Fotó: Radu Tuta/Agerpres
A Román Nemzeti Bank (BNR) a korábbi 4,7 százalékról 4,9 százalékra módosította az idei évre szóló inflációs előrejelzését, 2025 végére 3,5 százalékos pénzromlást vár a jegybank – jelentette be szerdán Mugur Isărescu, a bukaresti központi pénzintézet elnöke.
2024. május 15., 15:552024. május 15., 15:55
2024. május 15., 16:082024. május 15., 16:08
A jegybankelnök szavai szerint a februárban előrejelzettnél lassabb ütemben, de csökken az infláció, és várhatóan 2025 végén vagy 2026 elején kerül vissza a jegybanki célsávba. Isărescu pozitív jelenségnek nevezte, hogy az infláció csökkenését elsősorban a maginfláció mérséklődése határozza meg.
– magyarázta a BNR inflációs jelentését ismertető sajtótájékoztatóján a jegybank vezetője.
A márciusi 6,61 százalékról 5,9 százalékra csökkent áprilisban az éves infláció Romániában – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A fogyasztói árindex alakulásáról szólva Isărescu párhuzamba állította Romániát Magyarországgal, Csehországgal és Lengyelországgal. Felidézte, hogy 2023 augusztusáig Románia volt a legkedvezőbb helyzetben a régióban, 16 százalékon tetőző éves inflációs rátával. „Tavaly ősz óta a legkisebb inflációs éllovasból az egész Európai Unióban a legnagyobb inflációt produkáló országgá váltunk” – mutatott rá.
A jegybankelnök hangsúlyozta, hogy az ikerdeficit miatt problémás Románia gazdasági helyzete.
Mint ismeretes, a Román Nemzeti Bank korábbi jelentésében 4,7 százalékos inflációt vetített előre az év végére, míg tavaly novemberben még 4,8 százalékos inflációval számolt 2024-re. A jegybank előrejelzése előző prognózisa is 2025 végére 3,5 százalékos pénzromlást vetített előre.
A legfrissebb, szerdán közzétett országjelentés szerint ugyanakkor Romániában 6,9 százalékos lesz a költségvetés hiánya az idén. A dokumentum értelmében a deficit fő oka a közkiadások gyors növekedése, ezen belül az egészségügyben és az oktatásban végrehajtott bérfejlesztéseket említik első helyen. A brüsszeli testület prognózisa jóval meghaladja az idei költségvetés tervezetében szereplő 5 százalékot. Marcel Ciolacu miniszterelnök a héten nyilatkozva tarthatónak nevezte a kormány által meghatározott deficitcélt.
a román GDP 3,3 százalékos növekedésére számít. A legutóbbi előrejelzés 2,9 százalékos növekedéssel számolt, a tavaly őszi pedig 3,1 százalékossal. Az EB arra számít, hogy Románia GDP-arányos államadóssága 2024 végén 50,9 százalék lesz, 2025-ben pedig 53,9 százalékra nő.
Az Európai Unióban a februári 2,8 százalékról, illetve a januári 3,1 százalékról márciusban 2,6 százalékra csökkent az éves infláció; a tagállamok közül ezúttal is Romániában volt a legmagasabb az inflációs ráta – derül ki az Eurostat adataiból.
A BNR igazgatótanácsa ugyanakkor hétfői ülésén úgy döntött, hogy 7 százalékon tartja az alapkamatot, ami szintén az infláció magas szintjével állhat összefüggésben. A lombard hitel kamata továbbra is 8 százalék, a letéti ráta pedig 6 százalék marad. A kereskedelmi bankok lej- és devizatartalékainak kötelező szintjén sem módosított a BNR. Az alapkamatot legutóbb tavaly januárban emelték, 6,75 százalékról 7 százalékra.
A CFA Románia szerint márciusban az előző hónaphoz képest 1,4 ponttal csökkent, jelenleg 51,6 ponton áll a 0-tól 100-ig terjedő skálán a román gazdasággal szembeni bizalom indexe.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!