
Messze még a román jegybank által az év végére várt 4,7 százalékos infláció
Fotó: Gábos Albin
A márciusi 6,61 százalékról 5,9 százalékra csökkent áprilisban az éves infláció Romániában – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS). Az élelmiszerek 2,07 százalékkal, a nem élelmiszer jellegű termékek 7,17 százalékkal drágultak, a szolgáltatások díja 10,05 százalékkal nőtt 2023 áprilisához képest.
2024. május 14., 10:292024. május 14., 10:29
2024. május 14., 13:242024. május 14., 13:24
Az Agerpres által idézett adatsorok szerint 2023 decemberéhez viszonyítva 2,4 százalékkal, 2023 áprilisához képest 5,9 százalékkal növekedtek a fogyasztói árak az idei negyedik hónapban, az elmúlt egy évben (2023. május – 2024. április) pedig átlagban 8,1 százalékkal emelkedtek az előző egy évhez (2022. május – 2023. április) képest.
A mosószerek 25,64, a gyógyszerek 23,86, a közüzemi szolgáltatások 16,49, az egészségügyi szolgáltatások 13,67, a gyümölcskonzervek 10,78, a marhahús pedig 9,25 százalékkal drágult.
A friss adatok ismeretében Marcel Ciolacu miniszterelnök kedden a Facebook-oldalán ígéretet tett arra, hogy a kormány továbbra is gondoskodni fog az infláció letöréséről. Bejegyzésében emlékeztetett arra, hogy áprilisban 5,9 százalékra csökkent az éves infláció, ami majdnem fele a Ciolacu-kabinet hivatalba lépésekor jegyzett szintnek. Ezzel szerinte a kormánynak sikerült teljesítenie az egyik legfontosabb ígéretét. Rámutatott arra, hogy a hivatalos adatok szerint leginkább azokon a területeken – alapélelmiszerek és energia – mérséklődtek a drágulások, ahol a kormány korlátozta az árakat. „Ez azt mutatja, hogy helyesen cselekedtünk, és továbbra is ezen az úton fogunk haladni, hogy az inflációt a célkitűzésünknek megfelelően az év végére 5 százalék alá szorítsuk” – írta Ciolacu.
Mint ismeretes, a Román Nemzeti Bank (BNR) legutóbbi jelentésében 4,7 százalékos inflációt vetített előre az év végére, míg tavaly novemberben még 4,8 százalékos inflációval számolt 2024-re. A jegybank előrejelzése szerint 2025 végére 3,5 százalékra csökken az infláció Romániában.

Az Európai Unióban a februári 2,8 százalékról, illetve a januári 3,1 százalékról márciusban 2,6 százalékra csökkent az éves infláció; a tagállamok közül ezúttal is Romániában volt a legmagasabb az inflációs ráta – derül ki az Eurostat adataiból.

Jövőre ihatjuk meg az idei romániai választási szuperév levét, a kampányintézkedéseknek ugyanis várhatóan meg lesz a böjtje a Krónikának nyilatkozó szakértő szerint.
Az európai gáztárolók az elmúlt 13 év leggyengébb feltöltöttségi szintjéhez közelítenek a hidegebb hónapok küszöbén, ami a szakértők szerint már most „téli pánikot” váltott ki az energiakereskedők körében.
A pénzügyminisztérium 25 százalékra emeli a normál gázolaj jövedéki adójának ideiglenes csökkentését szeptember 1. és 15. között. Augusztus második felében még 20 százalékos kedvezményt alkalmaztak.
A kormány pénteki rendkívüli ülésén meghosszabbította szeptember 30-ig a villamosenergia-piaci biztonsági intézkedések hatályát.
Zsugorinflációra (shrinkflation) figyelmeztet friss posztjában az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC). Vagyis arra a jelenségre irányítják rá a fogyasztók figyelmét, amikor az áremelés elkerülése érdekében csökkentik az értékesített mennyiséget.
Több mint 718 ezer kiszolgáltatott fogyasztó kapta meg augusztusban a villanyszámlák kifizetésére használható energiatámogatást.
Egyetlen olyan szomszédja sincs Romániának, ahol ne lenne olcsóbb a benzin és a gázolaj, holott az ország a régió azon kevés államai közé tartozik, ahol jelentős kőolajtermelés folyik.
A SAFE védelmi fejlesztési eszköz keretében Romániának nyújtott hitelek futamideje 45 év, a türelmi időszak pedig 10 év, a következő részletek folyósítása azonban a finanszírozott projektek tekintetében vállalt mérföldkövek teljesítésétől függ.
Látványos különbség van a Románia különböző piacain gyakorolt árak között. Ami még szomorúbb, két erdélyi megyeszékhelyen a legdrágább a piac romániai összevetésben.
A romániai üzemanyagpiac főbb szereplői 2026 április–június közötti időszakban betartották a kereskedelmi árrés felső határára vonatkozó előírásokat – derül ki a Versenytanács előzetes jelentéséből.
Elutasította Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök azt a felvetést, hogy a magáncégekre kivetett adók emeléséből finanszírozzák a szakszervezetek által a közszféra számára követelt béremeléseket.
szóljon hozzá!