A közlekedés is egyre drágább. Közel 30 százalékkal emelkedett az üzemanyagok ára Romániában az elmúlt év leforgása alatt
Fotó: Haáz Vince
Nem szolgálnak jó hírekkel a gazdasági elemzők azok számára, akik az elmúlt időszakban azt tapasztalták, hogy bevásárlásról bevásárlásra több pénzt kell lepengetniük egy nagyjából azonos tartalmú kosárért, a helyzet ugyanis várhatóan tovább romlik. Úgy tűnik, hiába irányította rá a figyelmet minap Facebook-bejegyzésében Florin Cîţu miniszterelnök, hogy az Országos Statisztikai Intézet (INS) és a Román Nemzeti Bank (BNR) adatai alapján a havi átlagbér idén „sokkal gyorsabban” emelkedett, mint az infláció mértéke, ha ezt az emberek többsége nem így érzi. A miértekről gazdasági elemzőkkel beszélgettünk.
A 2021-es év folyamán további drágulásokra kell készülni Közép- és Délkelet-Európában, Románia pedig az élbolyban lesz ebben a tekintetben – vetíti előre friss elemzésében az Osztrák Nemzeti Bank. Amikor Románia kapcsán arról beszélnek, hogy az árak az év folyamán folyamatosan nőni fognak, az elemzők kiemelik az energiaárak robbanásszerű növekedését.
– irányítják rá a figyelmet az osztrák szakemberek.
Meglátásuk szerint a román gazdaság számára a legnagyobb gondot továbbra is a deficitek jelentik. A régióban ugyanis itt a legmagasabb a költségvetési hiány mértéke, 2020-ban meghaladta a 9 százalékot, mint ahogy egyre mélyül a külkereskedelmi mérleg hiánya is. Mindez pedig az osztrák gazdasági elemzők szerint gazdasági konszolidációt fog megkövetelni. A folyamat amúgy gyakorlatilag elkezdődött,
Florin Cîţu miniszterelnök szerint azonban egyelőre nincs ok aggodalomra, az Országos Statisztikai Intézet (INS) és a Román Nemzeti Bank (BNR) általa idézett adatai alapján a havi átlagbér ugyanis idén „sokkal gyorsabban” emelkedett, mint az infláció mértéke, és ennek következtében nőtt a vásárlóerő.
„A nagy átlagot tekintve a romániai bérek egyelőre valóban gyorsabb mértékben növekednek, mint az infláció, tehát a vásárlóerő minimálisan, de növekszik, ebben igaza van Florin Cîţu miniszterelnöknek” – szögezte le a Krónika kérdésére Rácz Béla Gergely közgazdász, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának adjunktusa.
Az elemző azonban árnyalta a képet, hangsúlyozva, az átlag ebben az esetben is megtévesztő lehet, hiszen az országban nagyon kevesen élnek átlagbérből, a statisztikai átlagnak nagy a szórása, vannak jóval felette és alatta is. Viszont nem biztos, hogy annak is növekszik a vásárlóereje, aki az átlagnál sokkal kevesebbet keres, sőt a nagyon alacsony jövedelműek esetében tipikusan nem nő a vásárlóerő, hanem az infláció miatt éppen romlik, miközben a relatív magas jövedelműek bére gyorsabban növekszik, tehát a vásárlóerejük is nő.
– mutatott rá Rácz Béla Gergely. Kifejtette, az infláció önmagában is egy fontos mutató, de azt is vizsgálni kell, hogy a pénzromlás üteméhez képest milyen mértékben növekednek a bérek, hiszen ha a béremelkedések nem múlják alul az inflációt, a vásárlóerő nem romlik.
A kolozsvári közgazdász is arra irányította rá a figyelmet, hogy a prognózisok a gazdasági növekedés, az államháztartási hiány és az infláció növekedését is elővetítik. „Ez egymással nem ellentétes, és nem is váratlan” – jegyezte meg. Hangsúlyozta,
ez értelemszerűen beindítja a gazdasági növekedést. Ugyanakkor ha nagyobbak a jövedelmek, nő a fogyasztás, de a magasabb szintű jövedelmek önmagukban is képesek nagyobb inflációt generálni. „Tehát a deficit, az infláció és a gazdasági növekedés logikusan kéz a kézben jár, viszont fontos kérdés, hogy milyen szerkezetű az államháztartás hiánya” – részletezte az egyetemi oktató.
Felidézte, a miniszterelnök is sokat beszél arról, hogy a hiány már nem azért keletkezik, mert folyó költségeket fedez belőle az állam, hanem a nagy része abból adódik, hogy beruházásokat eszközölnek, amelyek tartósan, hosszú távon hozzájárulnak a gazdaság fenntartható növekedéséhez.
Dráguláshullám. Egyre többe kerül egy nagyjából hasonló termékeket tartalmazó bevásárlókosár
Fotó: Gábos Albin
„A kulcsszó a fenntarthatóság, ez a kormány a saját bevallása és a statisztikák szerint is nagyobb figyelmet fordít a beruházásokra, azaz a korábbi kormányokhoz képest következetesebb és fenntarthatóbb gazdaságpolitikát folytat. Ez még távol áll a fenntartható gazdasági növekedési pályától, de legalább
Most már a hiteleknek egy nagyobb részét – mint korábban – azért hívják le, hogy azokból beruházásokat valósítsanak meg, amelyek hosszú távon szavatolják a gazdaság növekedését” – magyarázta a szakember.
Véleménye szerint problémát jelent azonban, hogy a költségvetés és a folyó fizetési mérleg hiánya komoly sérülékenységet okoz a hazai gazdaságnak. „Az ikerhiány következménye, hogy folyamatosan növekszik az eladósodottság, mert a hiányt finanszírozni kell, és ezt hitelből lehet. Az ikerhiány válság esetén rendkívül mértékben sérülékennyé teszi a gazdaságot, bizonyos értelemben történtek elmozdulások, de nem valószínű, hogy ebből rövid távon kilábal az ország” – szögezte le Rácz Béla Gergely.
Szabó Árpád közgazdász, a Partiumi Keresztény Egyetem oktatója eközben attól tart, hogy a bérek nem érik utol az inflációt. Meglátása szerint lesznek olyan ágazatok, amelyek fejlődni tudnak, az állami beruházások és támogatások felpörgetik a tevékenységüket, ezeknél a cégeknél, intézményeknél lehet fizetésemelés, amellyel tartani tudják a lépést az inflációval. Ugyanakkor meglátása szerint
„A közszférában szintén nem várható béremelés, hiszen a következő három évben nem lesznek választások, ami a bérek növelésére ösztönözné a döntéshozókat. Valószínűleg két és fél év múlva érhető majd tetten egy kismértékű vásárlóerő-növekedés. Bár tévednék, hiszen mint mindenki, én is örülnék, ha növelnék a fizetésemet, de nem hiszek benne, hogy ez a közeljövőben megtörténik” – fogalmazott Szabó Árpád.
A szakértő azt látja az áremelkedés hátterében, hogy az elmúlt másfél év veszteségeit akarják rövid idő alatt pótolni a cégek, ugyanakkor készülnek a sokat emlegetett negyedik hullámra, tartalékolni próbálnak, amiből majd az esetleges újabb lezárások esetén túl tudnak élni.
Sok vállalkozó – termelők, kereskedők – hallja, hogy várható a negyedik hullám. Eddig is nagy veszteségeket kellett elkönyvelniük, most arra összpontosítanak, hogy az eddigi kieséseket nagyobb árbevétellel enyhítsék, fel akarnak készülni a járvány következő hullámára, hogy legyen vésztartalékuk, amiből az esetleges újabb lezárások esetén túl tudnak élni” – vallja Szabó Árpád. Meglátása szerint ugyanakkor az is dráguláshoz vezet, hogy még nem álltak helyre teljes mértékben az ellátási láncok, a vállalkozók ezt is beleszámolják az árakba.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Unió és a Mercosur-országok közötti kereskedelmi megállapodás nagy lehetőséget jelent Románia gazdasága, különösen az autóipar számára – jelentette ki Nicușor Dan államfő szombaton Jászvásáron.
Hiba a szén-dioxid-kibocsátás kivezetése a gépjárműadó új számítási képletéből; azok, akik kidolgozták, „nem jártak iskolába”, miközben a „szerző” továbbra is ismeretlen – jelentette ki a Romániai Autógyártók és -importőrök Szövetségének elnöke.
Feltartóztathatatlanul emelkedik Romániában az üzemanyagok ára, a benzin és a gázolaj az év első hónapjában már hatodszor drágult. Az Európai Unió 27 országa közül csak tízben drágább az üzemanyag, mint Romániában.
Az eMAG csoporthoz tartozó Sameday futárszolgálat eladta magyarországi üzletágát az egyik vezető európai logisztikai csoportnak, az Austrian Postnak, vagyis az osztrák postának.
A gázárplafon áprilisi kivezetése még nem biztos, de a jelenleg folyó elemzés eredményei alapján a következő két héten belül döntés várható ez ügyben – jelentette ki pénteken Ilie Bolojan.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint a közigazgatási reformról szóló törvénycsomag segít helyreállítani az egyensúlyt, hatékonyabbá és polgárbaráttá teszi a közigazgatást.
Románia nem rendelkezik azokkal a laboratóriumokkal, amelyekkel ki lehetne mutatni a Mercosur-országokból importált termékekben található esetleges növényvédőszer-maradványokat vagy génmódosított összetevőket – jelentette ki Florin Barbu miniszter.
Radikálisan megváltozik a romániai prosumertörvény – adta hírül több mérvadó román hírportál, amelyek az energiaügyi minisztérium közvitára bocsátott sürgősségi rendelettervezetét ismertetik.
Támogatást nyújtanak a zöldség- és burgonyatermesztőknek, a 150 millió eurós pályázati programot a mezőgazdasági államtitkár jelentette be. A támogatásra jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodók pályázhatnak, magánszemélyek nem.
A Leoni vállalat aradi gépkocsialkatrész-gyártó üzeme értesítette az Arad megyei munkaerő-elhelyezési ügynökséget, hogy 465 alkalmazottjától válik meg a decemberben bejelentett leépítések keretében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!