetben a régióban, 16 százalékon tetőző éves inflációs rátával. „Tavaly ősz óta a legkisebb inflációs éllovasból az egész Európai Unióban a legnagyobb inflációt produkáló országgá váltunk” – mutatott rá.
A jegybankelnök hangsúlyozta, hogy az ikerdeficit miatt problémás Románia gazdasági helyzete.
Mint ismeretes, a Román Nemzeti Bank korábbi jelentésében 4,7 százalékos inflációt vetített előre az év végére, míg tavaly novemberben még 4,8 százalékos inflációval számolt 2024-re. A jegybank előrejelzése előző prognózisa is 2025 végére 3,5 százalékos pénzromlást vetített előre.
A legfrissebb, szerdán közzétett országjelentés szerint ugyanakkor Romániában 6,9 százalékos lesz a költségvetés hiánya az idén. A dokumentum értelmében a deficit fő oka a közkiadások gyors növekedése, ezen belül az egészségügyben és az oktatásban végrehajtott bérfejlesztéseket említik első helyen. A brüsszeli testület prognózisa jóval meghaladja az idei költségvetés tervezetében szereplő 5 százalékot. Marcel Ciolacu miniszterelnök a héten nyilatkozva tarthatónak nevezte a kormány által meghatározott deficitcélt.
a román GDP 3,3 százalékos növekedésére számít. A legutóbbi előrejelzés 2,9 százalékos növekedéssel számolt, a tavaly őszi pedig 3,1 százalékossal. Az EB arra számít, hogy Románia GDP-arányos államadóssága 2024 végén 50,9 százalék lesz, 2025-ben pedig 53,9 százalékra nő.
Az Európai Unióban a februári 2,8 százalékról, illetve a januári 3,1 százalékról márciusban 2,6 százalékra csökkent az éves infláció; a tagállamok közül ezúttal is Romániában volt a legmagasabb az inflációs ráta – derül ki az Eurostat adataiból.
A BNR igazgatótanácsa ugyanakkor hétfői ülésén úgy döntött, hogy 7 százalékon tartja az alapkamatot, ami szintén az infláció magas szintjével állhat összefüggésben. A lombard hitel kamata továbbra is 8 százalék, a letéti ráta pedig 6 százalék marad. A kereskedelmi bankok lej- és devizatartalékainak kötelező szintjén sem módosított a BNR. Az alapkamatot legutóbb tavaly januárban emelték, 6,75 százalékról 7 százalékra.
A CFA Románia szerint márciusban az előző hónaphoz képest 1,4 ponttal csökkent, jelenleg 51,6 ponton áll a 0-tól 100-ig terjedő skálán a román gazdasággal szembeni bizalom indexe.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!